Az év utolsó két hónapja mozgalmas és élménydús volt úgy a gyerekek, mint a pedagógusok életében.
A Boldogságórák során beszélgettünk a jócselekvés fogalmáról, felelevenítettük az előző évek jócselekedeteit.Elkészítettük közösen a „Jócselekedetek gyümölcsei” feladatot, azonban, ami a legnagyobb szerepet kapott az egy karácsonyi gyerekkoncertre való készülés volt, melynek kapcsán a megye több előadója mellett mi is előadtunk dalokat, közöttük Bagdi Bella dalát is az „Öröm tölti be szívem” dalt.Szeretettel voltunk együtt adventi időszakban a sérült gyerekekért, apró jócselekedetekkel színesítettük egymás mindennapjait.Jobb volt velünk a világ ! Két hónapon keresztül adománygyűjtési akciót is szerveztünk az iskolában, melynek során szülő és gyerek egyaránt adományozott Böjte Csaba gyerekotthonának ! Csoda és élmény volt eljutni a gyerekekhez és örömöt szerezni.Régi Boldogságórás diákjaink is támogattak az akcióink során, ami megtiszteltetés volt számunkra és egyben örömmel töltött el ! Köszönjük, hogy idén is részesei lehettünk ennek a csodának ! Kívánunk Boldog Új Évet, szeretettel !
Boldogságóra Alapprogram
Ebben a hónapban a csoport egy nagy almafán ábrázolta, hogy milyen pozitív hatásai lehetnek a jó cselekedeteinknek. A gyerekek alkotásaikban megjelent például: mi is boldogabbak leszünk, jó kedvünk lesz, anya büszke lesz ránk és megdicsér, sokkal szebbnek látjuk a világot.
SZTEKI Weöres Sándor Általános Iskola
Ebben a hónapban 3 alkalommal találkoztunk boldogságórán. 1-2. órán a témát beszéltük meg, 3. órán pedig elkészítettük a tablót.
A foglalkozásokat üdvözléssel, Bella dalának éneklésével és légzőgyakorlattal kezdtük.
A téma bevezetéseként beszéltünk arról kik tartoznak a „társas” kapcsolatainkhoz. /Barát, rokon, stb./ Mindennapi életünk nagy részét társas közegben töltjük.
Elméleti háttérként beszéltem arról, miért fontosak ezek az életünkben. /Döntő hatással van a személyiségfejlődésünkre, a társadalmi beilleszkedésünkre, az egészségünk és lelki jólétünk megőrzésében, „életmeghosszabbító hatása is van./
Beszélgetésben a gyerekek elmondták, hogy miért fontosak és kik a legfontosabb társak az ő életükben és miért.
Összegyűjtöttük és felírtuk a táblára, milyen a jó barát. Megfejtettük, hogy a „szív szava”, a szeretet, ami összetartja, motiválja ezeket a kapcsolatokat.
Megállapítottuk, hogy a „társas lét előnye”, hogy legyen támaszunk, megoszthassuk a gondjainkat, örömünket, segítséget adjunk és kapjunk. Valamint azt is, hogy a boldogtalanság legnagyobb forrása a magány.
Meghallgatták A róka és a farkas lakdalomban című mesét, majd elemeztük.
Elmondhatták, mi a közös a barátjukkal, mi tartja őket össze.
Kedvenc játékaik voltak ezeken az órákon a „felül, alul csapós barát”, az ölelős fogó, a távíróoszlop, a szoborpark és a sziámi.
Természetesen a meditáció sem maradhatott el. Végül elkészítettem a rajzaikból a fotóalbumot.
Advent időszaka számomra a lehetőségek mérhetetlen tárháza a nevelésre az élet minden színterén. Az önzetlen jócselekedetek hónapja pedig jól rárímelt erre. Tettük hát együtt a jót… A mi osztályuk adta az iskola műsorát, az osztály minden egyes tagja szerepelt ebben, ki amivel akart és tudott. Közben jól bántunk egymással. Tudatosan és odafigyelve. December 13-án a műsort elvittük Pannonhalmára a Szent Márton Idősek Otthonába. Az ott lakók meghatottan figyeltek és énekelték velünk a végén a Mennyből az angyalt. Mindenkinek kis kártyán kivágott Betlehemet adtunk, ezt a 120 kártyát előtte egy délután közösen írtuk meg.
