Rendhagyó módon nem a relaxációval kezdtükmaz órát, hanem beszélgetéssel. Mivel kell megküzdenünk? Mi okozhat nehézséget, stresszt az életünkben? Nagyon sok komoly téma előjött, ami főként a hátrányos helyzetükből adódik: szülők alkoholizmusa, gazdasági nehézségek, válás, veszekedések stb. Aztán megbeszéltük, milyen jó és rossz megküzdési stratégiák közül választhatunk. Ezután a könyvben vázolt gyakorlatokat próbáltuk ki: ásítás, légzőgyakorlatok stb. Majd mindenki nagy örömére papírt is tépkedtünk!
Egy másik alkalommal az érzéseink sokszínűségét festettük meg, illetve megbeszéltük a szamárról szóló tanmesét.
Boldogságóra Alapprogram
A februári hónapban a megküzdési stratégiák témáját dolgoztuk fel. Ehhez a témához a magyar népmesét, az Aranytulipán című történetet választottam, mert cselekménye jól szemlélteti a kitartás, a bátorság és a próbatételek során tanúsított helytállás jelentőségét.
A mesét nem élőszavas előadásmódban mutattam be, hanem az interneten talált diafilm-változat segítségével. Úgy gondoltam, hogy a vizuális élmény még inkább megragadja a gyermekek figyelmét és segíti a történet eseményeinek követését. A választásom helyesnek bizonyult, mert a gyermekek végig figyelmesen hallgatták, és a későbbiekben pontosan vissza tudták idézni a mese mozzanatait.
A foglalkozás elején beszélgettünk arról, mit jelent a „küzdelem”. A gyermekek elsősorban a küzdősportokra asszociáltak. Ez jó kiindulópontot adott ahhoz, hogy beszéljünk arról: az életben nemcsak sporthelyzetekben, hanem nehézségek, problémák esetén is „megküzdünk”. Számukra új felismerés volt, hogy ez a fogalom lelki helyzetekre is vonatkozik.
Eredeti tervem szerint a foglalkozás elején nyugtattam volna le a gyermekeket Bagdi Bella „Ellazulni jaj, de jó…” című dalára, végül azonban a tevékenység végére helyeztem át, tudatos lezárásként, relaxációs céllal. Ez a módosítás pedagógiailag indokoltnak bizonyult, mert a dramatikus játék után segítette a gyermekeket a megnyugvásban.
A mese felidézését követően felajánlottam a dramatizálás lehetőségét, amit nagy lelkesedéssel fogadtak. A lányok közül választottunk királykisasszonyt, a többiek udvarhölgyek lettek, míg a fiúk játszották végig a próbatételeket. A dramatikus elemeket tudatosan bővítettem fejlesztő feladatokkal.
Az első próbatételben a fiúk „halakat horgásztak”, amelyekhez számokkal jelölt találós kérdések tartoztak. Egyenként kellett megoldaniuk a feladatokat, ami erősítette az önállóságot és a bátorságot.
A második próba során a „hegy gyomrába” bújtak (asztalok alá), ahonnan egyenként jöttek elő, és számképeket, dominóképeket, illetve ujjal mutatott mennyiségeket kellett felismerniük. Itt tudatosan alkalmaztam differenciálást: a kisebbek 1–5-ig terjedő mennyiségekkel, a nagyobbak összetettebb számképekkel dolgoztak. Minden gyermek sikerélményhez jutott. A dramatikus környezet rendkívül motiválóan hatott, a „hegy gyomrába” való elbújást különösen élvezték.
A harmadik próbatétel bújócska jellegű volt: a királykisasszony és udvarhölgyei keresték meg az elbújt fiúkat. A végső megtalálás után a királykisasszony és a legügyesebb legény „összeházasodtak”, amit az „Elvesztettem zsebkendőmet…” kezdetű körjátékkal ünnepeltünk meg. A gyermekek felszabadultan, örömmel, egymást segítve vettek részt a játékban.
A foglalkozás végén relaxációs zenével és Bagdi Bella dalával zártunk, amely segített a lecsendesedésben.
Összességében a foglalkozást eredményesnek éltem meg. A gyermekeket öröm, nevetés, felszabadultság jellemezte. A dramatikus feldolgozás során aktívan, együttműködve, egymást segítve vettek részt a tevékenységekben. Úgy érzem, hogy a megküzdés fogalmát életkori szinten sikerült közelebb hozni hozzájuk, és a mese élményszerű feldolgozásával valódi tapasztalatot szerezhettek a kitartásról és a próbák leküzdéséről.
A téli szünetről visszatérve, az újévet köszöntve kitűzték a gyerekek céljaikat az új esztendőre. Egy kis papírra leírták azokat, felolvastàk egymásnak és elmondtàk, hogy miért ezeket a dolgokat választottàk. Segítettünk jó tanácsokkal, hogy az adott célok elérését milyen dolgok segítségével lehet majd könnyebbé tenni.
Az 5. osztályban foglalkoztunk a „Megküzdési stratégiák” témájával.
Először elmeséltem A kútba esett szamár történetét, amelynek megbeszéltük közösen a tanulságát, milyen ésszerűen jutott ki a csacsi a gödörből. Ezek után a gyerekek a saját életükből mondtak példákat nehézségekre, amelyekkel találkoztak, ill. azok megoldását is megosztották a csoporttal, hogyan tudtak felül emelkedni a problémás helyzeten.
