Boldogságóra- Megküzdési stratégiák.(február)
A megküzdési stratégia a felnőttek számára is kihívás, gyakran a homokba dugjuk a fejünket, nem akarnak szembe nézni a problémáikkal. Sokat gondolkodtam azon, hogyan lehet a 4-éves korosztály számára úgy beszélgetést kezdeményezni, hogy a küzdelem megéri, és boldogság érzése kíséri. Életkori sajátosságaikból adódóan nehezen viselik a kudarcokat és elég gyakran agresszív viselkedéssel reagálnak. Kezdő relaxációként az:”A haragom kifújom, mint a cica nyújtózkodom”választottam. Nagyon élvezték a gyerekek, és láttam és tapasztaltam jótékony hatását ezután kezdtem el a beszélgetést. Arról kérdeztem őket, milyen érzés, ha ideges és feszült leszel? (sírok, néha kiabálok, szólok neked óvó néni, és ha jön, az anyukám megmondom mi történt velem.) Hogyan tudtok megnyugodni? Ehhez szükség volt rávezető kérdésekkel segíteni őket, de egy-két ötletes választ megerősítettem számukra. A beszélgetést Bagdi Bella: Ellazulni, jaj, de jó! Dalával zártam. Meghallgattuk és kértem a gyerekeket, hogy kísérjék mozdulatokkal én is bekapcsolódtam. Élmény volt nézni és látni a mosolygós arcukat. A játékon sokat gondolkodtam, hogy érezzék meg a megküzdés élményét. Kint az udvarunkon van két darab rugós alagút. Kivittük a kedvenc játékaikat és a gonosz boszorkánytól csak úgy tudták visszaszerezni, ha a rugós alagúton átjutnak. A rugós alagutat folyamatosan mozgásban tartottam. Voltak nagyon bátrak, de volt néhány kislány, akit bátorítani kellett. Ezután le kellett csúszni a csúszdán és leérkezve kiszabadíthatták a játékaikat. A játék végén együtt mutattuk a megküzdés jelét.
Boldogságóra Alapprogram
A mai boldogóra foglalkozáson relaxáltunk, énekeltünk, beszélgetőkör keretében pedig a megküzdéssel foglalkoztunk, kérdéseket tettem fel ebben a témában . A továbbiakban Az aranykulcs mesét dolgoztuk fel, annak erkölcsi tanítását, majd a könyv alapján egy szituációs játékot játszottunk ( hajótörés ). Végezetül pedig először lerajzolták a gyerekek, hogy nekik ki segít megoldani a problémájukat , majd a megküzdés jelét kiszínezték és feltettük a boldogságvárhoz vezető lépső hatodik fokára.
Megküzdés, egészséges önbecsülés, humor, Pillanatkapitány
A február eseménydús, színes, sokrétű hónap volt. Saját csoportomban kiemelten az egészséges önbecsülés és mindfulness témaköreiből, gyakorlataiból állítottam össze a foglalkozások anyagát.
Elhangzott a „Mese a törött vízhordó edényről” című mese és a beszélgetések után elkészítettük az „Önbecsülés edényét”. Több kisgyerek a félelmeitől, tériszonytól, lámpaláztól szeretne megválni.
Elkészültek a „Kacagtató rajzok” és eljátszottuk az „Egyszerűen csak nevetni” játékot.
Megismerkedtünk a hat alapérzelemmel, elkészítettük az érzelemhőmérőt és sok légző gyakorlatot végeztünk.
Egyéni projektmunkákat készítettek a gyerekek a Macskák Világnapjára.
A Boldogság klubban tovább folytattuk Pillanatkapitány kalandjait. Már a 6. foglalkozásnál tartunk. Legutóbb a „Nyugalom szigetét” barangoltuk be.
A három 6. osztályban megtartott órámat szeretném az alábbiakban megosztani!
A foglalkozásra történő ráhangolódást a hangtál megszólaltatásával, hangjának megfigyelésével kezdtük. A folytatásban az Önbizalom megerősítések kártyából húzott mindenki egyet.
A téma feldolgozását fogalmak tisztázásával indítottam. Önbizalom, önbecsülés, önegyüttérzés, majd kitöltötték az Önbecsülés tesztet. Számomra nagyon meglepő volt, hogy mennyire kevesen gondolnak magukra pozitívan.
A folytatásban a stresszről, lámpalázról beszélgettünk. Előkerült a hat alapérzelem és az érzelemhőmérő. Legtöbben a szürke zónában érezték magukat.
