Helyszín, időpont: M. 19., 316-os tanulószoba, 2020. 10. 14.

Téma: Az optimizmus gyakorlása

Foglalkozásvezető: Lőrincz Norbert, dr. Székely Károly Ákos

Módszer: előadás, irányított megbeszélés, tanulói módszer: feladatlap önálló megoldása

Eszközök: laptop, projektor, feladatlap, toll

Cél: Az optimista gondolkodás pozitív élettani hatásainak felismertetése. Legyenek képesek rá, hogy ezt a szemléletet átültessék mindennapjaik tevékenységeibe, ezáltal a boldogságuk fokozásának és a stressz oldásának eszközévé tegyék azt!

Célhoz rendelt feladatok:
Érzelmi és értelmi ráhangolás gyanánt az optimizmus, majd pesszimizmus fogalmáról való beszélgetéssel kezdtük a foglalkozást. Mindenki elmondta, hogy neki mit jelent ez a kifejezés.
Majd áttértünk a célhoz rendelt feladatok megbeszélésére:
Az optimizmus és a pesszimizmus fogalmi alapjait vettük számba; Megnéztük a kollégistákkal, milyen stratégia, attitűd jellemző az optimista, és pesszimista emberekre.
Ezután egy a fogalkozásvezetők által összeállított feladatlapon dolgoztak a tanulók. Feladatul kapták, hogy pesszimista tartalmú mondatokat alakítsanak optimista minőségűvé.
Meghatározták, nekik mit jelent az optimizmus, majd azt, hogy miért fokozza boldogságot az optimizmus.
A foglalkozás vége előtt (a felkínált még megmaradt két feladat közül választhattak), utolsó előtti feladatként kitöltöttek egy Dr. Köteles Ferenc, ELTE PPK által összeállított kérdőívet, melyből kiderült számukra, hogy milyen az önértékelésük, megküzdési képességük, közvetlen optimizmusuk.
A boldogságóra vége előtt mindenki elmondta, hogy szerinte mire volt jó ez a találkozás.

Sikeres, tartalmas foglalkozás van mögöttünk. A miért fokozza a boldogságot az optimizmus kérdésre is nagyon őszinte válaszokat kaptunk. Látszott rajtuk, hogy komolyan is gondolják, hogy segít ez a fajta stratégia a mindennapi problémák könnyebb megoldásában.

Készítette: Lőrincz Norbert