Boldogságóra Alapprogram
November hónapban a társas kapcsolatok témakörét tárgyaltuk.Beszélgettünk a környezetünkben előforduló társas kapcsolatok jelentőségéről,majd elkészítettük a legjobb barátunk portréját is.
A társas kapcsolatok
A harmadik „Boldogovis” foglakozásunk témája a társas kapcsolatok volt. A csoportba járó gyermekek (8 lány és 12 fiú) ismétlő nagycsoportosok, jövőre mennek iskolába.
Vezetett meditációs gyakorlattal kezdtem meg a foglakozást. Kövi Szabolcs: A varázslat című albumának Találkozás a tündérekkel című dala szólt.
– Hunyd csak le a szemed…!
A gyermekek lehunyt szemmel ültek vagy feküdtek. Légzésük nyugodt és egyenletes. Ezután a következőket képzelték el:
– Egy csoda szép zöld réten vagy, ahol rengeteg színes virág nyílik. Érzed a meleg, puha füvet alattad és a nap kellemes melegét feletted. Hallod a méhecskék zümmögését és a madarak csicsergését. Érzed a virágok illatát, és valahol a közelben egy kis patak csobogását hallod.
– Úgy döntesz, elmész a patakhoz, és felállsz.
– Lassan odasétálsz a patakhoz. Mezítláb vagy, és talpadat minden lépésnél selymes fű simogatja.
– A kis patak partjára érkezve leülsz, és a vízbe nézel.
– A vízben a saját arcod tükröződik, de van ott még valaki! Hirtelen megpillantasz az arcod mellett egy másik, szeretetteljes arcot.
-Felnézel, és melletted áll egy új barátod.
-Rád nevet és int, hogy mutatni akar valamit neked. Hív, hogy kövesd.
-Csak három perced van arra, hogy új barátoddal egy kalandot átélj.
– A három perc letelt. Most búcsúzz el kis barátodtól. Köszönd meg a találkozást! Akarsz még valamit kérdezni tőle? Hogy hívják? Talán valamilyen tanácsot akar adni neked útravalóul?
– És most lélegezz kicsit mélyebben, a hasadba! Mozdítsd meg lassan a kezeidet és lábaidat, nyújtózkodj, és nyisd ki a szemed.
A meditáció után elbáboztuk a kolléganőmmel és a dajkánkkal a „Süni irigy lesz” című mesét.
A mese után készítettünk közösen egy könyvet (barátság könyv), amit mindenki nézegethet. Filcet, színes ceruzát, zsírkrétát, ragasztót és rajzlapot vettem el. Minden gyermek lerajzolta a barátját, de nem mondta meg kit rajzolt. A rajzolás végén kellett kitalálni kit ábrázol a kép. Az elkészült műveket színes kartonra felragasztottuk és összefűztük. Bármikor levehető lesz a könyvespolcról és tetszés szerint bővíthető.
A barátság könyv elkészítése után egy közös tánccal (páros tánc) zártuk a foglakozást.
Az optimizmus gyakorlása
A foglakozás előzményeként barna kartonból fát készítek, amit a beépített szekrényünk ajtajára ragasztok fel. Mivel a heti témánk az őszi időjárás volt, a fára színes faleveleket készítettek a gyerekek. A faleveleket gyurma ragasztóval tettük fel a fára, így könnyen levehetőek és átrakhatóak voltak. Az előre elkészített fát így a „Boldogovi” második témájának (optimizmus) feldolgozásában is használhattuk. Ez lett az „Amiben jó vagyok„-fa.
A foglakozást csengőszóval nyitottam meg. A gyerekek tudták, hogy a mesélés kezdődik. Mindenki hozhatta magával az otthonról hozott játékát, alvókáját. Felolvastam nekik a Süket béka című mesét. A mese végén megbeszéltük, hogy miről szólt a mese. Ehhez segítségképpen kérdéseket tettem fel:
– Ki voltak a mese szereplői?
