Decemberben a boldogságórák témájával összhangban adománygyűjtést szerveztünk iskolánkban a rászoruló általános iskolás gyermekeknek, akiknek karácsonyi ajándékokat gyűjtöttünk, majd becsomagolva elvittük őket a barcsi általános iskolákba. Ezen kívül a helyi állatmenhely számára szervezett adomány gyűjtésben is részt vettünk.
Gimnáziumunk karácsonyi műsorát mindig az elsős évfolyam szervezi, idén a boldogság program 10 témája köré szerveztük a műsorszámokat, mely a \\\”Szeretet a boldogság tükrében\\\” címet kapta. Rengetek pozitív visszajelzést kaptunk a műsorral kapcsolatosan, melyet a helyi média is megerősített, \\\” Sikeres félévet zárt a barcsi Boldog Iskola\\\” című bejegyzéssel, mely az interneten is megjelent a Barcs Média honlapján.
Boldogságóra Alapprogram
Egyházi iskola lévén közel állnak hozzánk a jó cselekedetek. Teréz anya mondása vezérel minket, miszerint: „Nem tudunk nagy dolgokat tenni, csak kicsiket, de azt nagy szeretettel.” Osztályközösségünkre jellemző a segítségnyújtás, mind a gyerekek, mind a szülők részéről. Jó ezt megélni ebben a felületes, rohanó világban. S csak rajtunk múlik, hogy megőrizzük-e.
Az osztály még tanév elején készített magának egy tízparancsolatot, ami az együttlétet,közös feladatokat segíti. Az adventi fogadalmak kiválasztásakor a fókusz arra irányult,hogy hogyan lehet saját környezetüket boldoggá tenni. A feladat teljesítésekor e két alkotás együttes újragondolása által született meg tízparancsolatuk, mely követése által jobb lesz a világ.
A december nagyon különleges a gyermekek számára, hiszen a Mikulás, a Karácsony örömteli várokozással telik. Ilyenkor a kisgyermekek szíve is megtelik mérhetetlen szeretettel. Jó alkalom volt a jó cselekedetek gyakorlására. Beszélgettünk, hogy ki, mit gondol a témával kapcsolatban, szoktak-e másokkal jót tenni? Meglepően sokféle oldalról közelítették meg. Mindenki kapott egy kivágott szív formát és azoknak a társaiknak a jelét rajzoltuk rá, akiknek egy hétig segítettek, jót cselekedtek. A hét leteltével a legtöbb jót cselekedő kisgyermek egy jócselekedet karkötőt kapott, ami nagy büszkeséggel töltötte el. Ezenkívül tartós élelmiszert gyűjtöttünk a rászoruló családoknak, cserébe az Ajándékdoboz Alapítványtól kapott mikulás csomagért.
Amikor beszélgettünk a gyerekekkel a jó cselekedetekről, kíváncsi voltam ki tud megfogalmazni jó tetteket, ami jobbá teszi a körülöttünk lévők életét.
A következő jó tetteket fogalmazták meg a gyerekek:
1. Anyának segítünk főzni, elpakolni. (D. Bettina)
2. Átadjuk a helyünket a vonaton az „öregeknek” (P. Boglárka)
3. Etetjük télen a madarakat, ne haljanak éhen. ( Sz. Zsombor)
4. Ha valakinek elromlik az autója, elvontatom. 🙂 (Sz. Zsombor)
5. Felszedjük a szemetet, hogy tiszta legyen ahol élünk. (O. Milán)
6. Ha valakinek nincs barátja, én leszek a barátja. ( G. Panna)
7. A szegény gyerekeknek adunk enni, mert éheznek. (D. Olivér)
8. A barátom nem bírja bekötni a cipőjét, segítek neki. ( V. Adrián)
9. Ha a kutya szögbe lép, elviszem az állatorvoshoz. ( Sz. Zsombor)
10. Ha valaki elesik, felsegítjük. (Ó. Dóra)
A gyermekek egy karton papírból kivágott szívet kaptak, melyre a jó cselekedeteiket kellett lerajzolniuk.Volt aki a téli madáretetést ábrázolta, volt aki megmentett egy cicát a fagytól és a tűz melegénél gyógyította a rajzában, volt aki síró barátját vigasztalta stb. A lerajzolt jó tettek galériát, az aktualitás jegyében egy karácsonyfán helyeztük el. A rajzokat készítő gyermekek fényképét a karácsonyfa köré tettük. A kiállítást a csoportba vendégeskedő gyermekek is megnézték, majd Bagdi Bella Boldog vagyok…c. dalát hallgattuk és eltáncoltuk.
