Boldogságóra Alapprogram
Az optimizmus gyakorlása
Az e havi boldogságórát egy játékkal kezdtük. A gyerekeket véletlenszerűen két csoportra osztottam, majd feladatul azt kapták, hogy nevettessék meg egymást. Sikerült is nekik, nagyon élvezték a játékot. Végül spontán odajöttek hozzám és engem is megpróbáltak megnevettetni. (Többek között megcsiklandoztak. )
Ezek után arról beszélgettünk, hogy ki miért és min szokott nevetni, és miért jó a nevetés. A válaszok elég eltérőek voltak, de abban mindannyian egyetértettek, hogy jó dolog a nevetés. Magát az optimista és a pesszimista szavakat még nem hallották, így beszélgetni sem tudtunk róla. A szómagyarázat után megkérdeztem tőlük, hogy ki milyen embernek tartja magát. (optimista-pesszimista) Két kisgyerek kivételével mindenki optimistának vallotta magát. Arra a kérdésre, hogy ki milyen életet képzel el magának és milyen pozitív eseményeket vár az eljövendő évektől, legtöbben szép nagy házról, boldog családról, férjről, feleségről, gyerekekről beszéltek. Érdekes, hogy a 2 legjobb képességű gyermek nem volt megelégedve magával, mert ők mindig jobbat és többet szeretnének annál is, amit tudnak. Megbeszéltük, hogy igyekezzenek pozitívan, boldogan hozzáállni a feladatokhoz, és örülni az elért eredményeknek.
Ilyen hangulatban készült közös munkánk a Szép új világról szóló tablónk.
Az optimista jelmondat megfogalmazása nem sikerült még a piciknek. Óra végén azonban nagy örömmel és lelkesedéssel hallgattuk meg az optimizmus dalát. A zenehallgatás eredményeként megszületett a közös osztályjelmondatunk: VIDÁMAK, DERŰSEK, POZITÍVAK LESZÜNK.
Máhr Attiláné
1. o. osztályfőnök
A Tasnádi Gimnázium Csillagocskái az optimizmusról beszélgettek, derűs beszámolókat tartva önmaguk, családjuk, barátaik, ismerőseik derűlátásáról, annak jó és szükséges voltáról. Az egyik Csillagocska, Szász Iringó, szerint az OPTIMIZMUS GYÓGYÍTÓ EREJŰ. Ő ezt nagymamájától tudja: ,,Az én nagymamám nagyon beteg, mindig azt mondja, hogy nem baj, mert az unokáim majd meggyógyítnak szeretetükkel.\”
Optimista önarcképeket és tökfejeket is készítettünk, amelyekkel városunk 2017-es piactéri Termésünnepét tettük optimistábbá és vidámabbá a résztvevők nagy örömére.
Az optimizmus jegyében, a gyerekekkel készítettünk egy szív kirakót . Erre rajzoltak a gyerekek olyan képeket, ami a jővőjüket szebbé teszi . Írtak még csoportonként egy-egy optimista mondatot. Nagyon jól érezték magukat a foglalkozáson.
Azt gondolom, a pályázat elnyerésének köszönhetően az osztályom és én máris hálával a szívünkben kezdtük az új tanévet.
Szomorúan tapasztaljuk ugyanis mindannyian, hogy napjaink rohanó tempója következtében az élményeik meghallgatására, a feldolgozás segítésére, az érzelmi nevelésre a szülőknek már egyre kevesebb ideje, figyelme marad. Jó néhány éve úgy gondolom, hogy ránk, pedagógusokra egyre nagyobb felelősség hárul ezen a területen is, hiszen egész életünkön át meghatározó lehet, hogy milyen mintákat kapunk, milyen irányultságot alakítunk ki magunkban.
