Ebben a hónapban fő témánk az optimizmus volt. A gyerekekkel sokat beszélgettünk, elmondtuk egymásnak a meglátásainkat, gondolatainkat, majd papírra vetettük, hogy mit is láthat a sólyom, ha tekintetét ránk helyezi.
Boldogságóra Alapprogram
A Zümmögő és a Csicsergő csoport munkáit töltöm fel :
Boldogságóra keretében az optimizmus gyakorlása volt a téma. ( A jelenlegi élethelyzetben erre mindenkinek szüksége van).
Én a Sólyomszem feladatot választottam, hogy képzeljék el, hogy a magasan repülő sólyom bepillant a csoportunkba, vajon mit lát?!? Nagyon jó válaszokat kaptam:
– ” szerintem azt látná, hogy milyen szépen tudunk játszani!”
– ” látná, hogy milyen szép várat építettünk!”
– ” hogy ügyesek és okosak vagyunk!”
-” meghallaná, hogy milyen szépen mondjuk a verseket!”
– ” azt látná, hogy van barátunk!”
– ” azt is látná, hogy vidámak vagyunk!”
– ” azt is látná, hogy megvigasztaljuk a barátunkat, ha sír!”
Ezután sólymokat készítettünk, színeztünk, festettünk, és meghallgattuk az egyik kisfiú „előadását” a sólyomról: – ” Nekem a kedvenc állatom a sólyom, a vándorsólyom! Áramvonalas teste van, a szárnyát teljesen behúzza, hogy tudjon zuhanva lefelé repülni a magasból.” Ezután még meghallgattuk tőle, hogyan vadászik a sólyom. Élmény volt a csoportnak és nekem is a választékos élménybeszámoló!
Következő alkalommal arról beszéltünk, hogy nemsoká iskolások lesznek, vajon akkor mit fog látni a sólyom:
– ” megtanulunk olvasni!”
– ” megtanulunk szépen írni!”
– ” az iskolában is sok barátunk lesz!”
– ” ott is okosak leszünk!”
– ” sok piros pontot fogunk kapni!”
Mi Csicsergő csoportosok hatékonyan gyakoroltuk az optimizmust!!
A Zümmögő csoportban Optimizmus fát készítettünk.
Arra kértem a kis- középső csoportosaimat, hogy a falevelet színezék olyan színűre, amilyen a kedvük éppen.
– az egyik kislány szivárvány színűre színezte, mert azt mondta nagyon szeret az oviba járni.
– a másik kisfiú sötét színeket használt, mert még nincs barátja az új oviba
– a ragasztás során pedig a barátaik mellé ragasztották a faleveleket
Ők így éltek meg az optimizmust, hiszen ezek az érzések még számukra nagyon nehezen fejezhetőek ki mert a csoportba új tagok is érkeztek.
Szeptember hónapban arról beszélgettünk a kis elsősökkel, hogy számukra mit jelent a hála, mint kifejezés. Először egy mesét hallgattak meg, amelynek segítségével ők is megtudták saját szavaikkal fogalmazni a hála jelentését. Ezután arról beszélgettünk, hogy mi a mindennapi életben miért és kinek lehetünk hálásak, mit érzünk amikor hála van a szívünkben. Majd egy színező formájában ezt minden gyermek meg is tudta osztani a társaival. A színezőn különböző rajzok voltak, amikért vagy akikért hálásak lehetünk, a feladat pedig az volt, hogy színezzék ki azt az ábrát, amiért ők hálásak a minennapokban.
A Zümmögő és a Csicsergő csoport munkáit töltöm fel :
Boldogságóra keretében az optimizmus gyakorlása volt a téma. ( A jelenlegi élethelyzetben erre mindenkinek szüksége van).
Én a Sólyomszem feladatot választottam, hogy képzeljék el, hogy a magasan repülő sólyom bepillant a csoportunkba, vajon mit lát?!? Nagyon jó válaszokat kaptam:
– ” szerintem azt látná, hogy milyen szépen tudunk játszani!”
– ” látná, hogy milyen szép várat építettünk!”
– ” hogy ügyesek és okosak vagyunk!”
-” meghallaná, hogy milyen szépen mondjuk a verseket!”
– ” azt látná, hogy van barátunk!”
– ” azt is látná, hogy vidámak vagyunk!”
– ” azt is látná, hogy megvigasztaljuk a barátunkat, ha sír!”
