Kati és Lilla
Volt egyszer két barátnő, Kati és Lilla. Nagyon jó barátnők voltak egészen kicsi koruk óta. Kati mindig is úgy gondolta magáról, hogy kettőjük közül mindenben ő a legjobb. Lillát ez nem zavarta és támogatta mindenben barátnőjét. Olyannak szerette, amilyen volt.
Történt aztán, hogy Kati elhatározta, jelentkezik egy tehetségkutató műsorba, és így mindenkinek megmutathatja, mennyire szép hangja van. A tervével egy baj volt csupán, hogy Kati egyáltalán nem tudott szépen énekelni. Ezt mindenki tudta róla, még Lilla is, de soha senki nem mondta meg neki.
Kati nagyon készült a versenyre. Mindenkinek elújságolta, hogy milyen nagy dolog vár rá. Lilla pedig érezte: éppen itt lenne az ideje elmondani az igazságot a barátnőjének. Nem tudta hogy szóljon neki, félt, hogy Katinak ez rosszul esik, és megfog sértődni. Még a barátságuk is tönkre mehet.
Teltek a napok, Kati egyre izgatottabb lett a közelgő fellépés miatt. Minden gondolata csak ekörül forgott. A barátnője kezdte egyre rosszabbul érezni magát a bőrében. Tudta; most már tényleg tennie kellene valamit, de még mindig félt a következményektől.
A fellépés előtt egy héttel összeszedte minden bátorságát. Kati elé állt és elmondott neki mindent, de közben borzasztóan ideges volt. Kati először megdöbbent, felháborodott, majd hangosan vitatkozni kezdett Lillával. Hazugnak nevezte és faképnél hagyta. Fájt neki az igazság.
Lillának nagyon rosszul esett a dolog, de nem bánta meg a tettét. Úgy érezte ez még mindig jobb, mintha Kati ország-világ előtt csinál bolondot magából.
Napokig nem beszéltek egymással. Aztán egyszer csak megcsörrent Lilla telefonja: a vonal másik végén Kati volt. Bocsánatot kért a viselkedéséért. Elmondta, hogy mivel először nem hitt Lillának, másokat is megkérdezett a dologról. Mivel mindenki rossz ötletnek találta a szereplést, ezért visszavonta a jelentkezését Megköszönte Lillának, hogy nem hagyta, hogy mindenki rajta nevessen.
Az ember néha nehezen jön rá, hogy mi a dolga egy jó barátnak.