Van egy magántanuló osztálytársunk, aki sajnos cisztás fibrózisban szenved. Figyelek rá folyamatosan, hogy bár keveset találkozik vele az osztály, azért a gyerekek tudatában benne maradjon, hogy ő is közénk tartozik. Több hétig kórházban volt karácsony előtt, a közös karácsonyi ünneplésünkre sem tudott jönni. Ezért angyalos tablót készítettünk neki ajándékba. Mindenki keresett egy idézetet, amit a saját angyalára írt, ezeket felragasztottuk, utána aláírtuk. A kisfiú nagyon örült, mikor elvittem neki.
Az iskolát mi díszítettük karácsonyra. Az utolsó nap előestéjén együtt tettük ki a díszítést, hogy örömet szerezzünk mindenkinek a másnapon. A kivágott csillagokból készített karácsonyfa és a többi díszítés is azt az érzést tudatosította bennünk, hogy önzetlenül dolgozni mások öröméért boldog dolog, ami az embert magát is boldoggá teszi! Ez a program pedig éppen azért nagyon jó, mert így ezt nem felejtjük el tudatosítani magunkban és a tanítványainkban!
„Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.”
Máriai Sándor szavaival vezérelve a december minden egyes napját így éltük meg a baglyocskáimmal. Már a hónap elején karácsonyi hangulatot igyekeztem varázsolni második otthonukba a kandalló varázslatos fényeivel, s az adventi naptár titkos küldetéseivel és meglepetéseivel. A gyerekek izgatottan várták a reggeleket, amikor kihúzhattak a zsákokból, s persze elmesélték a küldetéseiket. Az arcokon boldog mosoly ült. A lelkünket készítettük a szentestére, s rengeteg élménnyel gazdagodhattak. Ez a boldogságfokozó technika az én szívemhez is közel áll, hiszen a legjobb adni másoknak úgy, hogy közben nem várunk érte semmit sem.
A gyerekekkel szinte mindennap tartottunk boldogság perceket, szüneteket. Így meghittséget sikerült varázsolni a beszélgetőkörökkel, a szeretet-zuhany technikájával is piciny lelkükbe. Érezték, hogy jobb velük a világ, s ők is apró jócselekedeteket szerettek volna véghezvinni szinte az egész iskolában. Első ilyen jó cselekedetünk az iskola karácsonyfájára a mézeskalács sütése volt. Majd ezeket a karácsonyi finomságokat hagyományosan a mindenkori 5. osztályos diákok akasztgatták fel a fára, s helyezték el az iskolánk folyosójára. A mézessütés napján minden kis diákom formázott egy-egy Jobb veled a világ szívecskét,amit saját maga díszített ki, csomagolt be, s írt hozzá az első osztályos gyerekeknek egy-egy karácsonyi üdvözletet és bátorító mondatot! Izgatottan várták, hogy meglephessék vele a kis elsősöket. Egy kedves ötlettől vezérelve a boldogság napunkon pedig további karácsonyi üdvözlőlapot készítettek, amelyet az utolsó napon énekkel, verssel, öleléssel adták át az alsó tagozatos gyerekeknek. Az élményekből ők sem maradhattak ki, hiszen a Mikulás napja közeledtével levelet írtak, feladták a télapónak, aki természetesen válaszolt is levelükre. Megérkezett december 6-án a Mikulás is jóságos osztályomba, s kis csomagokkal kedveskedett a gyerekeknek. December második vasárnapján az adventi gyertyagyújtáson az iskolások szerepeltek a községi rendezvényen, így az osztályunkból is képviseltették magukat a gyerekek, ki hanggal a kórusban, ki a jelenlétével az utána tartandó karácsonyi vasáron. A hagyományos ünnepi adventi fényeket néztük meg a gyerekekkel a debreceni kirándulásunk alkalmával. Eme csodálatos napot karácsonyi mozizással zártuk. A boldogság napon a jó cselekedetek angyalát elkészítve, tiszta szívvel énekelték a gyerekek a hónap dalát. Titkos üzenetben írták le egymás jó tulajdonságait, amelyet ki is tűztek az angyalkánkra. A szeretet-zuhany volt a kedvenc boldogságfokozó technikájuk. Élvezték minden pillanatát. A jó cselekedetek karácsonyfáját feldíszítve várták az utolsó napon a második osztályosok ünnepi műsorát. Ezen a napon megérkezett a karácsonyi kandallónkra a Jézuska különleges ajándéka is, s a tankerületünk Positivity társasjátéka is. Örömmel és kíváncsisággal várták a játékot. Karácsonyi filmnézéssel hangolódtunk a szentestei templomi műsorukra a gyerekekkel. S a meglepetésekből én sem maradtam ki, hiszen a szoros, szeretetteli ölelések mellett gyönyörű rajzokat és ajándékokat is kaptam. Hiszen a szeretet csendben jár, s boldogsággal tölti meg a szíveket.