Következett egy igazi megküzdési játék a Négyzetkirakó. Ötfős csoportban dolgoztak együtt. A játék célja: az egyenlőtlen erőelosztásból adódó érzelmek felderítése, az együttműködés fontosságának tudatosítása, a megoldás közben jelentkező érzelmek beazonosítása. (Rudas János: Delfi örökösei Gondolat Budapest 1990.312. oldal)
A foglalkozást összegzéssel zártam. Te mit mesélnél el másoknak erről az óráról?
Ebben a hónapban a megküzdés gyakorlására fektettünk nagy hangsúlyt a gyerekekkel.
A Maci csoportban elmeséltük „Az erdei tisztás” című mesét, majd a szereplők megismerése után megbeszéltük a benne történteket. A mese kiváló példa volt arra, hogyan oldjuk meg a problémákat, a nehézségeket. Ezek után a gyerekek megismerték a meséhez kapcsolódó mondókát. Kiszínezték Nyuszi Pannát, Róka Rudit, Mókus Marcit, sün Somát és segítettek mindenkinek megtalálni az otthonát.
A Katica csoportban és a Napraforgó csoportban a nagy kirakó játékokkal küzdöttek meg a gyerekek. Észrevették, hogy nagyobb volt a siker és boldogabbak voltak, amikor kép nélkül sikerült kirakniuk az összeillesztős játékukat. A kicsikkel, több alkalommal is meghallgattuk az „Ellazulni, jaj de jó” című zenés relaxációt, melyben örömmel vettek részt.
A Napsugár csoportos gyerekekkel a „kötéltáncos” játékot játszottuk el először nyitott, majd csukott szemmel is, mely nagyon tetszett a gyerekeknek.
A Süni csoportban a Boldogságóra témánknak a humort választottuk. Igyekeztünk mindenbe humort vinni, és a hónap végére egy-egy nehéz helyzettel is humorral megküzdeni. Sokat mondogattuk a „Humor”, játékosság, erősség mondókát és az ajánlott játékok közül a „Bohóckodás jele” és a „Ne nevess, ha tudsz” játékok szórakoztattak bennünket. Ezzel a témával a Farsangi készülődést is vidámabbá varázsoltuk.
A tulipán csoportos gyermekekkel elrepültünk meseországba, ahol megismerték János történetét majd a könyvből egyszer csak kiesett egy levél. János kalandra hívta a gyermekeket. Az óvoda különféle helyein (dicsőségek fala, sószoba, öltöző, csoportszoba) egy- egy kép darabot fedezhetek fel. A képek és a helyszínek csak akkor váltak láthatóvá, ha a feladatokat sikeresen megoldották. A helyszínek versbe foglalva rejtőztek el. A gyermekeknek itt is maguknak kellett kitalálniuk a megfejtést. Végül sikerült a csoportnak megtalálnia a boldogság kulcsát, ami nekik lehet hirtelen a képek összerakása a kaland és a feladatok megoldását jelentette, de valójában a közös munka, egymásra figyelés és a szeretet volt az igazi boldogság.
Első feladatnál a dicsőségek falához kellett menni úgy, hogy a papír felhőkön lépkedtek. Első gyermek lerakta a felhőket a második számolta az utolsó pedig összeszedte nehogy bárki kövessen minket. Küldetés során figyelnünk kellett, hogy minél csendesebbek legyünk mert a boszorkányok, ha meghalják, hogy segíteni akarunk a királylánynak és elkapnak minket vége lesz a küldetésünknek. Dicsőség falánál feladatunk az volt, hogy megszámoljuk az érméket, kupákat és okleveleket és ezeket összeadjuk majd megmondjuk melyik a kisebbik és nagyobbik számszomszédja továbbá mennyi a különbség közöttük. Második feladat a Sószobában elkellett mondani manó nyelven a „ Csanádi Imre: Hónap soroló” versét. Harmadik feladat az öltözőbe várt minket. Utunk során majdnem elbuktuk a küldetést mikor is megjelentek a boszik így mindenki lefeküdt míg el nem mentek. Olyan ügyesek voltak a gyermekek, hogy egy boszorkány sem vett észre minket. Harmadik feladat során el kellett oltanunk a tüzet „vizes” babzsákkal ami ugyancsak sikerült. Már csak egy feladat volt hátra. A boszorkányok barlangjába párba kellett állniuk a gyermekeknek majd az egyikük felrakta a sállat a szemére a társuk pedig kivezette őt. Fél úton cserélték. Mivel minden feladatot ügyesen teljesítettek a gyermekek így János megtudta, hogy melyik kastélyba van elrejtve a királylány. Az összerakott képrészeken a tulipánosoknak is látható volt külön egy titkos térkép, ami a jutalom helyét mutatta. Mindenki kapott egy sárkány érmét, ami emlékeztette őket arra, hogy közös erővel semmi sem lehetetlen. Következő alkalommal a gyermekek elmesélték, hogy mikor történt meg velük az, hogy kitűztek egy célt, amit egyedül nem tudtak megoldani, de mikor segítséget kértek akkor szüleikkel, testvérükkel és barátaikkal együtt sikerült megcsinálniuk. Ezt követően érzelem kifejezése versenyt rendeztünk amit nagyon élveztek a gyermekek.