A pozitív gondolatokat kielemeztük, hogyan segítenek önbizalomhoz és kitartáshoz jutni vagy a nehéz érzéseket legyőzni.
Közösen összeraktuk a plakátot, amelyre a gyerekek felírták kis cédulákra saját kis megerősítésüket, személyes erősségeket és felragasztották a történet és a pozitív gondolatok mellé. Ezután vidám közös képet készítettünk, hiszen adódnak nehézségek az életben, de mindig van kiút, mindig van segítség, soha nem szabad feladni, semmi sem lehetetlen.
A gyerekek nagyon kreatívan valósították meg a januári feladatot.
Rövid- és hosszútávú terveikkel meglepték társaikat és engem is.
Rövidtávú terveik többnyire a tanévre vonatkoztak: több barát, jó tanulmányi eredmény, sok idő a családjukkal és olyan tevékenységgel, amit szeretnének.
Hosszútávú terveiket pedig mind úgy határozták meg, hogy a tanulás az alap, aminek segítségével majd jó szakmájuk lesz és boldog családban fognak élni.
A 3. a osztályban bakancslisták készültek.
A gyerekek írtak a listára rövid- és hosszútávú célokat is, melyeket szeretnének megvalósítani a jövőben.
A harmadikosok elkészítették az osztály karácsonyfáját. Mindenki készített egy díszt, amire a személyes jótetteit írta, amiket decemberben véghez vitt. A díszes fenyőfa szimbolizálja a gyerekek jótetteit.
A február mindig küzdelmes. Várjuk a tél végét, hogy elmúljon a hideg, tovább legyen világos, zöldüljön a természet. Mint minden évben, ezért mi is tettünk az óvodában, a télűző farsangunk segítségével. Az egész óvoda hangos volt a jókedvtől, kacagástól, zenétől, énektől. Mi megtettünk mindent, a többi most már a természet dolga. De nem csak a farsang kapcsán találkoztunk a megküzdéssel. Ismerkedtünk az állatok téli életével, nehézségeivel, túlélési stratégiáival, azzal, hogy mi emberek hogyan tudunk nekik segíteni.
Egy igazán beteges időszakon vagyunk túl, ezt egy egészséghéttel igyekeztünk oldani, melyen átismételtük a helyes higiéniai szokásokat, az egészséges étkezés főbb elemeit, a mozgás fontosságát. Orvosos szerepjátékkal igyekeztünk oldani az orvostól való félelmet, és kerestünk jó szokásokat arra, hogy minél gyorsabban meggyógyulhassunk.
A hónapban még egy színházi társulat is ellátogatott hozzánk, az előadásban is bőven volt megküzdés, de szerencsére a rossz elnyerte méltó büntetését. A gyerekek teljes átéléssel figyelték az előadást, több napig beszédtéma volt a csoportban.
A megküzdési stratégiákhoz segítségül hívtuk Boldog Dórát is, vele dramatikus játékon keresztül jártuk körbe azokat a nehéz szituációkat, melyekbe az óvodások kerülhetnek, mint egy barát elutasítása, veszekedés egy játékon, csúfolás. Gyakoroltuk, hogyan tudhatunk ezzel megküzdeni, illetve hogyan segíthetjük a társunkat, ha ilyen szituációba kerül.
Január hónapban volt az egyik legeredményesebb a foglalkozásunk. Ezt az alkalmat már én is nagyon vártam. A hónap folyamán 2X is volt alkalmunk foglalkozást tartani. Az egyik alkalmat én tartottam a tankönyv segítségével. Sikerült átbeszélnünk:
– mit is jelent az, hogy célt tűzök ki?
– hogyan kell jól kitűzni egy célt?
– milyen lépések vezetnek el a bizonyos cél elérése érdekében?
– mit jelent az, hogy SMART célok, hogyan alkamazható?
A második órában egy külsős szakembert hívtunk, aki a tapolcai Pedagógiai Szakszolgálat munkatársa és egy kérdőívet töltött ki a gyerekekkel. A kérdőívben a továbbtanulással kapcsolatos kérdések voltak. Majd a kérdőív kitöltése után ő is beszélgetett velük a célokról, esetleges buktatókról.
Ezt a témát biztosan elővesszük még a tanév folyamán, ugyanis ezt élvezték és ezt tartották eddig a legjobb témakörnek a tanulók.
Február hónapban nagyon izgalmas programmal ismerkedtünk meg: az érzelemszabályozás és figyelemkontroll program keretein belül interaktív mindfulness mesét hallgattunk meg, majd dolgoztunk fel: Pillanatkapitány útnak indul. A kapitány segítségével igyekeztünk felfedezni a tudatos jelenlét világát, alapvető módszerként, több játékos légzőgyakorlattal a tudatos légzést sajátítottuk el, mely a koncentrációnkat is jelentősen fejleszti. A lufihas, a pitypang, a sas, a méhecske utánzása jó szórakozásnak bizonyult. A kapitány bátorsága, tulajdonságai hozzásegítettek bennünket a körülöttünk lévő dolgokban a jó meglátásához. Csákót hajtogattunk, minden kisgyerek olyan motívumokkal díszítette ki alkotását, amely hozzá kapcsolódik, amit kedvel, amiben ügyes. Felismertük azt, hogy a problémákkal való megküzdésben mind a nyugi légzés, mind a környezetünkhöz és önmagunkhoz való pozitív hozzáállás csak előrébb vihet. Közös „csákós” tánccal zártuk a foglalkozást, Bagdi Bella Ha boldog vagy dalára.