A foglalkozáson olyan játékokkal ismerkedtek meg a gyerekek, melyekben csak egymást segítve, kiegészítve lehet győzelemre jutni. Adott kezdőbetűkkel megfelelő témakörben kellett szavakat keresni. Cél, hogy az összes betűt felhasználjuk adott időn belül.
Boldogságóra Alapprogram
A foglalkozáson először mondatkiegészítés volt a feladat. mindenki úgy fejezte be a megkezdett mondatokat, hogy jó, kellemes, tanulságos vége legyen. Gyakorlati feladatként a csúnya iskolai kaspókat széppé tettük akrilfesték segítségével, növényeket ültettünk bele, hogy széppé, pozitívvá tegyék iskolánkat is.
A foglalkozáson azokról a dolgokról beszéltünk, melyekért hálásak lehetünk. Sok dolog van az életben, amit természetesnek vehetünk, de ezek hiánya jobban észre is vehető. Ezeket a dolgokat kiírtuk kis lapokra, majd kiraktuk belőle a HÁLA szót.
A megküzdési stratégiákkal foglalkozó órán arra próbáltam rávezetni a gyerekeket, hogy gyakran észre sem veszik, hogy stressz-helyzetben vannak, és hogy ilyenkor máshogy viselkednek, mint máskor. Első körben arról beszélgettünk, hogy ők hogyan ismerik föl, ha a felnőttek stresszesek: idegesek, türelmetlenek, könnyebben veszekednek stb.
A következőkben azt taglaltuk, hogy ők maguk érzik-e, ha érzelmileg instabilak, és hogy ilyenkor kihez, mihez fordulnak. Többen feszültségről számoltak be, idegeskednek, ilyenkor agresszívebb a magatartásuk is.
Ezután arra próbáltam őket rávezetni, hogy az agresszió nem jó levezetési módja a feszültségnek, a stressznek, majd arra kértem őket, hogy próbáljanak olyan dolgokra gondolni, ami ilyenkor jólesne nekik, és azt kértem, hogy kis kártyákra rajzolják le ezeket.
Rajzoltak, biciklit, focit, telefont. Volt, aki beszélgető embereket rajzolt, vagyis fontos lenne neki, hogy a problémáit megossza valakivel.
Végül megbeszéltük, hogy ezekkel a dolgokkal megküzdhetnek a belső feszültségükkel, de fontos, hogy felismerjék, mikor van szükségük ezekre a megküzdési stratégiákra.
A Fenntartható boldogság témakörében sokat játszottunk:
a Társas kapcsolatokat Óriáskígyó játékkal erősítettük,
a Jó cselekedeteket pedig az Adok neked egy labdát játékkal.
A gyerekek szívesen emlékeztek vissza a tanév során megismert boldogságórás ismeretekre.
Júniusi, egyben utolsó Boldogságóránk, a gyermekek létszámát tekintve (is) családias hangulatban zajlott. A foglakozásunkat izgalmakkal tele várakozás előzte meg. Ez a csoport nem a saját ovis csoportom, mégis a Boldogságórák által egy igen szoros érzelmi kapocs alakult ki közöttünk, és a közös alkalmakat legalább én is annyira vártam , mint Ők.
A fenntartható boldogság téma kapcsán először , a kedvenc relaxációs gyakorlatunkkal, az „Égig érő fa vagyok” gyakorlattal hangolódtunk. Aztán közösen idéztük fel az elmúlt boldogságóráink szívet melengető emlékeit. Mindig rácsodálkozok arra, hogy ,a gyermekek mennyi mindenre képesek emlékezni : felidézték az első boldogságóránkat, amikor a falevél őrzőivé váltak, vagy a jó cselekedetek kapcsán eszükbe jutott a Holle Anyó meséje. A „kecskés mese” -a megküzdéssel kapcsolatban , szinte valamennyiük kedvencévé vált.Oly annyira, hogy kérték , küldjem a szüleiknek, hogy otthon is megnézhessék újból 🙂 A sok közös játék , a zene , a tánc , a beszélgetések- mind mind szép emlékként élnek bennük.
