A megbocsátás egy nagyon kényes kérdés az ötödik osztályban. Az osztály többsége lány, akik a kiskamaszkor küszöbén nehezen tudják kezelni a saját érzéseiket. Emiatt több vita, veszekedés jellemzi az ötödikeseket. A megbocsátást tárgyaló óránkon használtuk ismét az osztály tagjait ábrázoló plakátot. Rámutattak egy társuk képére, akivel már volt összetűzésük. Elmondták, hogy miért is volt ez, és meg kellett indokolni, hogy hogyan kellett volna helyesen viselkedni az adott helyzetben. Másik kezükkel arra a személyre kellett mutatni, akit már megbántottak, és bocsánatot kellett tőle kérni. Mivel a kezüket nem emelhették fel mindaddig, ameddig minden társuk el nem végezte ezt a feladatot egy nagy „kézcsomó” alakult ki, amelyet már nem lehetett anélkül kibogozni, hogy el ne dőljenek a gyerekek, mint egy kártyavár. Levontuk a következtetést, hogy bármilyen kis vita hatással van az osztályközösség minden tagjára. Megbocsátás nélkül a közösségünk összeomlik, akár egy kártyavár.

A társas kapcsolatok témakör igen érdekes kérdéseket feszeget az ötödikes korosztály számára. Készítettek egy rajzos vázlatot az osztályról a gyerekek.
Ennek a segítségével azt boncolgattuk, hogy kit ki mellé rajzoltak és miért alakulhatott ez így. Megbeszélték, hogy az osztályban kinek ki a fontos, és miért szeretné megőrizni ezzel a személlyel a jó kapcsolatát. Rádöbbentek, hogy nem egy egyenes vonalban készült el a rajz, sokkal inkább körre, félkörre hasonlít. Tehát nincs „első és utolsó” ember.
Nagyon vidám, jó hangulatú órát tudhatunk magunk mögött.
A gyerekek ezt követően azt a feladatot kapták, hogy egy héten át minden reggel egy-egy osztálytársuknak a padjára tegyenek egy jó kívánságot, vagy írjanak egy kedves üzenetet.
Ezzel rámutattunk a közöttük lévő kapcsolatok fontosságára, és saját, személyes értékeink is előtérbe helyeződhettek.
A társas kapcsolatok egy osztályközösségben is építő jellegűek, fontosak kellenek, hogy legyenek. Pozitív megerősítéssel az osztályközösség erősebbé válhat és fejlődhet.