Boldogságóra Alapprogram
Fedezzük fel, hogy mennyi apró öröm van, amit nap mint nap átélhetünk!
Ez a hónap az emlékekről és a búcsúzásról szólt. Nagycsoportosak voltunk, felidéztük az elmúlt év eseményeit, a közösen átélt örömeinket, küzdelmeinket, közösen elért céljainkat, meghallgattuk kedvenc dalainkat, meséinket, verseket, elővettük a közös alkotásokat is amelyekkel a csoportunk folyosóját díszítettük. Ballagás után a gyerekek és a szülők is büszkén nézegették az elkészült csodákat.
Felelevenítettük a boldogságórákon megismert boldogságfokozó technikákat. Elmondtuk kinek, melyik téma volt a kedvence, és tapasztalatainkat, hogyan tudtuk alkalmazni a tanultakat. Többen elmesélték azt is, hogy ezek milyen pozitív változást hoztak az életükben.
A tanév hamar elrepült. Bár sokat küzdöttünk, hogy megtanuljunk olvasni, írni és számolni, mégis gyorsan telt az idő. Azt gondolom azért, mert jó volt együtt, jól éreztük magunkat együtt. Napjaink szeretetben, boldogságban, optimistán teltek. Persze, sok volt benne a rossz vagy nehéz pőillanat is. csak a szépre emlékezem… Remélem, ez a jókedv, vidámság, szeretetteljes, családias hangulat megmarad jövőre is.
A gyerekek lételeme a mozgás. A szünetben és délután is önfeledten játszanak az udvaron. Az egészséges életmód sok esetben téma, nemcsak ebben a hónapban volt. Kedvenc szavunk a „mértékkel”. Sok mindent szabad, ha azt mértékkel tesszük. Ezt a témát leginkább a gyakorlatban teljesítettük.
Mivel több eleven kisgyerek van az osztályban, akik gyakran követnek el csintalanságot, ez a téma igencsak mindennapos az ostály életében. A közös problámákat közösen beszéljük meg, s közösen orvosoljuk. Ehhez elsősorban egy nagy adag megbocsájtásra van szükség minden esetben.
Az első osztály valóban gyötrelmes minden gyerek számára. Mindenért meg kell küzdeni, hiszen minden új, minden más, mint eddig az óvodában volt. A mi osztályunk összetétele igencsak vegyes, de a közös célok, az egymás kölcsönös segítése átlendít sok-sok nehézségen. A mi osztályunk egy jó kis csapat.
Szerették a gyerekek a témát. Szeretettel beszéltek egymásról. Összegyűjtöttük drámajátékba ágyazva, kit miért szeretünk, ki miért fontos tagja a közösségünknek. Elsősorban egymás érzelmi tulajdonságait emelték ki a gyerekek, nem a cselekedeteiket. Jó érzés volt látni, alig néhány hónap telt el az iskolából, s máris lázszik, milyen összetartó az osztály.