– Miért esett le sok béka a mászás közben?
– Miért sikerülhetett a békának feljutni?
– Mire gondolhatott a béka miközben mászott!
A végén elárultam, hogy a béka süket volt. És folytattam a mondanivalóm, hogy ha süket volt, akkor nem hallotta….. a gyerekektől pedig vártam az ötleteket. Mivel a gyerekek nem jöttek rá a ezért elmondtam a meséhez tartozó kulcsmondatot: Nem hallotta a negatív, rossz dolgokat.
Ezután az óvodai tevékenységekről készített kártyákat (barkácsolás, ének-tánc, építőjáték, evés-terítés, ágyhordás, kirakózás, mosdófelelős) kitettem a szőnyegre. Megbeszéltük melyik kép mit ábrázolhat és felragasztottuk az előre elkészített fára. Ezután kis körlapokat osztottam ki és a gyerekek rárajzolhatták a jelüket és feltették a fa azon ágára, amiben úgy gondolták, hogy ügyesek. Több helyre is feltehették a jeleiket. A továbbiakban bármikor bővíthető a fa. A mindennapokban pedig lehet a gyermeknek mutatni, hogy nézd: „ Te ebben jó vagy!” És törekedhetnek a gyerekek arra, hogy minél több helyre feltegyük a jelüket, de ahhoz meg kell mindent próbálni, csinálni kell és ha sikerül, felkerül a jele a fa másik ágára is (pl.: cipőkötés, kirakó kirakása egyedül). Nekünk pedig felnőtteknek biztatni, dicsérni kell.
A foglalkozás végén pedig egy kis átmozgató tornát tartottam Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalára. A refrént közösen énekeltük és a pozitív szóra robottá változtunk és úgy mozogtunk, betűztük a szót.
A boldogságfokozó hála gyakorlása
Az első „Boldogovis” foglakozásunk témája a hála volt. A csoportba járó gyermekek (8 lány és 12 fiú) ismétlő nagycsoportosok, jövőre mennek iskolába.
A témát bevezető mesét egy légzés meditációval ( 5 perc) kezdtem. A légzés a meditáció lényeges segédeszköze, mivel kizárólag a jelenben zajlik. Megkértem a gyermekeket, hogy üljenek le törökülésben kört alkotva és gömbölyödjenek össze a padlón. Sorban helyezzék kezüket társaik hátára, hogy érezzék a levegő ki- és beáramlását, képzeljenek el egy felfúvódó és leeresztő lufit a pocijukba.
Színesítettem a gyakorlatot játékkal, ami a légvételre irányította figyelmüket. Képzeljük el, hogy egy szülinapi zsúron mi leszünk a lufik:
1. Mélyen beszívjuk a levegőt és bent tartjuk (felfújnak minket), majd lassan kiengedjük mintha eresztene a megkötött lufink. (a gyakorlatot 3-szor végezzük)
2. Mélyen beszívjuk a levegőt és bent tartjuk (felfújnak minket), majd „pukk”-ra hirtelen kifújjuk a levegőt, mint amikor a lufi kidurran. (a gyakorlatot 3-szor végezzük)
A meditáció után elolvastam Fésűs Éva Ezüsthegedű című könyvének egyik meséjét, amelynek mondanivalójában a hála kapja a központi szerepet. A mese címe: Kutya macska barátság
A mese felolvasása után egy szituációs játékkal segítettem a gyerekeket abban, hogy mindenki számára egyértelmű legyen a mese mondanivalója. A játékhoz a kutya és a cica bábjainkat használtam. A gyermekek fantáziája és érzelmi intelligenciája kap ebben a játékban szerepet.
