Mézes Kalács Házikó
Boldogságóra Alapprogram
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Boldogságóra – November: Az optimizmus gyakorlása
Novemberben az elsősök a Boldogságóra keretében az optimizmus gyakorlásával foglalkoztak. A foglalkozások során megtanultuk, hogyan lehet a nehéz helyzetekben is meglátni a jót, és hogyan segít a pozitív gondolkodás a mindennapokban. A gyerekek rajzokon és beszélgetéseken keresztül fejezték ki gondolataikat, miközben erősödött önbizalmuk és egymás iránti elfogadásuk.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Boldogságóra – Október: Apró örömök
Októberben az elsősök a Boldogságóra keretében az apró örömök témájával foglalkoztak. A foglalkozások során beszélgettünk arról, milyen kis dolgok teszik boldoggá a mindennapokat: egy mosoly, egy kedves szó, a közös játék vagy az együtt elért sikerek.
A gyerekek örömmel osztották meg gondolataikat, miközben erősödött az összetartozás érzése és a közösség. Jó volt látni, hogy elsősökként milyen nyitottan és lelkesedéssel fedezik fel a boldogság hétköznapi pillanatait.
A december hagyományosan a jó cselekedetek hónapja. A Boldogságóra keretében felelevenítettük az elmúlt évek tapasztalatait, és közösen felidéztük, milyen jó cselekedeteket valósítottunk meg korábban. Eddig elsősorban a kisebbek, a felnőttek és barátaink segítése állt a középpontban, ám idén egy új nézőponttal gazdagítottuk a témát: ráirányítottuk a figyelmet arra, hogy jót cselekedni nemcsak az emberekkel lehet.
Bevezetésként meghallgattuk Bagdi Bella Gyújts egy gyertyát a Földért című dalát, amely segített ráhangolódni a környezetvédelem és a felelősségvállalás gondolatára. Ezt követően közösen beszélgettünk arról, hogy milyen módon tehetünk jót a Földért és az itt élő élőlényekért. A gyerekek rendkívül fogékonyak voltak a témára, és hamar felismerték, hogy sok olyan mindennapi cselekedetük van, amelyről eddig nem is gondolták, hogy jó cselekedetnek számít.
Sorban érkeztek a környezetvédelemmel kapcsolatos ötletek: szemétszedés, növények gondozása, faültetés, az állatok védelme. Ezek mind olyan tevékenységek, amelyekkel közvetlenül a Földünkért teszünk. A közös gondolkodás eredményeként úgy döntöttünk, hogy ebben a hónapban jó cselekedetként az itt telelő madarak etetését választjuk.
Megbeszéltük, miért fontos a madarak téli etetése: a hideg hónapokban kevesebb táplálékhoz jutnak, ezért az etetéssel segítjük a túlélésüket. A madarak „hálája” sem marad el: jelenlétükkel, vidám csicsergésükkel, valamint a kártevők gyérítésével is hozzájárulnak környezetünk egyensúlyához, miközben közvetlen kapcsolatot teremtenek a gyerekek és a természet között.
A jó cselekedet megvalósítása során több madáretetőt is kihelyeztünk. Készítettünk lopótökből és makettből etetőket, amelyeket a gyerekek saját kezűleg festettek, díszítettek és állítottak össze. A legnagyobb élményt azonban a karácsonyi madárkalács készítése jelentette: kókuszzsírból, dióból és napraforgómagból alkottuk meg, majd az ablak előtt álló kis fára helyeztük ki.
Perceken belül megérkeztek az első cinegék, és jóízű lakmározásba kezdtek. Ez óriási boldogságot okozott a gyerekeknek: egész nap izgatottan figyelték az ablakból, hány madár érkezik az etetőkhöz. A megfigyelés, az öröm és a közös élmény mély nyomot hagyott bennük.
Ez a jó cselekedet nemcsak a madarak számára jelentett segítséget, hanem mindannyiunkat gazdagított. Megerősítette a gyerekekben az empátiát, a felelősségérzetet és azt a felismerést, hogy a legkisebb tettek is számítanak – különösen akkor, ha a természet és az élőlények védelméről van szó.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Egy vidám pillanat a boldogságóráról: a gyerekek saját rajzaikon keresztül fejezték ki, miért hálásak. A közös alkotás segített megélni az örömöt, az összetartozást és a köszönet fontosságát.
Színes gondolatok, mosolygós arcok – a hála már kisgyermekkorban is tanulható. 😊
A jónak lenni jó kifejezés minden cselekedetünkben többször is megnyilvánulhat, csökkenti az elszigeteltség érzését, segít abban, hogy hasznosnak és értékesnek érezzük magunkat valami miatt, amivel valamelyik másik embernek a környezetünkben egy apró örömet okoztunk.
