Az első Boldogságóránkon az egyik kisgyerek azt mondta: „ez sokkal jobb volt, mint amit vártam”. Azt hiszem ez a mondat elárul mindent, jól éreztük magunkat, meglepően sok jó dolgot tudtak a hála kifejezésről és a hála érzéséről. Elkészíthette mindenki a saját hálakövét, hogy otthon is eszükbe jusson minél többször, hogy hálásnak lenni JÓ!
Boldogságóra Alapprogram
Bár a gyermekek nagy többsége még tele van önbizalommal, és bátorsággal, fontos, hogy neveljük a pozitív gondolkodásra, megerősítsük bennük, hogy mindenben keressék a jót, találják meg az életben később is azokat a dolgokat, apróságokat, amelyek jó érzéssel, hittel töltik el.
Ebben nagy segítségemre voltak a tanmesék, feladatok, de a gyerekek legszívesebben az optimista szemüveg elkészítésével foglalkoztak. Nagyon érdekes rajzok készültek, még érdekesebbek voltak a hozzá fűzött magyarázatuk.
Szilvia Kerekes.Zsomborné Hargitai
Az óra elején különböző tárgyakat helyeztem a földre, amelyek a barátságot jelképezhetik. A tanulóknak választaniuk kellett, hogy szerintük melyik tárgy és miért jelképezi legjobban a barátságot. Ezután nekik kellett ötleteket mondani, hogy mik lehtnek még a barátság szimbólumai.
Második feladatként a gyerekeknek egy belső és egy külső kört kellett alkotniuk. Ezek tagjai egymással szemben helyezkedtek el. Kérdéseket tettem fel a barátsággal kapcsolatban, amelyekre először a külső kör tagjai válaszoltak, szemben álló párjuk pedig hallgatta őket. Utána a külső kör egy lépést jobbra haladt, így mindenki egy másik gyerekkel szemben találta magát. Most egy újabb kérdésre a belső kör tagjai válaszoltak. Ezt a haladást újabb kérdések feltevésével többször megismételtük. Végül néhány gyerek beszámolt arról, mit tudott meg néhány társától annak a barátsággal kapcsolatos érzéseiről, gondolatairól.
Ezután a tanulók egy képzeletbeli barátságklinikán párban szituációkat játszottak el.
Az óra végén ismét körben állva minden gyerek megalkotta a barátság szobrát.
Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola
Az óra elején relaxáltunk, majd meghallgattuk a hónap dalát (többször is). Meghallgattunk egy mesét a barátságról. Megbeszéltük, kik élnek a környezetünkben, kivel milyen kapcsolatban vagyunk. Végül a jó osztályközösség fontosságáról beszéltünk. Mindenki lerajzolta magát egy lufira, s ezeket egy csokorba kötve tettük ki a termünkbe.
Novemberben a társas kapcsolatokkal foglalkoztunk. Beszélgettünk arról, hogy a társas kapcsolatok egyik legfontosabb szerepe a támasznyújtás feszült, szenvedéssel teli időkben. A társas támogatás elengedhetetlen segítség ahhoz, hogy meg tudjunk birkózni az élet kihívásaival és kudarcaival. Beszélgettünk arról, hogy milyen a jó barát? , az igaz barátság ismérveiről. A gyerekek meglepetés levelet írtak egymásnak, amiben leírták gondolataikat a barátságról. A levélben apró saját készítésű ajándékokat is elrejtettek. Mindenkinek sikerült mosolyt csalni az arcára.
Az első osztályosok társas kapcsolatai nagyon képlékenyek, kevés kitartó barátságot lehet köztük érzékelni. Azonban nagyon elfogadóak, toleránsak és együttműködőek. Nagy eredménynek tartom, hogy meg tudták határozni a társas kapcsolatok különböző területeit.
Beszélgettünk a közösségi élményekről, a barátok fontosságáról. Elképzeltünk egy barázságklinikát az idősek és a gyerekek számára, megfofgalmaztuk, hogy ide milyen problémákkal jöhetnek, kik dolgazzanak itt, milyen berendezések legyenek. Lerajzolták a barátjukat a kedvenc tevékenysége közben, Nem maradhatott el a közös játék sem, amelynek végrehajtása közben erősen kellett koncwntrálniuk egymásra.
Taszári Körzeti Általános Iskola
A társas kapcsolatok folyamatosan alakulnak az évek során. Akik tavaly még jóban voltak, ma már nem biztos, hogy úgy látják egymást, mint egy éve. A családi kapcsolatok erősek, és ebben a korban már értékelni is tudják a gyerekek. Képesek megfogalmazni, kiben bíznak, milyen téren erősítik őket a társak és ők társaikat.
A hónap dalának meghallgatása után körkérdéseket fogalmaztak meg a gyerekek. Kérdéseiket felírták külön-külön cetlikre, majd berakták egy sapkába.
Mindenki húzott egy kérdést, amit feltett a társának, majd ő is megválaszolta. Néhányan a saját maguk által írt kérdésre feleltek, ami nem jelentett problémát, hiszen többször is körbevittük a sapkát, amiből újabb kérdést húztak ki.
Olyan dolgokat tudtak meg egymásról, amit egy átlagos beszélgetés során nem osztanak meg másokkal.
Véleményük szerint ez még közelebb is hozta őket egymáshoz, amire nagy szükségünk is volt, hiszen egy kislány szülei településünktől távol kaptak munkát, s hogy együtt maradhassanak, elköltözött a család. A váratlan esemény miatt az eddig jól működő kapcsolatokat át kell alakítani, hogy senki ne érezze magát egyedül.