A gyerekek feladata volt, hogy tervezzenek egy olyan pólót, amit, ha valaki visel, akkor optimistábban fogja látni a világot, és jobb kedvre derít.
Boldogságóra Alapprogram
– Az optimizmus jelentése, fogalmak tisztázása
– Optimista vélemények – kérdések és válaszadás
– Optimista reakciók
– Optimista pólók rajzolása.
Először megismerkedtünk Tódi törpével és a varázsgömbjével.
Majd minden gyermek belenézett a tükörbe és megállapította, hogy mi tetszik a legjobban a tükörképében.
Ezt követően becsukott szemmel álltak a tükör elé és úgy fedezték fel, hogy mely belső tulajdonságukat tudják kiemelni.
Végül elkészítették a „kétarcú” bábot, amely ha szomorú, akkor együtt kitaláljuk, hogy mitől fordulhatna át vidmmá.
Karancslapujtői Kastélykert Óvoda
1. Nevető levelek:
A gyermekek körben ültek és minden gyermek adott egy levelet annak a csoporttársának, akivel együtt nevettek valamin. Vicces történeteket meséltek el a gyermekek, jó hangulatban telt el a foglalkozás.
2. Sólyomszemmel:
Nézegettünk képeket egy sólyomról, megnéztük videón, hogy milyen magasra tud repülni. Készítettünk közösen egy sólymot, megbeszéltük, hogy miket látna a mi kis madarunk a magasból. Elképzeléseiket le is rajzolták.
Köszönjük a feladatokat! 🙂
Egy asszociációs feladattal kezdtünk, kinek, mi jut eszébe a hála szóról. Megegyeztünk abban, hogy mennyire fontos hálásnak lenni azért, amink van. Meg kell becsülnünk a természetesnek vélt dolgokat.
Két csoportban dolgoztunk tovább. Csomagolópapírra rajzoltak és írtak a tanulók. Mindenki kivétel nélkül írt vagy rajzolt valamit, amiért/akiért hálás. A posztereket kitettük az osztályteremben, azóta is szívesen nézegetik, olvasgatják.
Ebben a hónapban fő témánk az optimizmus volt. A gyerekekkel sokat beszélgettünk, elmondtuk egymásnak a meglátásainkat, gondolatainkat, majd papírra vetettük, hogy mit is láthat a sólyom, ha tekintetét ránk helyezi.
A Zümmögő és a Csicsergő csoport munkáit töltöm fel :
Boldogságóra keretében az optimizmus gyakorlása volt a téma. ( A jelenlegi élethelyzetben erre mindenkinek szüksége van).
Én a Sólyomszem feladatot választottam, hogy képzeljék el, hogy a magasan repülő sólyom bepillant a csoportunkba, vajon mit lát?!? Nagyon jó válaszokat kaptam:
– ” szerintem azt látná, hogy milyen szépen tudunk játszani!”
– ” látná, hogy milyen szép várat építettünk!”
– ” hogy ügyesek és okosak vagyunk!”
-” meghallaná, hogy milyen szépen mondjuk a verseket!”
– ” azt látná, hogy van barátunk!”
– ” azt is látná, hogy vidámak vagyunk!”
– ” azt is látná, hogy megvigasztaljuk a barátunkat, ha sír!”
Ezután sólymokat készítettünk, színeztünk, festettünk, és meghallgattuk az egyik kisfiú „előadását” a sólyomról: – ” Nekem a kedvenc állatom a sólyom, a vándorsólyom! Áramvonalas teste van, a szárnyát teljesen behúzza, hogy tudjon zuhanva lefelé repülni a magasból.” Ezután még meghallgattuk tőle, hogyan vadászik a sólyom. Élmény volt a csoportnak és nekem is a választékos élménybeszámoló!
Következő alkalommal arról beszéltünk, hogy nemsoká iskolások lesznek, vajon akkor mit fog látni a sólyom:
– ” megtanulunk olvasni!”
– ” megtanulunk szépen írni!”
– ” az iskolában is sok barátunk lesz!”
– ” ott is okosak leszünk!”
– ” sok piros pontot fogunk kapni!”
Mi Csicsergő csoportosok hatékonyan gyakoroltuk az optimizmust!!
A Zümmögő csoportban Optimizmus fát készítettünk.
Arra kértem a kis- középső csoportosaimat, hogy a falevelet színezék olyan színűre, amilyen a kedvük éppen.
