Február havi BoldogOvi témájának feldolgozása. Téma: megküzdési stratégiák
Csupaszívvel indult a mese- és beszélgetőkör, majd Az erdei tisztás című történetet meséltem el a gyerekeknek, aminek a tanulsága az, hogy bármilyen probléma, akadály kerül elénk, azt valamilyen módon le tudjuk küzdeni. A történet szereplői Sün Soma, Róka Rudi, Nyuszi Panna és Mókus Marci. Ők is kitalálták azt, hogy a pocsolyával, ami az erdei tisztáson keletkezett, mit tudnak kezdeni, hogyan tudják a javukra fordítani a kialakult helyzetet. A mese végén a történethez kapcsolódó útkeresőt kapott minden gyermek, ezen a 4 szereplőt színezhették ki, illetve mind a 4 állatot el kellett vezetni a társához, különféle kanyargós utakon. Ehhez kapcsolódóan egy társasjátékot is kipróbálhattak.

A gyermekek a varázserdő mocsarába kirándulva örömmel végezték a Kötéltánc egyre nehezedő gyakorlatait. Babzsákkal és az érzékelő ösvény mozgásfejlesztő eszközzel nehezítettük a feladatokat.

A hatodik téma a megküzdési stratégiák volt a boldogságóra keretében, melyet heti tervnek megfelelően valósítottam meg, majd bemutató foglalkozást tartottam a tanítónéniknek, kollégáknak és a szülőknek. Cél, feladatrendszer: A gyermekek nézzenek szembe- felnőtt segítségével – a nehézségekkel, kudarcokkal, konfliktusokkal, problémákkal. Hatékony módszerek tanítása a stressz, és indulat kezelésre! Kiemelt fejlesztési terület: : stressz, konfliktus- indulat kezelés, kudarctűrő képesség fejlesztése, együttműködési, alkalmazkodó képesség fejlesztése.
Hétfőn a kezdő relaxáció után beszélgetést kezdeményeztem a gyermekekkel az adott témában. „Mivel kell most megküzdened, mi az ami nehézségez okoz?” Válaszok: „Cipőkötés, rollerezés ,biciklizés megtanulása, hogy ne izguljak mások előtt mesét mondani, stb. „ Az egyik gyerek azt mondta: „A dühömmel, hogy tudjam kezelni, ne bántsak másokat.” Ez nagyon megindító volt. A tanítónénik ki is emelték, hogy gyermekeinknek mennyire fejlett az érzelmi intelligenciájuk, és ámulva hallgatták, hogy érzelmeiket így megtudják fogalmazni. Mivel az érzelmekről, és annak kifejezéséről nagyon sokat beszélgetünk a mindennapokban is, egy nagyon jó közös beszélgetés kerekedett ki belőle a többi gyermekkel közösen. Kérték, hogy játszuk el az érzelmi szoborjátékot, amit nagyon szeretnek. Amíg szól a zene, a gyerekek sétálgatnak, ugrándoznak, táncolnak (én is velük játszom). Amint leállítom a zenét, szoborrá kell válni, mozdulatlanná merevedni. A szobrokat előre megbeszélt érzelmeknek megfelelő metakommunikációs eszközzel kell megvalósítani (mérges, vidám, álmos, fáradt, undorodik stb.). Ez a játék az önszabályozás, figyelem, türelem, egymásra való odafigyelés fejlesztését is szolgálja. Ezután folytattuk a beszélgetést. „Mit érzel ha feszültnek, idegesnek érzed magad?”: „ nem merek megszólalni, tördelem a kezemet, hevesen ver a szívem” „Hogyan lehetne ezt oldani? Mit csinálsz ilyenkor? Milyen önmegnyugtató tevékenységeket alkalmazol?” válaszok: „sírok, megölelek valakit, segítséget kérek, társasjátékozok, játszok a kutyámmal, biciklizek, nagy levegőt veszek, és próbálom használni az oviban tanult relaxációs gyakorlatokat stb.” Nagyon fontos a megelőzés! Nagyon fontos, hogy mi felnőttek engedjük gyermekeinket sokat kötetlenül, szabadon mozogni! A szabad szerepjátékok is mind azt a célt szolgálják, hogy a gyermek megismerje a világot, és megpróbálja a feszültségeket feldolgozni. A különböző stresszhelyzetekhez való leghatékonyabb alkalmazkodás akkor várható az adott gyermektől, személytől, ha minél többféle megküzdési készséggel rendelkezik, és rugalmasan tudja ezeket használni a helyzet követelményeinek megfelelően, akár többet is egyszerre. Nem mondhatjuk tehát, hogy bármelyik megküzdési stratégia általánosságban hatékonyabb lenne a többinél. Megküzdés alatt a személy azon erőfeszítéseit értjük, melyek arra irányulnak, hogy legyőzze a rá ható külső vagy belső fenyegetéseket. A megküzdési folyamat révén a gyermekek, emberek új készségeket, képességeket sajátíthatnak el, vagyis azt mondhatjuk, hogy amennyiben a stressz hatékony megküzdéshez vezet, úgy hosszabb távon pozitívnak tekinthető, hiszen fejlődéshez segítette hozzá az egyént. Következett Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséje. Ezt a mesét, a déli, pihenő idő előtt is elolvastuk, mert a gyermekek kérték, majd önállóan is mesélték egymásnak. Ezt a mesét le is rajzolták saját fantáziájuk segítségével. Másnap közösen készítettünk a gyermekekkel egy hatalmas sárkányt terem dekorációnak. Közös ötletek alapján született meg, majd különböző pozitív mesehősök szerepeibe bújtak, hogy megharcoljanak a gonosz sárkánnyal. Bátorságról és kitartásról tettek tanúbizonyságot a sárkányokkal szemben, félelmeikkel és kétségeikkel bátran és elszántan néztek szembe. Kiállták a 3 bátorság, és „többet ésszel mint erővel!” próbát matematikai feladatokkal kiegészítve. A próbák végén, és szabad játékidőben bármikor puha szivacslabdákkal megdobálhatták a sárkányt. Másnap áthívtuk az új kiscsoportosokat, akik eleinte bátortalanul jöttek át, majd a mi nagy gyerekeink segítettek nekik abban, hogy múljon a szorongás, segítették őket, hogy ők is dobálják meg sárkányt, ami egy nagy-nagy felszabadító játékba ment át. Nagyon boldog voltunk, hogy megoszthattuk ezt az élményt más gyermekekkel is. Ez azt a megküzdési stratégiát tükrözi, amely a belső erőre és lelkierőre összpontosul, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kihívásokkal bátran és kitartóan nézzünk szembe. Ez egy olyan megküzdési stratégiát tükröz, amelynek középpontjában a bátorság és a hősiesség áll, hangsúlyozva a nehézségekkel szembeni helytállás és a közösség vagy szeretteink védelmének fontosságát. A tornateremben „Hajótörés” játékot játszottunk, ahol összefogásra volt szükség, hogy megmeneküljenek a cápától. Mozgásos játék keretében eljátszottuk a Jancsi és Juliska című mesének azon részét, ahol Juliska kimenekíti Jancsit a kemencéből. Csütörtökön B.B: Ellazulni jaj de jó című zenéjét hallgatták meg, a zene szövegének megfelelően mozgássorokkal kiegészítve. Elénekeltük, eljátszottuk Gryllus: Lovag és sárkány című énekét. Nagyon fontos része volt a végén lévő kézfogásos, öleléses kibékülés, megbocsátás, amit a mindennapokban is használunk. A gyermekek önfeledten játszottak! Az egész hetet végig kísérte a gyermekek által kitalált és megvalósított „masszásszalon”, amiben az egész csoport részt vett önkéntes alapon. Azt mondták, hogy ezt a stresszoldás egyik formájának tekintik. Kérték, hogy hirdessem meg a zárt facebook csoportunkba a szülőknek is fényképekkel illusztrálva. Ez a szülőknek szóló szolgáltatás délutánonként üzemelt, amit néhány szülő igénybe is vett a gyermekek nagy-nagy örömére!!!

