Boldogságóra Alapprogram
A mindennapjainkból felidéztünk olyan eseményt, amiktől valamiért féltünk. Megismertük az optimista és pesszimista szavak jelentését, összegyűjtöttük a rájuk jellemző tulajdonságokat. Eljátszottuk, hogy nehéz helyzetekben hogyan gondolkodhat egy optimista és egy pesszimista ember. Csoportmunkában optimista sms-t is írtak a gyermekek.
A Prügyi Mesevár Óvoda Katica csoportjában tartottam meg az első boldogságórát 2018. október 16-án. Az óvó néni és a dada nénivel együtt dolgoztam, ami óriási segítség volt nekem, hiszen a 22 fős kis csapattal először találkoztam.
Bemutatkozás után az aktuális programhoz kapcsolódva az optimista életszemléletet próbáltam megismertetni, megértettni, „megfoghatóvá tenni” a vegyes korcsoportú gyerekeknek.
Kiválasztottuk a szőnyegre helyezett sok smiley-k közül a vidámat. Minden gyereknek jutott egy, melyet haza is vihettek, hogy emlékeztesse őket erre a foglalkozásra otthon.
Játékokkal, zenehallgatással, kerülhettek közelebb a témához.
A pozitív és negatív ember alakját ábrázoló plakát készítése során újságokból kivágott embereket helyeztünk el a megfelelő helyre. Érdekes beszélgetés alakult ki a munka során.
Beszélgettünk arról, hogy milyen érzéseink lehetnek. Mikor lehet rosszkedvünk, miért lehetünk szomorúak és természetesen mikor lehetünk vidámak. Aki szerette volna, elmondhatta, hogy mitől fél, miért volt szomorú, és ki vagy mi vidította fel. Eljátszottuk hogyan tudjuk kifejezni a szomorúságot és a jókedvet. A szomorú csapatot célunk volt felvidítani. Egy kis tükröt adtunk körbe, amibe mindenki belenézhetett és elmondhatta, hogy ő miben jó, mit talál magában a legszebbnek, mi szép rajta. A kicsiknek segítettünk.
Végül a nagyobbak lerajzolhatták saját magukat, ahogyan a tükörben látják.
Megosztottuk egymással élményeinket, átélhettük az optimista gondolkodás sikerhozó pozitív hatásait.
Az óra végén szívecskés gesztenyéket kapott minden gyerek, jelképezve a „hálagesztenyét”. A gyerekek elhelyezve a katica-formára a saját gesztenyéjüket, megfogalmazhatták ki miért és kinek lehet hálás.
Az SMS-ek szövegei osztálytársnak szólnak, akinek mandulaműtétje lesz.
1. „Nyugodj meg, nem fog fájni, azért csinálják, hogy jót tegyenek neked! Ügyes leszel!”
2. „Ne félj! Tuti nem lesz bajod, már Kírát, Vandát és Marcit is műtötték! Sok szerencsét!”
3. „Ne félj, túl fogod élni! Nem fog fájni! Legalább nem kell jönni suliba! Biztosan lesznek jó szobatársak! Mindenki ki fog szolgálni!”
A gyerekekkel színes képeket készítettünk különböző tevékenységekről. Amit ezek közül már ők is el tudnak végezni, ahhoz a képhez egy jellel ellátott színes csipeszt tesznek. Ezáltal nő az önbizalmuk, önbecsülésük.
Megtaláltuk a szépet!
Az optimista sms feladatát az osztály Facebook-csoportjában oldottuk meg. A saját életemből vett szituációt kaptak kiindulópontnak a gyerekek, és a részemre fogalmaztak meg bátorító üzeneteket. Megoldásképpen a néhány szavas jókívánságtól egészen az optimista dal linkeléséig több üzenet is érkezett. A gyerekek kedves szavai nagyon kellemesen érintettek engem, nekik pedig bizonyára sikerült átérezni a feladatban megfogalmazott problémát, és megtalálni azt a pontot, amivel gondolataik igazán bátorítóan hatnak.
A feladat:
Írjatok a főhősnek bátorító, pozitív hangú smst!
Magyartanárotok a félév végén etikából szerez diplomát (remélhetőleg). A szakdolgozatának a leadási határideje november 30. Eddig csak a szakirodalom feldolgozásával készült el, ez egyébként egészen jól sikerült neki, meg is dicsérte a tanára. A dolgozat fele azonban még hátra van. Ez egy kérdőíves vizsgálat feldolgozását jelenti, amihez a barátai csak nemrég tudták elkezdeni az adatfelvételt, így összesen maximum két hete lesz nagyjából 20 oldal szöveg és egy csomó táblázat elkészítésére. Nagyon kétségbe van esve, mert addig még meg kell írnia két beadandó dolgozatot, fel kell készülnie két beszámolóra, emellett az osztálya végzős, így december 1-én szalagavatójuk is lesz, és hát persze a tanítási óráira is készülnie kell. Most úgy érzi, hogy biztos nem fog sikerülni megoldania minden feladatát, és veszélyben a szakdolgozat 🙁
És a megoldások:
Sikerülni fog, tanárnő, ne búsuljon 😉
Ne legyen szomorú, Tanárnő! Sikerülni fog! Fel a fejjel!😁
Fel a fejjel, Tanárnő, minden sikerülni fog, bízunk magában! 😊
Az erő legyen magával, Tanárnő!😊
Csak pozitívan, tanárnő, sikerülni fog😉
Bízunk Önben ☺
Meg tudja csinálni!!