„A karácsony nem csak egy nap. És nem is három. Az igazi karácsony nem… Sőt, nem is napokkal számolható. Karácsony a szeretet születésének ünnepe. Szeretet pedig bármikor születhet. Bárhol, bármelyik napon, bármelyik pillanatban. Hiszen az első karácsonyig az a nap is csak egy volt a sok közül. A szeretet születésétől vált karácsonnyá.” (forrás: Csitáry-Hock Tamás)
A kis videó magáért beszél! Áldott Ünnepeket és Egészségben Gazdag Boldogságos Új esztendőt kívánunk mindenkinek!
Hiszem és vallom, jobb velük a világ!
December a várakozás ideje. Azért, hogy még szebbé tegyük ezt az időszakot több olyan rendezvényt szerveztünk, amivel örömöt tudtunk szerezni. A Télapót versekkel, dalokkal köszöntöttük, aki megajándékozott bennünket. Iskolánkban minden évben decemberben gálaműsor keretében szerzünk örömöt a szülőknek, hozzátartozóknak. A szülők is nagy örömmel készülnek erre a rendezvényre, amire nagy az érdeklődés. Mi tánccal készültünk, amivel hálánkat szerettük volna kifejezni a szülőknek a sok segítségért. Reméljük sikerült!
Debreceni Bárczi Gusztáv EGYMI
Mókuska csoport tagjai decemberben is szorgoskodtak boldog pillanatokat szerezve testvérosztályuknak. Meglátogatták az első osztályosokat ahol, kántáltak, egymást megölelték, kifejezeve jó szándékukat a másik felé. Nem hagyták, hogy „fázzon a szeretet”, a hideg ellenére. Más tanterembe is betértek és egy jó mondatot üzentek az osztálynak, melyet a táblára írtak fel.
Az iskola pedagógusai munközösségi nap keretében boldogító jócselekvések címén, beindították december 7-én az
„mondjegyjószót!”, melyből januárban puzzleplakát készül: hál, empátia, türelem..melyre nagy szükségónk lesz az új esztendóben! A minőségi időt hasznossá téve körjátékot játszottak 36 kérdésre felelve tiszta szívvel fordultak egymás felé.
Mind a gyerekek, mind mi, felnőttek a legjobban ezt a hónapot, ezt a témát vártuk. Sok minden történt velünk, de mindig ismétlődött, hogy jó kapni, de még jobb adni!
A relaxációs gyakorlatainkat folytattuk és újabbak is beléptek, mint a „Puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok…”
A hónap elején a gyerekek megismerkedtek a pókháló játékkal, amelyben az „Azt szeretem benned, hogy…” kezdetű mondatokkal adták át egymásnak a fonalat. A játék után megbeszéltük az érzéseinket és valamennyien arról számoltak be, hogy könnyebb volt kimondani a másiknak, mint hallgatni a sok jót, de mindannyiuk szívét melegség töltötte el az elhangzottaktól. Az „Úgy szereznék örömet neki…” című játék is nagy sikert aratott, ahol az egyik társukat kellett titokban kiválasztaniuk, és néhány olyan dolgot kellett elmondani róla, amivel örömöt szerezhetnének neki.Ezt követően kellett a többieknek kitalálni, hogy kire is gondolhatott az illető.
