Boldogságóra Alapprogram
A Delfin csoportban sokat beszélgettünk arról, hogy ki, miért, kinek lehet hálás. Készitettünk egy hálatáblát, amelyen pirospontokat tudnak egymásnak adni a gyerekek, ha hálásak valakinek.
A Reggel-délbe-este táblára pedig lerajzoltuk, hogy milyen dolgokért lehetünk hálásak a nap folyamán.
Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium
Autista, nem és alig beszélő tanulókkal készítettük el közösen a feltöltött plakátot. A kép elkészítése előtti foglalkozáson olyan szociális fejlesztő gyakorlatokat végeztünk, ahol egymással interakcióba kellett lépni, illetve egymást felismerni. A tanulók főként a festés részt kedvelték, többen kértek még további lapokat, hogy folytathassák a munkát.
SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA,ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
Mindig kiderül,hogy együtt, és egymásért az igazi!!
Mi a Delfin csoportban ilyen szépnek látjuk magunkat a tükörben!
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos Értelmi Fogyatékos Tanulók Általános Iskolája 5. osztály
Sziklaforrás csoport
A feladathoz nem sok instrukciót kaptak a tanulóim, körülbelül a versenyfeladatnál leírtakat. Ami meglepetést okozott számomra, hogy azt hittem majd a csoport közös kapcsolataiból találnak példákat. Ezzel szemben a rajzok többségét úgy képzelték el, hogy az óvó, védő szerep az övék. A saját irányító szerepükkel oldották meg a gondoskodást. A felelősségvállalás másokért – ez persze konkrétan nem így hangzott tőlük, de amit a rajzokról mondtak ezt jelent. Ezek szerint indirekt módon ismét megtanultak valamit, amit én szerettem volna megtanítani:” társas kapcsolataikban megjelent az én felelőssége”.
Rajzok tartalma a gyerekek szavaival:
1. Vigyázok a kistestvéremre míg anya dolgozik. Én fogom megmondani, hogy mit nem szabad.
Azért hagyta anya velem, mert tudok rá vigyázni.
2. Kutyasétáltatás közben vigyázok a többiekre, mert én értek a kutyákhoz.
3. Mi mindent együtt csinálunk, barátok vagyunk – vigyázunk egymásra
4. Apa vigyáz az egész családra, de apára én vigyázok!
Várkonyi István Általános Iskola, Cegléd, Széchenyi út 14/d
Elsőseimmel az optimizmus hónapjában azt igyekeztünk megmutatni,mit jelent egy beteg kisgyerek számára mikor anya ott van és beragyogja a szobát!
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos Értelmi Fogyatékos Tanulók Általános Iskolája Vegyes csoport
Tisztaforrás csoport:
A történethez mindenki hozzátett valamit. A hangulattal és a képi háttér elemezgetésével sok idő elment, míg kikerekedett a történet, – mitől lehet jó kedvük?
– A képen biztos, hogy ünnepelnek. Azt ünneplik, hogy leszüreteltek. Koccintanak.
– A gyerekeknek nincs a képen pohár. A felnőttek bort isznak. A háttérben ott a sok szőlőtőke, de már nincs rajta szőlő. Bor lett belőle, az van a pohárban.
– A szüretkor történt dolgon nevetnek.
– Azon nevetnek, hogy a gyerekek megtréfálták a nagypapát, míg szedték a szőlőt. Elbújtak a nagypapa elől. A nagypapa egyszer csak rájött, hogy nincsenek a gyerekek. Azonnal keresésükre indult, de nem találta őket sehol, elfáradva leült és elaludt.
– A gyerekek közben elunták a bújócskát és visszasétáltak, de hiába kérdezték nagyit, hol a papa, ő nem tudta.
– Elindult a két unoka a nagymamával együtt keresték a nagypapát, hogy hol lehet.
– Nagyapa aludt még akkor is egy szőlőtőke alatt.
– Felébresztették és mindenki örült, hogy senkivel nem történt baj.
Most már kész a bor, a szüretelés emlékén jól mulatnak, kellemesen telik családi körben a nap.