Fel a fejjel Tanárnő, csak nézze a dolgok napos oldalát!😄 https://youtu.be/SJUhlRoBL8M
Sikerülni fog, Tanárnő!😊
Csak legyen kitartó és sose adja fel! 😄😊
Sok sikert tanárnő,Szurkolok! 😊
Ne tessék feladni, tanárnő, sikerülni fog, bízunk Önben!😊
Tanárnő lesz az, aki meg fogja csinálni. „Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.”
Az osztályfőnök üzenete: Én tudom, hogy Tanárnő csak (feleslegesen) aggodalmaskodik, el fog készülni határidőre. Különösen, hogy számíthat a barátaira, segítünk, amiben tudunk! Azért csak kitartást! 😊❤
Köszönöm mindenkinek az októberi munkát és ezeket a kedves szavakat is! 🙂
A Nagyító-feladat során elkészült fotómontázst a kamaszkor egyik jellegzetes problémája ihlette. Ekkor a gyerekek sokszor még keresik a saját identitásukat, időnként nagyon magányosnak is érzik magukat. Viszont a szeptemberben alakult közösség, az ő kis osztályuk lehet az egyik biztos pont, az örömforrás az életükben, olyasmi, aminek az értékét a mindennapokban talán észre sem veszi mindig az ember, mégis, ha egy kicsit odafigyelünk, láthatjuk, milyen jó a közösség tagjának lenni. Így aztán mindenkiről készítettünk egy olyan képet, amin egyedül van, magányos, szomorú, és a gyerekek összeültek egy vidám, színes, közös csoportképhez is. Ezekből a képekből készült el a fotómontázs, amely a sok magányos ember helyett a közösségre irányítja a figyelmet.
Októberben az optimizmus témakörével foglalkoztunk a gyerekekkel.
Az első órán az optimista és a pesszimista megközelítések különbségeiről beszélgettünk, a megbeszéléshez a félig tele, illetve félig üres pohár képe, illetve a hátára fordult teknősbéka szolgáltatta a kiindulópontot. Emellett meghatároztuk az optimizmus fogalmát, és a gyerekek kitöltötték a Hunopti optimizmus tesztet. Az óra zárásaként mindenki elkészített egy rövid fogalmazást a „Lehető legjobb jövőbeni életem” címmel.
Ezekből a kis írásokból sugárzott a szép, értelmes, teljes élet iránti vágy. Nagyon jó volt látni, hogy a materiális javak fontossága eltörpült a tartalmas emberi kapcsolatok – barátság, házasság, család –, a művészetek – zene, rajz –, illetve az önmegvalósítás számos formája – úgy mint nyelvtanulás, utazás, munkahelyi sikerek – mellett.
A második találkozásunkkor több feladatot is megoldottunk a tankönyvi kínálatból. Az első ránézésre negatív események optimista megközelítését a következő módon gyakoroltuk. Megnéztük az Agymanók című mesefilm első néhány percét, és azonosítottuk a bánatos, a haragos és a derűs, vagyis az optimista megközelítés lényegét. Ezután a tankönyvből származó, illetve a gyerekek saját életéhez kapcsolódó szituációk kapcsán a tanulók megfogalmazták, mit mondanának az ő agymanóik a helyzetre reagálva. Ilyen problémahelyzetek voltak például a következők: „Összeveszel az osztálytársaddal.”, „Rossz jegyet kapsz történelemből.”, „Az osztályod nem nyert a gólyaavatós vetélkedőn.” vagy „A szüleid azt mondják, hogy nem tarthatsz kiskutyát, mert még túl fiatal vagy hozzá.” A feladat összegzéseként összegyűjtöttük az optimista megközelítéseket.
Ezután elolvastuk a Békamesét, és közösen levontuk a történet tanulságát.
Az óra végén megnéztük az Igenember tankönyvben javasolt részletét, majd Besnyi Szabolcs Határtalan multikártyája segítségével véletlenszerű csoportokat alakítottunk. A gyerekek házi feladata az volt, hogy forgassanak hasonló, pozitív kimenetelű rövid filmet.
A harmadik órát az egyik októberi projekt megoldására fordítottuk, majd egy másikat az osztály Facebook-csoportjában készítettünk el.
Lehet bármilyen egyszerű, szerény, szegényes a lakókörnyezet, a gyermeki szépség mindenen átragyog. A Szivárvány csoport gyermekei sokfélék, mint a szivárvány színei, de szépségük, egyéniségük ugyanúgy utat tör a hátrányos helyzetből, mint a szivárvány ragyogása az esőfelhőkön át….