A gyermekek nagyon élvezték Tódi törpe meséjét, élvezett hallgatták több alkalommal. Elkeszítettük a varázsszemüvegeket is. Mindenki elmondta hogyan látja a környezetét a szemüveggel és a nélkül.
Lerajzolta minden gyermek hogy látja magát az optimista tükörben valamint elkeszítettük a „Miben vagyok a legjobb” fát is.
Boldogságóra Alapprogram
A Tök-jó hetünket boldogságórákkal kezdtük az optimizmus gyakorlása témakörben.Mindkét nap relaxációs gyakorlatokkal indítottuk a téma feldolgozását,ami jól átmozgatta a gyerekek testrészeit, majd két mese (Bezzeg Andrea :Tódi törpe varázsszemüvege, Fésűs Éva: A bundavásár című meséje átdolgozott formában) interaktív feldolgozása segített megértetni azt, hogy mitől lehetünk optimisták, hogyan tudjuk legyőzni az akadályokat felnőtt segítségével vagy egyedül, illetve a társakkal. Minden gyermek készített, rajzolt vidám és szomorú arcot és jelezték is adott szituációkban mi a vidám, pozitív érzés,mi a szomorú, negatív érzés. Megbeszéltük és cselekedetek formájában is bemutattuk az optimizmus fenntarthatóságát, például sün Artúrnak gyűjtöttünk avart, illetve új tüskés bundát is varázsoltunk rá, hogy ne fázzon a télen, valamint magunkon viseljük a láthatatlan varázsszemüvegünket, ami által mindenben megtaláljuk a jót.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Elsőseim már nagyon várták a Boldogság órát, melynek keretén belül az optimizmus lényegével ismerkedtünk meg. Motivációként elolvastam „A szomorú leány történetét”. A mesét követően beszélgettünk a boldogságról, elmesélték mikor érezték magukat boldognak, milyen tevékenységek teszik őket vidámmá. Elmondták azt is, hogy miért voltak már szomorúak. Szituációs játékban eljátszottuk Szomorú Szilárd és Boldog Blanka történetét. Mindenki igyekezett megnevettetni osztálytársát. Befőttes üveget készítettünk, amely azt fejezte ki, mennyire boldogok. A foglalkozás végét „Az aranyszőrű bárány” mese megnézésével zártuk.
Fő témánk az ősz. Az ősz szépségeit kerestük. Gyönyörködtünk a színeiben, a hulló levelekben, a kellemes őszi időben az udvari játékokban, az őszi sétákban, barangolásokban, az avar suhogásában a cipőnk alatt, találgattuk miről mesél az őszi szél és esős időben csoportunkba varázsoltuk az őszt.
A csoportban meghallgattuk a gyerekekkel, Bagdi Bella: Imádok élni című énekét. A zenéhez mozgásos mozdulatokat találtunk ki, majd ezzel kísértük a dalt. A hónapban igyekeztünk az óvodában is sok sok apró örömöt szerezni a gyerekeknek, ilyen volt például a hónap elején ellátogatott hozzánk a Zene Világnapja alkalmából a Magán Zeneiskola Tanárai aki Hangszer simogatóval kedveskedtek a gyerekeknek. Ellátogattunk a Zöldségesboltba, ahol gyümölcsöt vettünk, és Gyümölcssalátát készítettünk. A gyerekeknek a mesék feldolgozásában Boldog Dóra is segítségükre volt. Rengeteg mozgásos játékot is játszottunk, valamint Bagdi Bella dalaiból minden nap meghallgattunk egyet.
A szeptember az újra kezdés és a kicsiknek valami újnak a kezdete. Nem könnyű időszak, de mi úgy fogadtuk az újonnan érkező gyerekeket, hogy nagyon hálásak vagyunk, hogy a Szivárvány csoportot választották. Megpróbáltuk milyen sokan férünk el az esernyő alatt, sün mesét varázsoltunk elő a mesebőröndből. Hálásak vagyunk minden közösen eltöltött vidám napért.
A kicsik számára nehéz volt érzékeltetni a hála fogalmát. Ezért igyekeztem olyan mesékkel bemutatni, melyben közvetlenül megtapasztalták a fogalom jelentését. A gomba alatt mese lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek érezzék jelentését.
Az Idősek napja alkalmából vendégül láttuk a nagypapákat, nagymamákat. Egy szép játék délelőttöt szerveztünk, melyben mindenki jól érezte magát.
Mivel kis csoportosok vagyunk ezt a fogalmat nem ismerik, inkább arról beszélgettünk mikor van jókedvük és mikor szomorúak. A gyerekek főleg arról beszéltek mikor jókedvűek, mikor örülnek. Szeretnek festeni, így ezzel a technikával alkottunk közösen.
A hónap első foglalkozását „irkafirkával” kezdtük, melyet nagyon élveztek a gyerekek. Ezt követte az „avar találkozó”, majd a téma bevezetése után beszélgettünk egy kicsit. A szomorú királykisasszony című mesével is megismerkedtünk, beszélgettünk róla. A foglalkozást a témához kapcsolódó színező kiszínezésével fejeztük be, közben a hónap dalát hallgattuk.
A második foglalkozást relaxációval indítottuk, majd a téma bevezetése után következett az interaktív mese, melyet nagyon élveztek a gyerekek. Elkészítették a szűcs optimista ládikóját, megbeszéltük mit hord a szekerén…, végezetül egy színezőt kaptak, ahol az optimista esernyőt dekorálták ki, miközben a hónap dalát hallgattuk.
Az utolsó foglalkozáson elkészítettük az optimista sünbirodalmat, miközben természetesen a hónap dalát hallgattuk. A gyerekek nagyon élvezték az órákat, szívesen beszélgetnek, színeznek. A hónap dalát az utolsó alkalommal már énekelgették is.
A hét folyamán a pozitív gondolkodás fontosságáról , vagyis az optimizmusról beszélgettünk a gyerekekkel. Játékos tevékenységekbe ágyazva igyekeztem velük megértetni mennyire fontos dolog mindenben meglátni a szépet és a jót., valamint az, hogy a negatív, rossz gondolatainkat át tudjuk fordítani jóba. A mese feldolgozását követően elkészítettük saját optimista szemüvegünket és arra használtuk, hogy mindenben tudjuk meglátni a jót. Erre szituációs gyakorlatok során kerítettem sort, mintha helyzetekkel. Az optimizmus jele is felkerült a boldogságvárba vezető lépcső második fokára, közelebb kerülve ezzel a fenntartható boldogsághoz. Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát többször meghallgattuk és készítettünk hozzá egy egyszerű koreográfiát, amely a gyerekeknek nagyon tetszett. Egész hetünket a pozitív gondolatok igyekeztünk átszőni és ha valami rossz is történt velünk, akkor is annak jó hatásait próbáltuk kihangsúlyozni.