– az egyik kislány szivárvány színűre színezte, mert azt mondta nagyon szeret az oviba járni.
– a másik kisfiú sötét színeket használt, mert még nincs barátja az új oviba
– a ragasztás során pedig a barátaik mellé ragasztották a faleveleket
Ők így éltek meg az optimizmust, hiszen ezek az érzések még számukra nagyon nehezen fejezhetőek ki mert a csoportba új tagok is érkeztek.
Szeptember hónapban arról beszélgettünk a kis elsősökkel, hogy számukra mit jelent a hála, mint kifejezés. Először egy mesét hallgattak meg, amelynek segítségével ők is megtudták saját szavaikkal fogalmazni a hála jelentését. Ezután arról beszélgettünk, hogy mi a mindennapi életben miért és kinek lehetünk hálásak, mit érzünk amikor hála van a szívünkben. Majd egy színező formájában ezt minden gyermek meg is tudta osztani a társaival. A színezőn különböző rajzok voltak, amikért vagy akikért hálásak lehetünk, a feladat pedig az volt, hogy színezzék ki azt az ábrát, amiért ők hálásak a minennapokban.
A Zümmögő és a Csicsergő csoport munkáit töltöm fel :
Boldogságóra keretében az optimizmus gyakorlása volt a téma. ( A jelenlegi élethelyzetben erre mindenkinek szüksége van).
Én a Sólyomszem feladatot választottam, hogy képzeljék el, hogy a magasan repülő sólyom bepillant a csoportunkba, vajon mit lát?!? Nagyon jó válaszokat kaptam:
– ” szerintem azt látná, hogy milyen szépen tudunk játszani!”
– ” látná, hogy milyen szép várat építettünk!”
– ” hogy ügyesek és okosak vagyunk!”
-” meghallaná, hogy milyen szépen mondjuk a verseket!”
– ” azt látná, hogy van barátunk!”
– ” azt is látná, hogy vidámak vagyunk!”
– ” azt is látná, hogy megvigasztaljuk a barátunkat, ha sír!”
Ezután sólymokat készítettünk, színeztünk, festettünk, és meghallgattuk az egyik kisfiú „előadását” a sólyomról: – ” Nekem a kedvenc állatom a sólyom, a vándorsólyom! Áramvonalas teste van, a szárnyát teljesen behúzza, hogy tudjon zuhanva lefelé repülni a magasból.” Ezután még meghallgattuk tőle, hogyan vadászik a sólyom. Élmény volt a csoportnak és nekem is a választékos élménybeszámoló!
Következő alkalommal arról beszéltünk, hogy nemsoká iskolások lesznek, vajon akkor mit fog látni a sólyom:
– ” megtanulunk olvasni!”
– ” megtanulunk szépen írni!”
– ” az iskolában is sok barátunk lesz!”
– ” ott is okosak leszünk!”
– ” sok piros pontot fogunk kapni!”
Mi Csicsergő csoportosok hatékonyan gyakoroltuk az optimizmust!!
A Zümmögő csoportban Optimizmus fát készítettünk.
Arra kértem a kis- középső csoportosaimat, hogy a falevelet színezék olyan színűre, amilyen a kedvük éppen.
– az egyik kislány szivárvány színűre színezte, mert azt mondta nagyon szeret az oviba járni.
– a másik kisfiú sötét színeket használt, mert még nincs barátja az új oviba
– a ragasztás során pedig a barátaik mellé ragasztották a faleveleket
Ők így éltek meg az optimizmust, hiszen ezek az érzések még számukra nagyon nehezen fejezhetőek ki mert a csoportba új tagok is érkeztek.
Relaxációs gyakorlat – „Égig érő fa vagyok…”
Bevezető beszélgetés: A pohár félig üres vagy félig tele van? Hogy látod?
A téma feldolgozása: Egyperces interjú, A szomorú királykisasszony című mese feldolgozása irányított beszélgetéssel – a jókedv, nevetés szerepe. Optimista? Pesszimista? című feladat megoldása.Szemléletváltás gyakorlása párokban különböző szituációkkal. Az óra mottójának jegyében színező készítése – „A felhők fölött mindig süt a nap.”
Az óra lezárása: Jó okom van rá… – A gyerekek egy-egy mondatban megfogalmazzák, miért érdemes az optimista szemléletet kialakítani vagy erősíteni magukban, majd megfogalmaznak egy optimistán csengő mondatot.
