Megbeszéltük a gyerekek szerint mit jelent a boldogság, és mi az az optimizmus. Meghallgattuk Bagdi Bella „Pozitív gyerek vagyok” című dalát, amire a gyerekek táncoltak is. A bizalomra épülő „Vigyázz a tócsára!” játékot játszották el a gyerekek, amely nagyon tetszett nekik. A végén közösen értékeltünk.
Boldogságóra Alapprogram
A héten Sünikéinkkel az ősz kincseivel foglalatoskodtunk. Megfigyeltük jellegzetességeit, s észre vettük a benne rejlő szépséget, mind színeiben, mind egyéb jellegzetességeiben. Beszélgettünk az évszakok váltakozásáról, s arról, hogy minden évszakban van valami jó, valami különleges. A gyermekekkel közösen gyűjtött falevelekből elkészítettük az ősz arcát, mely természetesen ránk mosolygott.
Csemete liget Napközi otthonos Óvoda
Mivel Kiscsoportosok vagyunk még, nagyon szeretik a gyerekek a meséket, ami fantáziájukat, képzeletvilágukat gyarapítja, fejleszti. Éppen ezért nagy szeretettel és szívesen hallgatják a Boldog Ovi meséket. Ebben a hónapban is szívesen hallgatták meg Tódi Törpe szemüvege című mesét, amelynek tanulságát utána a nagyobbak le is rajzolták.
A mondanivaló így még jobban rögzült, így reméljük maradandó élményt nyújtottunk ezzel is számukra.
Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Október-optimizmus
A témakör első óráján a hónap dalával kezdtük. Többször meghallgattuk, énekeltük. Mit jelent az, hogy valaki pozitív? A válaszokat jól megfogalmazták a gyerekek. Az optimizmus szó jelentése azonban gondot okozott. Több oldalról körüljártuk, szinonimákat kerestünk, derülátó, bizakodó, pozitív gondolkodású. Szituációkat vettünk át, hogy áll hozzá, aki optimista, hogy, aki pesszimista. Néhány youtube videót is megnéztünk a témával kapcsolatban. Az óra végén nevettetős játékot játszottunk. A következő foglalkozáson az optimista esernyő feladatot oldottuk meg. Először optimista mondatokat gyűjtöttünk közösen, majd elkészítés és színezés után ezekből választottak és írtak be a gyerekek az esernyők színes sávjaiba. Magyar irodalomból épp a mesék témakörnél tartunk, így a harmadik órán feldolgoztuk a mesefüzetünkbe A szomorú királykisasszony című mesét. Beszélgettünk arról, hogy mivel lehet mások szomorúságát elűzni, kivel osztják meg, ha rossz kedvük van, miért jó, ha megosztjuk másokkal a gondjainkat. Majd az volt a feladat, hogy mindenki fogalmazzon meg egy optimista mondatot.
November hibák a társas kapcsolatok hónapja!
A gyerekekkel megbeszéltük, miért is fontosak a társas kapcsolatok! Mennyire jó, hogy van családunk, akikre bárhol- bármikor számíthatunk, milyen jó, hogy vannak barátaink, akik jóban – rosszban mellettünk állnak! Milyen jó, hogy vannak osztály- iskolatársak, tanárok, ami teljessé teszi az iskolai létünket! De azzal is tisztában vagyunk, hogy a kedvenc házi állatainkat is fontos részesei a mindennapjainknak!
Rajzokat készítettek a gyerekek, melyek közül a leginkább tetszőt, a leginkább a témához illeszkedőt közösen választották ki, majd töltöttem fel az oldalra.
Méltón tükrözi a témát, szeretnek anyának segíteni, főzni, takarítani, vele lenni, apával biciklizni, a tesóval mindegy hogy hol, csak együtt lenni, a barátokkal játszani, nem egyedül, hanem az életet velük megosztani és megélni!
A Boldogság óránk végére egy között versikét is alkottak:
Köszönöm a családomat!
Köszönöm a barátaimat!
Köszönöm az engem körül vevőket,
ettől szebb és jobb az Élet!
Ha nevetek, velem nevetnek,
Ha szomorú vagyok, letörlik a könnycseppeket!
Meg tudom találni a rosszban is jót,
Mert , ha bármi van elmondhatom nekik a szomorúságot!
Segítenek talpon maradni, ha rossz jegyet is kapok,
nélkülözhetetlen színfoltok a barátok!
A családdal bármennyi idő is kevés,
Mert velük lenni a legszebb érzés!
Társas lény az ember, tartja a közmondás,
Az Élet velük lehet kerek egész,
Valóság és nem ámítás!
Köszönetet mondok a társaimért,
el nem cserélném őket soha-semmiért!
2021 júliusában adtuk be a Boldogiskola pályázatát, melyet el is nyertünk. Ennek függvényében ingyenes online képzésen vettem részt augusztusban. Sok hasznos tapasztalatot és segítséget kaptam a megtartandó órák felkészüléséhez, megtartásához. Régi vágyam volt, hogy ezt a képzést elvégezzem, mert úgy gondolom, hogy a mai kor gyermekét nem csak oktatni, tanítani, nevelni kell, hanem egy életszemléletet, értékrendet is át kell adni a számukra. Számomra fontosnak tartott értékeket közvetít ez a program. Az „Y”generáció, inkább a telefonon chetel, szlengeket használva, mint személyes találkozások alkalmával kommunikál. Nem ismerik a Hála kifejezéseket. Itt a programban pedig 10 hónapon keresztül lehetőségünk van arra, hogy megismerkedjenek vele.
