Örömfát készítettünk, színes papírból pillangókat. Azóta ha öröm éri a gyerekeket, ráírják a nevüket egy-egy pillangóra és felragasszák az Örömfánkra.
Boldogságóra Alapprogram
Metronómok egymásra hangolva c. kisfilm megtekintése után mozgásos, páros, játékos feladatokat végeztünk. A cél az volt, hogy vegyük fel egymás mozgásformáit, mozogjunk együtt, egy ritmusban. Erre épült a ” A hétdombi csodatevő szivárvány” c. mese dramatizálása. A szivárványt el is készítettük – egy fél papírtányérra. Palya Bea dalában szereplő színes zöldségek, gyümölcsök további színes ételek felsorolására inspirálták a gyerekeket. Milyen színű? Mit lehet belőle készíteni? Hogyan lehet egy „uncsi” ételt vidámabbá tenni, feldobni? Ehhez a feladathoz a szülők segítségével otthon készítettek a tanulók olyan vidám és finom ételeket, amelyeket fotózás után jó kedvvel fogyasztottak el.
Az egyes érzékszerveken keresztül örömet okozta élmények leírása után megbeszélték a diákok egymással, hogy az egyes élmények milyen módon okoznak örömet.
Márciusban az apró örömökkel foglalkoztunk a 9.B. osztállyal. Beszélgetést indítottam, és arra voltam kíváncsi, hogy szoktak-e a tanulók másokat apróságokkal megajándékozni és szoktak-e ajándékokat kapni? Miért fontos ez? A tanulók az ajándékok, meglepetések hallatán először fizikális dolgokat értettek, majd egy tanuló elmondta, hogy apró figyelmességekkel is szokott másoknak örömet okozni, például elmosogat, mikor hazaér az iskolából, vagy megkérdezi a barátnőjétől, hogy van. Elmondták, hogy szoktak másnak venni ajándékokat, de ha ők kapnak, annak általában nagyon örülnek, és szinte mindenki szokott kedveskedni tettekkel, odafigyeléssel másoknak, és nekik is szoktak apró örömöket okozni. Kiderült, hogy ezek a személyes cselekedetek nagyobb örömet és hatást váltanak ki, és a tanulók is nagyon szoktak örülni ezeknek az apró figyelmességeknek, mint a megvehető dolgoknak. Azért tartják fontosnak ezeket a dolgokat, mert ezzel még jobban ki tudják fejezni figyelmüket, szeretetüket, elköteleződésüket a másik iránt. Fontosnak tartották azt is, hogy olyan örömöt okozzanak a másiknak, aminek a másik személy örülni fog, tehát tudatosan is csinálják.
Két feladatot csináltunk meg. Az egyik a „Dallista”. A tanulóknak nagyon tetszett a feladat, örültek, hogy használhatták a telefonjukat, és hallgathattak örömről szóló zenéket. Kiscsoportokban dolgoztak, majd összeállítottuk az osztály slágerlistáját.
A másik feladat nagy derűt váltott ki: „Vajon másképp is örömödet leled benne?”. Összeírtunk annyi rutintevékenységet, amennyien voltunk, majd a tanulók módosítottak rajta apróságokat. Ez után mindenki húzott egy tevékenységek, amit legközelebb így kell elvégeznie. Nagyon tetszett nekik a feladat, volt, aki már szünetben elkezdte elvégezni, nagy nevetéseket okozva.
Márciusban az apró örömökkel foglalkoztunk a 9.A. osztállyal. Beszélgetést indítottam, és arra voltam kíváncsi, hogy szoktak-e a tanulók másokat apróságokkal megajándékozni és szoktak-e ajándékokat kapni? Miért fontos ez? A tanulók az ajándékok, meglepetések hallatán először fizikális dolgokat értettek. Elmondták, hogy ritkán szoktak másnak venni ajándékokat, de ha ők kapnak, annak általában nagyon örülnek. Kértem őket arra is, hogy próbáljanak olyan ajándékokra is gondolni, amit a tetteink vagy cselekedeteink fejeznek ki elsősorban. Itt már jobb volt az arány, mert a tanulók igen nagy százaléka szokott kedveskedni tettekkel, odafigyeléssel másoknak, és nekik is szoktak apró örömöket okozni. Azért tartják fontosnak ezeket a dolgokat, mert ezzel még jobban ki tudják fejezni figyelmüket, szeretetüket, elköteleződésüket a másik iránt.
Egy feladatot csináltunk meg: a „Dallista”. A tanulóknak nagyon tetszett a feladat, örültek, hogy használhatták a telefonjukat, és hallgathattak örömről szóló zenéket. Kiscsoportokban dolgoztak, majd összeállítottuk az osztály slágerlistáját.
Szorgalmatos Mesekert Óvoda Bölcsőde és Konyha
Az érzelmi ráhangolódás után meghallgatták az „Aranykulcs” című mesét és elmesélték a mese kapcsán felötlő gondolataikat.Megosztották társaikkal a tapasztalataikat, élményeiket.A „Toronyépítés” és a Cápatámadás” játék nagy sikert aratott. A foglalkozást zenével zártuk.
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
A Boldogságórán megismertük a verset, majd átgondolva megjelenítettük a plakáton a számunkra fontos Apró örömöket.
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
A Boldogságórán megismertük a verset, majd átgondolva megjelenítettük a plakáton a számunkra fontos Apró örömöket.
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
A Boldogságórán megismertük a verset, majd átgondolva megjelenítettük a plakáton a számunkra fontos Apró örömöket.
Február hónapban a gyerekekkel igyekeztünk a bennük lévő esetleges félelmeket, feszültséget feloldani, ehhez kapcsolódóan a farsangot is hozzákapcsoltuk a megvalósításhoz. Ugyanis nagyon sok gyermek fél a bohóctól, így próbáltuk számukra viccesé, kedvessé varázsolni. A gyerekekkel közösen meghallgattuk a ,,Szép nap, ölelj most át engem” kezdetű dalt, s ezzel is barátságosabb nyugodtabb légkört teremtve elkezdeni a foglalkozást. Bohócokat készítettünk, melyeket a gyerekek díszítettek fel, festettek nekik szemet, szájat, ebből is következtetve ki milyennek lát egy bohócot. Miután elkészültek az alkotások, mozgásra hívtam őket, ahol csapatmunkában dolgoztak a gyerekek, ezzel is könnyebb volt nekik megvalósítani a közös célt. Játékos feladatok között volt a ,,Melyik csapat gyűjt össze több labdát” labdajáték, mely közös erővel hat a csapatszellemre is. Továbbá a gyerekek az alagútban is átbújtak mely az esetleges bezártság félelmet oldhatja fel. A mai nap lezárásaként megbeszéltük, hogy nem kell félni semmitől, hisz boldog gyerekek vagyunk, boldog környezetben, s ezzel együtt az ,,Ellazulni, jaj de jó” dallal búcsúztam.