Ezután sólymokat készítettünk, színeztünk, festettünk, és meghallgattuk az egyik kisfiú „előadását” a sólyomról: – ” Nekem a kedvenc állatom a sólyom, a vándorsólyom! Áramvonalas teste van, a szárnyát teljesen behúzza, hogy tudjon zuhanva lefelé repülni a magasból.” Ezután még meghallgattuk tőle, hogyan vadászik a sólyom. Élmény volt a csoportnak és nekem is a választékos élménybeszámoló!
Következő alkalommal arról beszéltünk, hogy nemsoká iskolások lesznek, vajon akkor mit fog látni a sólyom:
– ” megtanulunk olvasni!”
– ” megtanulunk szépen írni!”
– ” az iskolában is sok barátunk lesz!”
– ” ott is okosak leszünk!”
– ” sok piros pontot fogunk kapni!”
Mi Csicsergő csoportosok hatékonyan gyakoroltuk az optimizmust!!
A Zümmögő csoportban Optimizmus fát készítettünk.
Arra kértem a kis- középső csoportosaimat, hogy a falevelet színezék olyan színűre, amilyen a kedvük éppen.
– az egyik kislány szivárvány színűre színezte, mert azt mondta nagyon szeret az oviba járni.
– a másik kisfiú sötét színeket használt, mert még nincs barátja az új oviba
– a ragasztás során pedig a barátaik mellé ragasztották a faleveleket
Ők így éltek meg az optimizmust, hiszen ezek az érzések még számukra nagyon nehezen fejezhetőek ki mert a csoportba új tagok is érkeztek.
Relaxációs gyakorlat – „Égig érő fa vagyok…”
Bevezető beszélgetés: A pohár félig üres vagy félig tele van? Hogy látod?
A téma feldolgozása: Egyperces interjú, A szomorú királykisasszony című mese feldolgozása irányított beszélgetéssel – a jókedv, nevetés szerepe. Optimista? Pesszimista? című feladat megoldása.Szemléletváltás gyakorlása párokban különböző szituációkkal. Az óra mottójának jegyében színező készítése – „A felhők fölött mindig süt a nap.”
Az óra lezárása: Jó okom van rá… – A gyerekek egy-egy mondatban megfogalmazzák, miért érdemes az optimista szemléletet kialakítani vagy erősíteni magukban, majd megfogalmaznak egy optimistán csengő mondatot.
Az október hónap témája az optimizmus gyakorlása. Hét elején meghallgattuk a gyerekekkel a Bagdi Bella Cd-ről a Világomban minden rendben van című dalt. Nagyon élvezték a gyerekek, fülbemászó dallama és könnyű szövege révén igen gyorsan elkezdték ők is énekelni. Szabadon mozoghattak, táncolhattak rá. A nap folyamán is hallottam, hogy énekelgetik halkan. Relaxációs gyakorlatnak a „hintaszéket„ választottam. Heti témánk a csoportban az őszi levelek volt, így az erényeim fája elkészítése illeszkedett a hetünkhöz. Elkészítették az őszi leveleket, amit a csoportszoba ajtaján lévő közös fára ragasztottunk ki. A fa ágaira nem írtam ki, hogy milyen pozitív tulajdonságokat mondtak inkább egymásról, mint magukról, de a teljesség igénye nélkül pár mondat:
– ügyesen pakolja a játékokat
– már nem sír reggel, mikor hozzák a szülei
– már nem áll fel ebéd közben az asztaltól
– tud cipőfűzőt kötni
– nem veszi kacsalábra a cipőjét stb.
Mindezeket a mondatokat felelevenítettük, mikor a levelek felkerültek a fára.
A mosolygós és szomorú fejek kiszínezése is remek alkalom volt arra, hogy beszélgessünk erről a két érzésről. Sokat nevettünk, mikor a különböző fejeket felmutatva kellett az érzéseket mutatni. Aztán ők maguk kérték, hogy hallgassuk meg a dalt. Magabiztosan énekelték, táncoltak rá, vidámak voltak. Kértem őket, hogy otthon a szüleiket is kérdezzék meg, hogy mi okoz számukra örömet vagy szomorúságot.
Tartalmas, vidám hetet zártunk 🙂
Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
Ebben a hónapban az osztályom két feladatot is szívesen választott. Az optimista pólót úgy képzelték, hogy az arcképükkel szeretnének jobb kedvet adni másoknak.
A lányok pedig kedvelték a keresztrejtvényeket készíteni. A legjobbakat összeadva született meg az 5. c osztály keresztrejtvénye.
Nyugati Városrészi Óvoda Nagy Jenő Utcai Tagóvoda
A hetünket (is) az optimizmus köré szőttük. Optimista gomBolataink ott voltak a mozgásunkban, ott voltak a környezetünkben, a barkácsolásunkban, mesénkben, versünkben.