A boldogító jó cselekedetek feldolgozásakor egy-egy órára szuperhősökké is válhattak a tanulók és egy akciót kellett megszervezniük. Csoportmunkában dolgoztak és a következő akciók születtek: hajléktalanok segítése, idős emberek segítése, emberek segítése.
A boldogságóránkat egy nagy meglepetés is érte! Miközben arról beszélgettünk, hogy milyen jócselekedeteket hajthatunk végre mi is, éppen akkor toppantak be helyi fiatalok, hogy megörvendeztessenek bennünket finom mézeskaláccsal.Ez egy csodás pillanat volt!
Mint ahogyan az is felemelő érzés volt, amikor mi is adhattunk magunkból a fogyatékos emberek világnapjára rendezett eseményen!
A hónap során szerettünk nézni szebbnél-szebb és tanulságosabb karácsonyi reklámfilmeket és játszottunk angyalkás játékot is, ahol egymásnak lehettek titkos segítői a gyerekek.
Mindezen szép pillanatok megélése után a közös mese megírása nagyon jól sikerült. Volt, aki illusztrációt is készített hozzá, sőt volt olyan, akit saját mese megírására is sarkalt a feladat!
Igazán megható volt ez a decemberi hónapunk, mindannyian feltöltekezve várhattuk az ünnepeket!
Debrecen-Józsa Kerekerdő óvoda
Szeretném megköszönni az Alsójózsai Kerekerdő óvoda kis óvodásainak, szüleiknek, kollégáimnak, hogy ebben az évben is segítettük a Remény a Leukémias Gyermekekért Alapítvány felhívását.
Az egy tábla szeretet /csokoládé gyűjtés/ mellett idén cipősdoboznyi ajándékokkal is készültünk.
Büszke vagyok, mert megmutattuk a jó csekedetet, azt , hogy nemcsak kapni, de adni is épp olyan fontos.
Reméljük, hogy a meglepetések mosolyt csalnak majd a kis betegek arcára.
Az összegyűjtött csomagokat 2019. december 13- án adtuk át az Alapítvány kapcsolat tartójának Zsupos Sándornak.
Hálásan köszönöm a szülőknek és a kollégáimnak/ Icus néni, Enikő néni, Timi néni, Dóri néni/, hogy kézműves tárgyakat készítettek. Ezeket a csodálatos ajándékokat a Gyermek Hematológia osztályára vittem az ott tartózkodó kis betegek számára.
” Életünk legnagyobb utazását nem a külvilágban, hanem a szívünkben tesszük”.
S.A.
Debrecen-Józsa Kerekerdő óvoda
A Szitakötő csoport többször meghallgatta a Szívem kertje című mesét, amely nagyon jó alapot adott a foglalkozáshoz.
Egy napon az udvaron játékra hívtam őket. A boldogság kék madara jött el hozzánk, aki annyira félénk volt, hogy óvatosan tudtuk csak megközelíteni. A kedvesség, az érintés segítette a madarat abban, hogy bátrabbá váljon. A jó cselekedetünk azonban nem ért véget. Ahogy a mesében itt is kitakarítottuk a kertet. A seprű körbejár játék során minél gyorsabban adtuk a seprűt, annál hamarabb lett tiszta minden.
Éppen ezen a napon ültettek egy fát az udvaron, amelyet körbetáncoltuk és megbeszéltük ez lesz ezentúl a csoport Hálafája. A közös mondókázás, a tánc felszabadító érzéssel bírt, a gyermekek mosolya sok mindent elárult.
A fának jókívánságokat mondtak a gyerekek, mint pld: Kívánjuk, hogy szép leveleid legyenek! Madarak fészkeljenek rajtad! Adj árnyékot majd nekünk! Sok vizet, napsütést! 🙂
Azt gondolom ebben a pillanatban benne volt minden csoda. Jó volt megélni!