A játék neve: Mit gondoltál akkor, amikor…..? Mit éreztél akkor, amikor…? A mesében le nem írt gondolatokat, érzéseket találtuk ki, fogalmaztuk meg közösen. Pl.:
1. Mire gondolt a cica, amikor megszökött otthonról? (máshol jobb lesz, új kaland vár…stb.)
2. Mit gondolt a kutyus, amikor csúfolták? (ez rossz nekem, hagyjátok abba…stb.)
3. Milyennek látta a cica a kutyát? (érdekes, barátságos, lusta…stb.)
4. Mit gondolt a kutya a cicáról? (kedves, jószívű…stb.)
5. Mit érzett a cica a kutyaházban? (meleget, örömöt…stb.)
A gyerekek felvehették a bábokat és úgy mondhatták el ötleteiket, mintha ők maguk lennének a mese szereplői.
Ezután elővettem a hálaszíveket és középre tettem őket egy kosárba. Kivettem belőle egyet és elmondtam, hogy az életben nagyon sok mindenért lehetünk hálásak, úgy ahogy a cica a kutyusnak. Én ma reggel hálás voltam a férjemnek, mert megfőzte reggel a kávét és nem kellett korán kelnem. A kosárból kivett hála szívet pedig betettem egy üvegbe (hálabefőtt). A gyerekek közül bárki bedobhatott egy szívecskét az üvegbe, aki megfogalmazta, hogy ma, vagy tegnap miért volt hálás. Amikor mindenki bedobta a szívecskéjét az üvegbe a hálabefőttet lezártuk és a csoportszobában jól látható helyre raktuk. A foglakozást egy „Add tovább az ölelést!” játékkal zártuk.
Amikor ezt az órámat terveztem, azon töprengtem, mivel tudnám a legpontosabban megfogni a társas kapcsolatok lányegét, hogyan tehetném a legplasztikusabbá a gyerekek számára ennek mérhetetlen erejét, fontosságát. Aztán rájöttem: olyan élményt adok nekik, ami biztosan meghatározó lesz. Szerettem volna, hogy a társas kapcsolatokról ne csak rajzoljunk, írjunk, hanem éljük is meg. Megszerveztem egy délutánt a helyi Idősek Otthonával, ahol szívesen fogadtak minket, és ahová a gyerekek is várakozással teli szívvel indultak. Előző napokban ajándékként készítettek az időseknek egy Beszélgetős Befőtett (egy üvegben kérdések vannak, amire minden, a beszélgetésben résztvevő szereplő válaszol). Ez nem az én ötletem, de mi már 3 éve játsszuk, nagyon szeretik. Most készítettek egy kifejezetten idősekre szabottat, benne számtalan nekik való kérdéssel, témafelvetéssel. Elénekeltünk nekik egy dalt a Hallelujah c. számra írtam egy szöveget, ami szerintem ide is illett, bár mi alapvetően a karácsonyi műsorunkra gyakoroljuk 🙂 Aztán megkezdődött a TÁRSAS KAPCSOLAT megélése, a játék!!! Vittünk Solot,Malmot, Doblét, Amőbát, És egy szuper Békás játékot, ahol műanyag békákat kell egy vödörbe beugratni. Nem is tudom elmondani mennyire fantasztikus volt. A gyerekek olyan boldogan, feltöltődve jöttek ki….szülők hívtak azóta és megköszönték. 🙂 Szóval úgy érzem betöltöttük a mai Boldog Küldetésünket: adtunk és kaptunk is rengeteg szeretetet.
fontosak a társas kapcsolatok?
– mert az emberek társas lények
– szükségünk van egymásra:
családra, barátokra, partner kapcsolatra, közösségre
– könnyebben beilleszkedünk a társadalomba, a mindennapi élet tevékenységeibe
– a jó példa motivál bennünket a nehéz helyzetek megoldására
Összegyűjtöttük és szókártyára írtuk a kapcsolatokat.
Az alsó tagozatos gyerekek is lelkesen bekapcsolódtak a könyvgyűjtésbe, és gyönyörű könyvjelzőket készítenek az ajándékozásra szánt mesekönyvekhez. A könyvek már halomban állnak az osztálytermekben, és folyamatosan gyűlnek az adományok.