Összegyűjtöttük a csoportok jó cselekedeteit (Halacska csoport: részt vett a „cipősdoboz” akcióban, műsorral készült az idősek otthonának lakói részére, képeslapot adott fel egy beteg kislánynak, aki képeslapot gyűjt, Micimackó és a Csiga csoport karácsonyi műsorral készült a szülőknek, és a többi csoportnak, a Süni csoportosok felvállalták a madáretetést), az erről készült fotókat felragasztottuk a gyerekek által kifestett fenyőfa formára, amit tovább díszítettek szívecskékkel.
Ebben a hónapban az advent, az ünnepi hangulat köré csoportosítottuk a jó cselekedetek gyakorlását. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy a boldogság teljességéhez nem csak az új játék, szép ruha stb. tartozik, hanem a jó barát, és a jó cselekedet is.Ez után elmeséltem a \”Szívem kertje\” c. mesét, melynek tartalma annyira tetszett a gyermekeknek, hogy több napon keresztül el is dramatizáltuk. A dramatizálás során, mindig más gyermek \”bújt\” Amálka szerepébe.Nagyon élvezték a gyermekek.
A jó cselekedetek az egész hónapot \”átszőtték\” olyannyira, hogy a gyerekek szinte versenyszerűen gyűjtötték a szívecskékre a jeleket.Minden gyermeknek volt egy fejdísze, melyre egy szívet ragasztott A nap folyamán a fejdísszel játszhattak, bármikor felvehették. Így láthatták ki mennyi jót tett társainak, kinek mennyi jel gyűlt össze a szívecskébe.
Sajnos sok gyermek betegség miatt hiányzott a csoportból, ezért úgy gondoltuk, hogy gyógyító angyalkákat készítünk vágással, színezéssel, ragasztással a beteg társak számára.
Örömmel készítették az ajándékokat a gyerekek. Volt aki több angyalkát készített édesanyjára, beteg nagymamájára gondolva.
Úgy érzem, hogy óvodásaimban sikerült tudatosítani annak fontosságát a jó tettek gyakorlása által, hogy akkor is lehet örülni, és boldognak lenni, ha valami jót cselekszünk
A december az egyik legszebb hónap az évben. Az adventi készülődés ideje mindig jó alkalom arra, hogy ünneplőbe öltöztessük a szívünket.
A példamesén kívül a mesetarisznyából adventi meséket „húztam” elő. Olyanokat, amelyekben valamilyen jótett szerepelt. Pl:A suszter manói stb. Így a havi témához is kapcsolódtunk.
A fent említett „ünneplőbe öltözéshez” azonban elengedhetetlen a jó családi és baráti kapcsolat és légkör, mert az ember társas lény. Ezért megbeszéltük, hogy ezek ápolása folyamatos „feladat”, nem magától működő dolog. Megállapítottuk, hogy ezeket a kapcsolatokat a szeretet, az együttlét öröme hajtja, motiválja.
Választottunk angyalkákat is, akik titokban segítették azt, akit „kihúztak a kalapból”. Meglepetést és örömet okoztak így egymásnak.
Az adventi jó cselekedetek naptárát kifüggesztettük az osztályban és egyik órán ezekről beszélgettünk. Boldog voltam a gyerekekkel együtt, mert nagyon sokat sikerült belőle megvalósítani. Le is rajzolták ezeket.
A legnagyobb dolog amit ebben a hónapban sikerült osztályon kívül az iskolai szintre is kiterjesztenünk, az a „Jónak lenni jó”! jelmondatnak megfelelően az adománygyűjtés volt. Tartós élelmiszereket gyűjtöttünk. Ezt az iskola minden tanulójának meghirdettük. A közeli templom segítő munkatársainak adtuk át a csomagokat, hogy osszák szét a rászorulók között.
A fotókon is látható, hogy a kis csapat nagy örömmel és lelkesedéssel élte át azt az érzést, hogy jót cselekedni valóban örömteli és felemelő érzés. Reméljük sok ember karácsonyát tehettük ezzel szebbé!