Február hónapban a Boldogságóra Program témája a Megküzdési stratégiák.
A téma feldolgozását Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjével kezdtük, amely nagyon tetszett a gyerekeknek, érdeklődve figyelték a történetet, kíváncsiak voltak arra, ahogyan Róza királylány megváltozott a megpróbáltatások által és helyrehozta a hibáit.
Eljátszottuk a Hajótörés játékot, ahol igyekeztek társaikat megmenteni.
Akadálypályákat készítettünk a csoportszobában, ahol a kalandok során átkelhettünk patakokon, sétálhattunk hidakon, hegyet mászhattunk, belepottyanhattunk a tengerbe. Erdőbe is bementünk, ahol a „Medvevadászat” játékot eljátszva megijedhettünk a Medvétől, de végül biztonságban hazaértünk.
A fiúk dobozokból magas tornyot építettek, lehetőséget kínálva az „Égig érő paszuly” mese elmeséléséhez.
Nagy kedvenc volt a „Cápatámadás” játék, amelyet többször is eljátszottunk. Figyeltek egymásra, nagy átéléssel menekültek, illetve mentették ki társaikat. A végén mindenki egyhajóban evezhetett és közös erővel, egymásban bízva partot érhetett. Biztonságos kikötés után relaxációval megnyugodhattunk. A tevékenység annyira sikeres volt, hogy közösen le is rajzoltuk.
Beszélgetőkörben a témával kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Arra a kérdésre, hogy „Ki az aki segít neked, ha rossz a kedved?” legtöbben azt válaszolták, hogy: anya, apa, testvérem, papa, mama, kutyusom, az óvodában az óvónéni, dajka néni, és az ovis barátaim.
A legbiztonságosabb hely: az óvoda, otthon a nappaliba, szobámban az ágyamban, otthon, Tisza – tó.
„Mikor érzel boldogságot, szeretetet?”- Amikor öcsivel játszok, autózok. – Anya megölel, a kutyusom megnyalja a kezemet, akkor mindig megsétáltatom. – Családi ölelés. – Mama átölel. – Papival játszok. – Anya játszik velem társasjátékot, extra sajtos pizzát süt apa. – Amikor anya jön értem az oviba. – Az óvónéni, a dajka néni megdicsér. – Anyával kirakozunk, testvérem eljön hozzánk és vele együtt rajzolunk. – Ha szomorú vagyok, anya, apa megvigasztal. Amikor hallom, hogy valaki jön a szobám felé, akkor nagyon boldog vagyok. – Anyával rajzolok. – Amikor anya foglalkozik velünk. – Amikor a barátaimmal együtt játszhatok az oviban.
Farsangi bálat is szerveztünk az óvodában, ahol mindenki a kedvenc jelmezébe bújhatott.
„Hogyan érezted magad a jelmezedben?” – Mindenhová odaértem, falra másztam, mindent láttam és megvédtem a falut a rosszaktól. – A dzsungelben másztam és találkoztam egy másik cicával, akivel összebarátkoztam. – Igazi bűvész voltam. – Igazi hős voltam. – Mindenkit elvarázsoltam, söprűmmel szélsebesen száguldtam. – Szép voltam, mindenki megcsodált. – Minden virágra rászálltam és mindenki szeretett.
Összességében a téma nagyon tetszett a gyerekeknek, sok érdekes kérdésre kaptunk választ.

Nyuszi csoport