A jelenleg hetedikes tanítványaimat is ebben a szellemben nevelgettem 5. osztály óta. Igyekeztem eddig is megragadni, és minden egyes alkalmat kihasználni az érzelmi intelligenciájuk fejlesztésére. Beszéltem nekik arról, hogy a boldogságórákon ezekre sokkal több lehetőségünk nyílik majd. Ezért izgatottan vártuk a varázsát a program első órájának. Az eredmény nem is maradt el.
A ráhangolódást, az óra alaphangulatát a közös éneklés adta meg, majd beszélgetéssel folytattuk a téma feldolgozását. A hála érzésének, fogalmának körülírása, saját történetek mesélése, hálához kapcsolódó szógyűjtés, mondatbefejezés frontális, egyéni és csoportos feladatai követték egymást. Közös produktumként a boldogságfalunkra egy szép „hálafát” készítettünk. Kicsöngetéskor a gyerekek a jó hangulatú óra folytatását kérték. A közös örömteli tevékenykedés, együtt gondolkodás tehát ezzel nem ért véget. A következő osztályfőnöki órát is erre fordítottuk, saját magunk számára a hálára emlékeztető hálakavicsokat festettünk, szeretteink meglepetésére, hálánk kifejezésére pedig hálakuponokat készítettünk.
Elégedetten, föltöltődve zártuk a témát, bár megállapítottuk, hogy bármeddig lehetne még folytatni tovább, és örömmel vártuk az októberi feladatot.
Meghallgattuk a Pozitív gyerek vagyok dalt, ami inspirált bennünket arra, hogyan tudnánk optimistán látni a világot, a jövőt.
Mindenkinek volt ötlete, amit lerajzolt, ez látható a Boldogságóra faliújságon.
A legmeghatóbb megfogalmazás számomra, az egész világ békéjére és az emberek egymás iránti szeretetére vonatkozott.
Szívből kívánom, hogy mindenki optimistán elképzelt világa valósuljon meg!
Varázs szemüvegen át látni a világot! Erről szólt a kis találkozásunk.Csodálatos dolgokat láttunk, amelyeket a gyermekek meg is fogalmaztak: napsütés, virágok, barátság, boldogság. Egy dramatikus játék során a szemüvegeink segítségével megláttuk a szépet. Ehhez Tódi törpe mondókáját hívtuk segítségül.Tükörjáték során érzelmeinket fogalmaztuk meg.Megbeszéltük, hogy miben látjuk a jó dolgokat és ha levesszük a szemüveget akkor is lehet szép a világ. A gyermekek aktívan vettek részt a tevékenységben. Jelen volt a jó hangulat, az együtt gondolkodás, a közös játék és a gyermekek által megfogalmazott szívhez szóló gondolatok.
Első boldogság óra az első osztályban. Izgalom.
Nagyon jó hangulatban, örömmel fogadták. Sokat meséltek, felidézték, mikor, miért és kinek voltak hálásak… és persze az érzést is.
Íme rajzban elmondva a legfontosabbak!
\\\\\\\”Legyünk figyelemmel azokra, akik boldogságunk okozói, kertészek ők: virággal borítják be lelkünket.\\\\\\\”
(Marcel Proust)
Hálás vagyok a (hála)kertecskémért, ahol 22 csodálatos virágszál növekedik (testben, hitben, tudásban) !:)
Iskolai csoportom Szociális gondozó és ápoló felnőtt oktatásra jár, Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat (120 óra) tantárgyba jól illeszthetőek a BOLDOGSÁG ÓRA témakörei. A tantárgy időkereteibe havonta 2×2 órás blokkban tudunk elmélyülni az adott témában. Nagy segítséget jelent számomra az óra tervezésében a rövid elméleti áttekintés és a megvalósításhoz ajánlott ötletek. A felnőtt tanulóinknak nagy élményt jelentett a háláról való gondolkodás és véleményalkotás. Közülük 4 ember adta beleegyezését, hogy az általa elmondottakat feltöltsem és közreadjam a program gazdagítását célozva.