A gyerekek nagyon fogékonyak voltak A szamuráj szerencséje történetre.
Rájöttek, hogy a szerencse nem véletlenül történik, hanem a szamuráj megváltozásának a jó eredménye.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
Vegyes életkorú csoportommal február hónap vonatkozó napjaihoz csatlakoztam.
A jegesmedve napján északi sarki terepasztalt építettek, amit az ott élő állatokkal népesítettek be. Kisfilmeket néztünk meg a jegesmedvékről.
Mozgásos játékként az „Olvadó jégtáblákat” játszottuk.
Beszélgettünk arról, hogyan tudtak egyre kevesebb jégtáblán elférni, mi mit teszünk, ha új feladatokkal találkozunk.
Jegesmedvés képet készítettünk.
A Nemzeti Faültetés Napjához sajnos faültetéssel nem tudtunk csatlakozni.
Beszélgettünk a fák fontosságáról.
A javasolt gyermekdalok meghallgatásával, mozgásos játékokkal emlékeztünk meg.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
Vegyes életkorú csoportommal február hónap vonatkozó napjaihoz csatlakoztam.
A jegesmedve napján északi sarki terepasztalt építettek, amit az ott élő állatokkal népesítettek be. Kisfilmeket néztünk meg a jegesmedvékről.
Mozgásos játékként az „Olvadó jégtáblákat” játszottuk.
Beszélgettünk arról, hogyan tudtak egyre kevesebb jégtáblán elférni, mi mit teszünk, ha új feladatokkal találkozunk.
Jegesmedvés képet készítettünk.
A Nemzeti Faültetés Napjához sajnos faültetéssel nem tudtunk csatlakozni.
Beszélgettünk a fák fontosságáról.
A javasolt gyermekdalok meghallgatásával, mozgásos játékokkal emlékeztünk meg.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
Vegyes életkorú csoportommal február hónap vonatkozó napjaihoz csatlakoztam.
A jegesmedve napján északi sarki terepasztalt építettek, amit az ott élő állatokkal népesítettek be. Kisfilmeket néztünk meg a jegesmedvékről.
Mozgásos játékként az „Olvadó jégtáblákat” játszottuk.
Beszélgettünk arról, hogyan tudtak egyre kevesebb jégtáblán elférni, mi mit teszünk, ha új feladatokkal találkozunk.
Jegesmedvés képet készítettünk.
A Nemzeti Faültetés Napjához sajnos faültetéssel nem tudtunk csatlakozni.
Beszélgettünk a fák fontosságáról.
A javasolt gyermekdalok meghallgatásával, mozgásos játékokkal emlékeztünk meg.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
A foglalkozást Mindfulness gyakorlattal, tudatos légzéssel kezdtük;, majd a többi érzékszervünkhöz tartozó érzékelést, megfigyelést kapcsoltunk melyhez egy Koshi harangot használtam. Az erdei tisztás c. mese meghallgatása, és a beszélgetést segítő kérdések megbeszélése után eljátszottuk a kis állatok, és a gyerekek által kitalált megküzdési technikákat.
A pocsolyaugró játékunk szabálya: ha olyat mondok, amivel le lehet küzdeni egy feladatot, akkor beugrotok a pocsolyába, ha nem lehet vele megoldani, kint maradunk a pocsolya szélén!
„Ha valami olyan dolgot kell megcsinálnom, amit nem tudok
– leülök, és sírok
– megkérdezem valakitől, hogy kell csinálni
– megtanulom
– meg sem próbálom
– ha nem sikerül újra próbálom
– kérek segítséget
– gondolkodom, hogy lehetne megcsinálni”
A ” Testvérkereső” játékban az egyforma kisállatképpel játszó gyerekek keresték meg egymást, majd a „Ki ér előbb haza” játékban azok a gyerekek léphettek előre, akinek az állatát mondtam. A foglalkozást a feladatlap megoldásával, és a zárókörrel fejeztük be.