Nem beszélő gyermekeikkel az őszi falevél festést választottuk, amit a társaknak átadtunk, adogattunk. Ezzel erősítettük összetartozásunkat, fejeztük ki örömünket.Az udvari sétánk alatt pedig az őszi falevelekben ugráltunk, dobáltuk, „zizegtettünk”.
Boldogságóra Alapprogram
Nem beszélő gyermekeikkel az őszi falevél festést választottuk, amit a társaknak átadtunk, adogattunk. Ezzel erősítettük összetartozásunkat, fejeztük ki örömünket.Az udvari sétánk alatt pedig az őszi falevelekben ugráltunk, dobáltuk, „zizegtettünk”.
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy kis sünike, aki elmesélte a gyermekeknek, a hálafa történetét és tanított nekik egy szép mondókát is. A történet végén a tulipán csoportos gyermekek szívesen számoltak be arról, hogy miért hálásak. Volt olyan gyermek, aki azért volt hálás mert aznap feltudott kelni egyedül korán reggel és ezért az apukája otthon külön megdicsérte. Az egyik kisfiú előző nap kapott egy kis cicát amit otthon gondozhatott és szeretgethetett. A másik kis fiú a barátjáért volt hálás, aki betegségéből meggyógyulva jött vissza az óvodába. Egy újonnan csoportba érkező kislány az új barátnőiért volt hálás. És még megannyi hála elhangzott…
Következő nap találtak egy kis kincses üveget a gyermekek, amelyben egy üzenet és a süni tüskéje volt elrejtve. Az üzenetbe az állt, hogy egymás felé mutassák meg a gyermekek a hálájukat úgy, hogy a hálafa levelével simogassák meg egymás arcát. Miután mindenki kifejezte a másiknak a háláját utána közösen készítettük el a gyermekek ujjlenyomatával a hálafát, amire bármikor tekintenek örömmel telik meg a szívük.
Az októberi boldogságórán az optimizmusról beszélgettünk.
Elmondtuk, hogy hogyan gondolkozik az optimista ember.
A gyerekek meghallgatták a dalt és a meditációt.
Keresztrejtvényt készítettünk, amelynek a megoldása az „optimista” szó.
A szeptemberi boldogságórát Bezzeg Andrea: A Hálafa története című meséjével kezdtük. A mesét , mivel kiscsoportosok vagyunk kissé lerövidítettük és síkbábok illetve a csoportszobában található dekorációs fa segítségével mutattuk be. A gyerekek érdeklődését ez nagyon felkeltette és figyelmüket mindvégig sikerült fenntartani. A mesehallgatás végén az általuk készített (festett), kézlenyomatukat hordozó faleveleket helyezték el a Hálafán. Eközben a gyerekek a fa önbizalmát erősítve együttérzést tanúsítottak. A beszélgetés során a hála fogalmának megismerését indítottuk el bennük azzal, hogy kinek miért lehetünk hálásak.
Az októberben az optimizmusról beszélgettünk. Optimista idézeteket olvastunk fel. Ötleteket fogalmaztak meg a gyerekek.
Elmondtuk, hogy hogyan gondolkozik az optimista ember.
A gyerekek meghallgatták a dalt.
” Nem az számít, hogy mi történik, hanem csak és kizárólag az, hogy miként reagálsz rá. ” Konkrét példa alapján esik az eső.
” Nem az számít, hogy mi történik, hanem csak és kizárólag az, hogy miként reagálsz rá. ” Konkrét példa alapján esik az eső.
Az osztály tagjaival mindig törekszünk a derűre, nyugalomra, a pozitív jövőbe látásra. Közösen kitaláltuk, hogy milyen pólót viselne egy optimista ember. Rajzoltunk, rajzoltunk és a diákokkal meg is terveztük ezt a felsőt! A fiataloknak sok ötletük volt, hogy mit adnának arra, akinek szüksége lenne egy kabala pólóra, hogy optimistábban tekintsen az életre. Ezt látjátok a képen.
Az optimizmus gyakorlása témakör feldolgozása egy óriási sms üzenettel történt. Az volt a gyerekek feladata, hogy fogalmazzák meg barátjuk számára, hogy mi a jó egy esős napban.
