Ez a hónap is bővelkedett a témával kapcsolatos feladatokban, gyakorlatokban.
A mese elolvasása után nagyon jól „vették a lapot”, hogy a nagyravágyó feleség miért nem használta fel jól a kívánságok kérését az aranyhaltól. Miért nem tették boldoggá ezek teljesülése. A mondatok befejezése gyakorlatnál arra a következtetésre jutottak, hogy a halászfeleség valószínűleg megváltozott a történtek hatására.
Különbséget tettünk a kívánságok és a saját maguknak kitűzött célok között. Megállapítottuk, hogy a saját céljaink megvalósításában van felelősségünk, aktívabban közreműködhetünk, mint a kívánságok létrejöttében, amire nem biztos, hogy teljes mértékben hatással lehetünk. Igazán boldoggá a célok elérése tesz bennünket a „jól végzett munka” örömeként.
Egyéni és közös célokat tűztünk ki. Az egyéni céloknál ügyesen összeszedték milyen lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy ezek létre is jöjjenek.
A feltöltött tablón az osztály közös célját rajzoltuk le. Ez a tanulmányi eredmény javítása. Jelenleg sem rossz tanulók, de javítani mindig jó és szükséges.
A céltáblánk körein helyeztük el a rajzokat, rá- vagy beleírva az eléréshez szükséges tevékenységeket. Ezek közül a legjobban az egymás segítése megállapítás bizonyítja legjobban hogy valóban együtt szeretnék az eredmények jobbítását.
Sikertörténetet is alkottunk. A munkafüzet mondattöredékei felhasználásával egy magas hegymászó „bőrébe bújva” fogalmaztuk meg a történetet.
Végül a Jó okom van rá…gyakorlatban a foglalkozások tanulságaként megállapították: 1. Céltudatosan magunk uraljuk az életünket, 2. A célok értelmet adnak életünknek, 3. Ezek hatására magabiztosak, önbizalomban bővelkedők leszünk.