A másokon való segítés nemcsak a befogadónak, hanem az adományozónak is bizonyítottan növeli a boldogságszintjét, ezért a gyerekekkel Jócselekedet-kártyákat gyártottunk, amelyekre rárajzolták, mit tettek másokért aznap, vagy az elmúlt napokban.
A ráhangoló zene, mely a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dal volt, ami megható dallamával elrepített minket egy olyan világba, ahol mindeni segít másokon, és sose bántjuk egymást. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy ezután a mi óvodánk is ilyen hely lesz, ahol csak jó dolgok történnek.
Minden gyerek odaadott egy szívecskét annak, aki a legközelebb áll a szívéhez.
Boldogító, jó cselekedetek
Decemberben a Boldogságóránk témája a jó cselekedetek volt.
Az alkalmat mozgásos, lazító gyakorlattal kezdtük, melynek neve: „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” és a „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga”.
Aztán meghallgattuk és igyekeztünk megtanulni Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát. Körben állva, egymás kezét megfogva énekeltünk.
A téma kibontásaként beszélgettünk arról, milyen jó segíteni, odafigyelni másokra. Milyen örömet okoz adni. Ha kedvesek vagyunk, már azzal is jót cselekedtünk. Mindenki tud tenni valami jót ott, ahol éppen van, és neki nem kerül semmibe sem. Utána pedig ő is jobban fogja érezni magát, és hálás lesz azért, amije van.
Egyenként is meséltek a gyerekek arról, milyen jót cselekedtek mostanában, ötleteket adva ez által egymásnak is.
A gyerekek meghallgatták Bezzeg Andrea: Szívem kertje című meséjét, majd válaszoltak pár kérdésre a mesével kapcsolatosan.
A munkafüzetből feladatokat oldottunk meg, majd jóság szívecskét színeztünk és megajándékozták egymást vele a gyerekek.
Végezetül Bagdi Bella: „Boldog vagyok” című dalát énekelve vidáman táncoltunk.
A december hónap a Boldogító jó cselekedetekről szólt. Ilyenkor, az ünnepek közeledtével mindig sokat beszélgetünk a családról, szeretetről, ajándékozásról.
Novemberben, Márton-napkor is hasonló dolgokról beszélgettünk.
A foglalkozás elején néhány mozgásos relaxációs gyakorlatot választottam a könyvből (36-39. oldal)
Ezeket nagyon szeretik, mindig örömmel végzik a gyerekek.
Ezt követően asztalhoz ültünk, mindenki kapott egy előre kivágott papír szivecskét, amelyet pirosra színeztek. Később elmondták, hogy kinek, és miért adják oda a szivecskéjüket.
A téli időszakban, a tematikus tervünkben is szerepel a madarakról való gondoskodás fontossága. Ez is jó cselekedetnek számít.
Az ablakból szoktuk figyelni a közelben elhelyezett madáretetőt, és az oda érkező éhes kismadárkákat.
Életkoruknak megfelelő szinten, kicsit lerövidítve és leegyszerüsítve elmeséltem nekik a Szívem kertje című mesét. Irányított kérdéseket tettem fel, így megbeszéltük a mese tartalmát és mondanivalóját.
Zárásként többszőr is meghallgattuk Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalát.
December az adventi várakozásról, az ünnepre való hangolódásról szól. A mi osztályunkban sem volt ez másképp. Boldogságóránkon apró ajándékot készítettek a gyerekek, ráírva nevüket, majd egy kalapból húzott mindenki egyet az elkészült csekély, de szeretettel készült fenyődíszből. A gyerekek munka közben adventi kérdezz-feleleket játszottak, osztályfőnökük irányításával. Szép gondolatok hangzottak el arra a kérdésre, hogy mi tesz igazán boldoggá, miért vagy hálás, ajándékot kapni vagy adni jobb, mitől lenne jobb a világ? Az elkészült, kihúzott ajándéknak örültek a gyerekek, megbeszéltük, hogy mindenki felteszi az otthoni karácsonyfájára.
Boldogító jó cselekedetek
1. „Adok nektek valamit” játékkal indítottuk az órát. Kissé döcőgősre sikeredett, több tanulónak is problámát okozott a tárgy és a mozdulat kitalálása.
———————————————————————————————————-
2. A kőleves című magyar népmesét felolvastam a gyerekeknek, majd meg is néztük. Beszélgettünk róla, hogy mit jelent az önzetlen segítség, mit jelent a jócselekedet? Miért volt furfangos a katona?
_________________________________________________________________
3. Mire van szükség egy jó cselekedethez?
Miért kellhet okos fej, figyelő szem, kérést meghalló fül, széles mosoly, segítő kéz, gyors láb?
Miért a szeretetteli szív a legfontosabb?
Nagyon sok választ mondtak a gyerekek!
———————————————————————————————————-
4. Megrajzolták a gyerekek , hogy mire van szüksége egy jótevőnek.
—————————————————————————————————————
5. Adventi kihívás- a család bevonásával