Kirándulni is mentünk, ahol gyönyörködtünk az ősz színeiben, illataiban, hangjaiban. E mellett felvezettük az öltözködés témáját (gombolást)is. A kirándulás során gyűjtött terményekből elkészítettük a „Jó dolgok kertjét”. A kert mellett ott állt Opti Miska, aki bölcs tanácsokkal látott el bennünket. Minden alkalommal más kisgyerek bújt Opti Miska bőrébe (kaptak egy kalapot, úgy, ahogy Opti Miskán is volt), és osztotta meg bölcs gondolatait. Nagyon ügyesen, jó és pozitív gondolatokat tudtak átadni egymásnak a gyerekek.
Reggelente a gyerekek odaadhatták a „GomBoltam Rád” gombot, és mondtak egymásnak, egymásról pozitív gondolatokat.
Papírszövéssel elkészítettük Opti Miska kabátját, amire gombokat ragasztottunk.
Verset is írtak a gyerekek:
Opti Miska szeretünk!
Mi mindenkin segítünk.
Szeretnénk, ha boldog lenne,
És mindenkin segítene!
A második Boldog óra témánk az optimizmus gyakorlása. A gyermekeknek egyre jobban tetszenek Bagdi Bella dalocskái, örömmel táncolnak rá, van amikor kifejezetten kérik, hogy ezt a cd-t tegyem be. Mindennapos tornához is szoktuk használni. Készítettem a csoportunknak egy optimista szemüveget, nagyon tetszett a gyermekeknek, szívesen vették fel és próbálták megfogalmazni, hogy mit lehetne másképp csinálni, mi történhetne, ha …… Otthonra is készítettek egy szemüveget és kértem őket, hogy adják oda a családtagjaiknak is és mondják el, hogy mit jelképez. A foglalkozás zárásaként felhelyeztük a második lépcsőfokra az optimizmus szimbólumát és újra táncra perdültünk a hónap dalára.
Hálás szívvel szeretném megköszönni, hogy szeptember hónap pedagóusa, tanítója lehettem. Nagy örömmel töltött el ez az elismerés, ahogyan kis tanítványaimat is, közös siker ez, mely sok erőt, és lendületet ad nekünk Boldogságóráinkhoz, melyek gazdagítják, színesebbé varázsolják iskolai mindennapjainkat! Az őszi színekben pompázó október napjaiban kerestünk, és találtunk is sok-sok olyan kincset, melyek erősítik optimizmusunkat, pozitív életszemléletünket. Újból felfedezhettem- és ez számomra az egyik legnagyobb öröm-, hogy a gyerekek mennyivel szebbnek, gazdagabbnak látják a világot, mennyi apró dolognak tudnak teljes szívből örülni. Arra tanítom őket, hogy igyekezzenek minden dologban találni valami jót, keressék a jót, higgyék el, hogy ott van mindenhol, legyen parányi, vagy óriási, tudják megélni, erősítse, vígasztalja őket. A pozitív megerősítések is segítenek ebben, mindig ezt erősítem bennük. A hónap feladatainak megélésével, Bagdi Bella csodaszép zenéivel lehetőséget, segítséget kaptunk a siker eléréséhez, elindultunk egy úton, és minden hónap elején nagy izgalommal nézünk az új kalandok elé. Igyekszünk minden akadályt kihívásként, megoldandó feladatként tekinteni, melyre összefogással, egymást erősítve keressük a megoldást. A nevetésverseny gyakori vendég lesz nálunk, mert a gyerekek nagyon szerették. Ahogy a Pozitív gyerek vagyok dal is, ami táncra hívja őket, olyan dallamos, és vidám. Örömmel fejtették meg a keresztrejtvényt, és készítették el rajzukat, az őket megnevettető dolgokról. Nagyon szeretik a meséket is, és mivel már szépen tudnak olvasni, nemcsak hallgatják, olvassák is. A szomorú királykisasszonyt legkedvesebb dolgaik felajánlásával vigasztalták, örömmel láttam önzetlenségüket. A Hogy beszélsz magaddal feladat kapcsán sok gondolatot megfogalmaztak: „Elfogadom magam; bátor vagyok; én egy pozitív gyerek vagyok; boldog vagyok; okos,vidám, szép, egészséges, vicces vagyok; szeretek élni!” Örömmel készítették el tükörképüket is az Örök mosoly című feladatban. Az órák lezárása tükrözte mindazt az optimista hangulatot, ami egész hónapunkat áthatotta. Köszönjük mindazt a lehetőséget, ötlettárat, amit a Boldogságórákból hónapról hónapra meríthetünk.