Kinek vagyunk hálásak?
Boldogságóra Alapprogram
Sokszor sokkal könnyebb az elégedetlenségnek hangot adni, panaszkodni valaminek a hiánya miatt, miközben nem vesszük észre mindazt, amink van. Nevelni, nyitogatni a gyerekek szemét a hálára, annak pozitív hatásaira – hálás feladat volt.
Panasznapló helyett Hálanaplóval üzentek egymásnak a tanulók. Családjukkal, önmagukkal, iskolájukkal, barátaikkal kapcsolatos háláikat fogalmazták meg s írták naplóba. A hála erősíti a tanulók közötti kapcsolatokat. Amikor a diákok hálát fejeznek ki családtagjaik, egymás iránt, jobb közösségi légkör alakul ki, segítőkészebbé válnak, ami fokozza az együttműködést. A hála gyakorlására buzdítottuk egymást, mert a tanulók láthatták, milyen jótékony hatása van az általános jólétre, a tanulási folyamatokra.
Alsósaink a hálafa és a hálavirágok alkotása közben kifejezték hálájukat.
Boldogságóránkat beszélgetőkörrel kezdtük, nyugodtan, kényelmesen körben ültünk a szőnyegen, és beszélgettünk az érzelmekről. Boldogság, szeretet, öröm, hála…Kinek, kiért, miért vagyunk hálásak? Mi a hála? Hogyan fejezzük ki? CD hallgatással hangolódtunk tovább, Bagdi Bella: „Szép nap, ölelj most át engem…” c.dalára. Közös ölelés következett. Minden gyerek rajzolt, vágott szívecskét, amit a játék során annak adott át, aki aznap a legközelebb állt hozzá érzelmileg, s közben mondókáztunk: „Szív, szív, szivecske, átadom, hogy ölelj meg!” Felragasztottuk „szíveinket” a közös hálafánkra, amit elhelyeztünk jól látható helyre az óvodában, hogy mindenki lássa, mi hálásak, és Boldog Óvodások vagyunk.😊 Mesével folytattam: A hálafa történetével, amit beszélgetéssel, közös énekléssel, öleléssel zártunk. Kiszíneztük végül a hála jelét jelképező virágot, és felragasztottuk a Boldogság várának első lépcsőfokára.
A csoport első boldogságórája volt, izgatottan várták, hogy milyen lesz a foglalkozás és mit kell tenniük ahhoz, hogy a Boldogságvár első lépcsőfokára léphessenek.
A relaxációs gyakorlatok közül a „Tüdőtakarítás” a „Napra forgó napraforgó” és a „Rágógumi -gyakorlatot” ismerték meg. Utána meghallgattuk a hónap dalát.
A foglalkozás indító kérdésre, hogy mi a hála, először nagyon nehezen tudtak válaszolni. Segítségként közösen megfejtettük a keresztrejtvényt, így már könnyebb volt arról beszélgetni, hogy mikor és kinek mondjuk, hogy „köszönöm”.
A hálafalevél körbeadása közben a társaknak is köszönetet mondtak a gyerekek, egy-egy emlék, esemény megemlítésével.
A csodakantár mese beindította a fantáziájukat és sokat beszélgettünk a mesehősökről és azok jó cselekedeteikről.
Elkészítettük a csoport hálabefőttjét, amelyet majd az év során gazdagítani fogunk.
A szeptember a hála gyakorlásának hónapja. Csoportunkba sok új kiscsoportos érkezett, így a hála fogalmának megismertetésével kellett elsősorban foglalkoznunk. A négy nagy és három középső csoportos gyermek már tudott mesélni a kicsiknek a hála fogalmáról, majd sokat gyakoroltuk a kicsikkel is, hogy miért lehetünk hálásak egymásnak az óvoda dolgozóinak, szüleinknek, közeli és távoli ismerőseinknek. A hála gyakrolása közben megbeszéltük azt is, hogy miért lehetünk hálásak a szüleinknek, majd hála süteményeket készítettünk só liszt gyurmából melyeket a gyermekek hazavittek anyukájuknak és apukájuknak. A süteményeket az újrahasznosítás jegyében régi füzet lapokon szárítottunk meg, hogy a kicsiknek is bemutassuk a környezettudatosság fonotosságát, óvodánk kiemelt feladatát.