Boldogságóra Alapprogram
A foglalkozást az ” Ellazulni jaj de jó” című relaxációs zenével kezdtük. Majd a ” Kerek erdő” mondókával meseországba hívtam a gyermekeket és elmeséltem az „Aranykulcs” című mesét.
A mese után beszélgettünk a gyermekek „aranykulcsairól”, a megküzdéssel,problémákkal való szembenézésről,a kitartásról, a sikeres megküzdés lehetőségeiről.
Ezután a dadus néni értesített, hogy csomagunk érkezett egy levéllel. Behozta a varázsdobozt és a levelet. A levélben ez állt:
” Kedves gyermekek ! Én a jó tündér vagyok, aki az alvókátokat ebben a dobozba rejtettem.Hallottam az előbbi beszélgetéseteket és úgy gondoltam próbára teszem a bátorságotokat. Felsorolom kinek milyen próbát kell megtenni, hogy visszaszerezze az alvókáját….”
A gyermekeknek személyre szabott bátorságpróbát kellett végezniük. Volt aki énekel, verset mondott, féllábon ugrált, csukott szemmel elment a szekrényig, fekvőtámaszt csinált, akadályokon átlépett stb. Mindenki hősiesen megküzdött a plüssjátékáért és visszaszerezte azt.
A tevékenységet a ” Van nekem egy álmom” dallal zártuk.
Február hónap témáját megbeszélve a gyerekek olyan példaképeket választottak, rajzoltak le, akikre fel lehet nézni, akik példát adhatnak számukra a megküzdésből, a kitartásból.
Bátorságpróba
A Boldogság várának 6.lépcsőfokához értünk: a bátorság, a megküzdés módszereihez. A témát az Aranykulcs című mesével vezettük be, amelyet a hónap folyamán többször is kértek gyermekeink. Róza királylány a királyfi és a sárkány belopta magát a gyermekek szívébe. Szívesen dramatizálták a mesét, amelyhez a kellékeket magunk alkottuk. Minden héten többször is hajó útra keltünk, ahol a cápákkal kellett megküzdenünk. Mindent megtettünk, hogy egészségesek és bátrak legyünk, ennek érdekében gyógyteát főztünk, így erősítettük szervezetünket a próbatételek előtt. Egyik nap elindultunk az aranykulcsot megkeresni, ahová hosszú út vezetett, számos próbatétellel kellett szembe néznünk, de a próbát minden gyermek kiállta. A feszültségek levezetésére Bagdy Bella dalaira relaxáltunk. Megküzdési jelmezbált szerveztünk, ahol a kis mesehősök bebizonyították bátorságukat.
Ebben a hónapban arról beszélgettünk a harmadikos gyerekekkel, hogy milyen akadályok állhatnak céljaik elérésében. Rá kellett döbbennünk, hogy legtöbbször, mi magunk állítunk akadályokat. Ezért elhatároztuk, hogy saját magunk legyőzésével a kítúzött céljainkat el fogjuk érni. Idézeteket gyújtöttünk és figyelmükbe ajánlottuk a Lázadó lányok című könyvet, amely nehéz sorsú, de sikeres asszonyok és lányok életét mutatja be.
Egyéni és közös célok
Az Öreg halász és a nagyravágyó felesége című meséből kiindulva megbeszéltük, mi a különbség a kívánságok teljesülése és a valódi célok megvalósulása között. A gyerekek megállapították, hogy sokkal nagyobb elégtétel, ha magunk küzdünk egy bizonyos dolog eléréséért, mint az, ha készen kapjuk.
A gyerekek megfogalmazták egyéni céljaikat a közeljövőre és a távolabbi jövőre vonatkozóan. Elkészítették saját címerüket, majd a lerajzoltakat megosztották társaikkal.
Megfogalmazták az osztály közös céljait is, valamint azt, hogy mit kell tenni az elérésükért.Ha megvalósulnak, mi is olyan vidámak és elégedettek leszünk, mint a napocska.
Boldogító jó cselekedetek
Imaórán és reggeli beszélgetések alkalmával a következő gondolatok lettek kiemelve:
,,Aki szívből, szeretettel segít, az mindig elnyeri méltó jutalmát”
,,A jóság, a segítségnyújtás erősebbé, boldogabbá tesz”
Kedvesség, nagylelkűség, segítőkészség szavak kerültek fel kiemelve a táblára.
Elmondhatták rájuk milyen hatással van, ha segítenek valakinek, ők mikor, hogyan tettek jót valakivel.
Egyéni elhatározások után szituációs játékok következtek.
Adventi gondolatokkal és általuk megfogalmazott gondolatokkal telt meg a hirdetőtábla:
Jobb adni, mint kapni. Ott tegyünk jót, ahol éppen vagyunk.
Gyógyító szívecskék készültek, mézeskalács sült az osztályokban és illata megtöltötte az iskolát.
Jótékonysági akciók indultak el: ajándékdobozok készültek rászorulóknak, saját készítésű tárgyak az adventi vására melynek bevétele szintén jó célt szolgált.