A felidéző-beszélgetés után a mozgásé, a táncé volt a főszerep ismét. A kedvelt Bella dalokra szabadon, improvizatívan mozoghattak , táncolhattak .Természetesen most sem maradt el a színezés, ami már egyfajta keretként jellemzi a boldogságóráink lezárást. A tevékenység végén egy óriási szeretet-öleléssel búcsúztunk egymástól.
Szokás szerint most is tájékoztattam a szülőket a megvalósulás tapasztalatairól. A visszajelzéseik most is , mint mindig megerősítőek, pozitívak voltak.
Az óvodai csoportunkban meghatározzuk a „viselkedés csiszoló” magatartásformákra, amelyet naponta megbeszélünk, alkalmazunk.
A SZABÁLYGYŰJTEMÉNNYEL a következő magartásformákat csiszoljuk: a társakkal és a felnőttekkel való együttműködést; a másikra figyelést; az alkalmazkodást; az alapvető udvariassági formulákat (a gyerekek nyelvén „varázsszavak”); a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt közötti viselkedési normákat, a kooperációt, a másokkal való együttműködést; a tevékenységek közben tanúsított viselkedésformákat;
Az alapvető szabályokat már az óvodában elsajátítsák a gyerekek, nagyon fontos a gyakorlás, a példamutatás, a megbeszélés, a beszélgetés.
Az utolsó Boldogságórát az emlékek felidézésével töltöttük. A foglakozásokon készült fotókból kiválasztottam néhányat és azokon keresztül elevenítettük fel az elmúlt boldogságórák történéseit. Ahogy egy témát átbeszéltünk, utána meghallgattuk a hónap dalát, melyre táncra is kerekedtünk. Így nézegettük végig a képeket és minden gyerek megjegyezte, hogy melyik foglalkozás tetszett neki a legjobban. A jeleket még nem jegyezték meg, hogy melyik tevékenységhez kapcsolódik, ezért az összeset kiszínezték, amit aztán felragasztottunk a Boldogságvárunk falára. Kitehetjük a várunk bejáratára a „MEGTELT!” táblát. A Boldogságórákon a gyerekekre jellemző volt a felszabadultság, az őszinteség, a nyíltság és az érzelmek megfogalmazása. Az arcukon mindig a mosoly, a jókedv tükröződött. Néhányszor a felszabadultság érzése túlment a megengedett határon, akkor mindig megerősítettem bennük azt a dolgot, hogy a jókedv és az öröm nem egyenlő a butáskodással és a bohóckodással. Figyeljék meg és tanulják meg, hogy a jó érzések különböznek a butáskodástól. Látszott az arckifejezésükön, hogy nagyon elgondolkodtatta őket ez a felismerés.
Hurrá, itt a nyár! Hurrá, itt a va – ká – CI – ÓÓÓÓÓÓ!
„Aranytulipán”
A foglalkozást a ráhangoló játékkal kezdtük.
A Mese- játék feldolgozást választottuk, a közös mesélés, együtt játszás örömét helyeztük előtérbe. Az ajánlott mondókákat, dalos játékok nagy részét ismerték a gyerekek is, így a mese folyamába be tudtak kapcsolódni, részeseivé váltak.
A mese után beszélgettünk, felkeltette az érdeklődésüket a történet, többen vissza tudták idézni a kérdések alapján.
Rumi Rajki István Általános Iskola
A csoportban elöször a mozgás fontosságáról és arról beszéltünk, hogy csak annyit tudunk kivenni , amit beleteszünk! Megnéztük az életmódvirágot, hogy mi kell az egészséghez! Ezután az osztálykiránduláson néztük a természetet és megbeszéltük, hogy ez mit fog segíteni, hogy mozogtunk. Emellett az osztályban körben táncoltunk és megfigyeltük ki esik ki és miért, mindezt mosolyogva!