Az első hónapban a Boldogságfokozó hála téma köré építettem fel az óráimat, ahogy a program írja. Szerencsésnek mondhatom magam, mert az órarendünkbe be lett építve a Boldogságóra, amit heti egyszer tartok a gyerekeknek. A szülők már ismerték ezt a programot, mert már az óvodában is volt a gyerekek számára Boldogságóra. Ennek ellenére, az első szülői értekezleten tájékoztattam őket a program iskolánkban való megjelenéséről, illetve a beleegyező nyilatkozatokat is kitöltöttünk. Az iskolánk dolgozói számára tartottam egy prezentációt arról, hogy mit is fogunk ezeken az órákon végezni. Ezt követően nyílt óra alkalmával a kollégáim is betekinthettek a Boldogságórába, ahol nagy volt az érdeklődés. Én azért preferálom, mert végre van egy olyan óránk a gyerekekkel, ahol kötetlenül beszélgethetünk, játszhatunk, tevékenykedhetünk, osztályozás nélkül. Olyan témakörben tehetjük mindezt, ami sajnos nincs benne az ő kis életükbe. A gyerekek is nagyon megkedvelték. Vidámak és felszabadultak az órák után. Szeretnek együtt lenni tevékenykedni. A Boldogságfokozó hála témájában több tevékenységet is végeztünk. Készítettünk: Hálafát, játszottunk Postás játékot (ahol hálát küldtünk az osztálytársunknak), kívül belül hála címszó alatt lerajzoltuk a testünket és beleírtuk magunknak, miért vagyunk hálásak, majd egymáséra is írtunk (hogy ők miért hálásak a másiknak). Szeretetkupont készítettünk, melyet a készített személynek adott át otthonában. Nehéz volt a gyerekeknek kezdetben megfogalmazniuk az adott témakör fogalmát, de belejöttek. Tetszenek nekik a Bagdi Bella zenéi, Bagdy Emőke meditációi. Szívesen tevékenykednek, segítenek egymásnak.
Szerintem egy sikeres hónapot zártunk le. Elültetődtek a kis magok bennük, ami majd ki fog nőni.
Őszintén megvallva az Optimizmus miatt kezdtem bele ebbe a programba. Van egy tanulóm, akinek szeretnék segíteni. Mindenhez nagyon negatívan áll hozzá. Két éve dolgozunk ezen a témán nála az osztálytársaival. Sok mindenben történt pozitív változás, de én szeretném őt még jobban megtámogatni. Mivel nagyon empatikus a mi közösségünk, nagyon szívesen segít ezen a kisfiún. A gyerekek beszélgetések alkalmával ismerték meg mi is az az optimizmus, miért is jó, mikor is alkalmazhatjuk. Mindig mindenhol velünk van, ez a szemlélet, mely átsegít a nehéz időszakon bennünket. Személyes élményeket osztottunk meg egymással a témában.
Ezt követően megnéztük az ajánlott Ajándék című kisfilmet.
A látottakról beszélgetést folytattunk. Hatalmas élmény volt számomra is, hogy a gyerekeknek mennyi minden más gondolatot is ébresztett, mint nekem. Szenzációs volt őket hallgatni!
Téma oldásához használtuk a hónap dalát, melyre szabadon táncoltunk.
Harmadik osztályosaim a negyedikes tanulókat invitálta az optimizmus témakörébe, ahol közösen szemüveget készítettünk. Ha, felvesszük a szemüveget, nincs többé bánat, szomorúság, fájdalom. Formáltuk a látásmódunkat! Nagyon vártuk, hogy jöjjön ez a feladat, hiszen ezzel nagyon jól lehet az optimizmust növelni.
Az osztályomban van egy kisfiú, aki nem az optimizmusáról híres. Sokszor tapasztaljuk, hogy megsértődik kudarc esetén. Szerettünk volna alternatívákat mutatni neki, arra, hogy ki mit tesz abban az esteben, ha rossz a hangulata, szomorú. Ebben a hónapban azon dolgoztunk, hogy őt támogassuk meg. Optimista üzeneteket írtunk neki, majd tölcsérrel töltöttük belé. Végül egy kacagórát tartottunk, mely mindenkit feltöltött vidámsággal, jókedvvel. Igazán ragadós volt, még a szünetben is dalolásztak, mely az iskola többi tanulójára is hatott.
Úgy vélem ebben a hónapban a kis kertészek újabb magokat ültettek el magukban és egymásban.
A hónap folyamán a gyermekekkel csak a jóra, szépre, pozitív dolgokra igyekeztünk a figyelmünket fordítani. Ha valami nehezen sikerült, akkor feltettük az általunk készített varázs szemüveget, ami segített a problémák megoldásában.
Tanultunk a Tódi törpe történetéből. A gyermekek többször is felelevenítették a játék közben a mese történetét.
A szeretetkörben a „Tükörjátékot „szívesen játszották. Megtanulták és ismételték a Hipp-hopp-hopp mondókát.
Dr. Bagdy Emőke optimizmus meditációja által szeretettel gondoltak a varázsgömbre,gyakorolták az optimizmust.
