A december a jó cselekedetek hónapja. A hét folyamán szívecskéket gyűjthetnek maguknak a gyerekek az elkészített fali táblára amin a gyerekek jelei láthatóak. Minden egyes jó cselekedet, segítségnyújtás egy csillogó szívecskét ér. Az óvó néni figyel minden gyermeket hogyan tölti a napját , a nap folyamán mit tett, milyen segítséget nyújtott akár az óvó néninek akár a társainak. A hét utolsó napján pénteken megszámoljuk ki mennyi szívet gyűjtött. Megbeszéljük ki hogyan érezte magát, amikor jót tett. A jutalom sem marad el, akik sok jó cselekedeteik miatt sok szívet gyűjtöttek azok egy kis meglepetést kapnak, akiknek nincs vagy kevés van azokat ösztönözzük arra, hogy a későbbiekben kövessék társaikat, mert jónak lenni jó!
Cél: a segítség nyújtás fontosságának elmélyítése minden gyermekben, közösségi magatartásuk erősítése, egymás szeretetére, tiszteletére nevelés. A jó cselekedetek táblát megnézzük és megszámoljuk ki mennyi szívecskét gyűjtött. Megbeszéljük ki mit segített édesanyjának otthon. Meghallgatok mindenkit. Ösztönzöm a gyerekeket
a jó cselekedetek gyakorlására a segítség nyújtásra, egymásra figyelésre.
Elmondom, hogy a mai napon Boldog Dóra egy ismert mesét hozott. Figyeljék meg kik szerepelnek a mesében és mit cselekedtek.
A mese címe: Vissza jött a répa
A mese elmondása.
Kérdések: – mit talált a nyuszi?
– kinek vitte el a répát?
– kihez került még a répa?
– miért került vissza hozzá répa?
Cél: egymás iránti odafigyelés, kedvesség, segítségnyújtás mélyítése a gyerekekben.
Módszerek: bemutatás, szemléltetés, magyarázat, ellenőrzés, értékelés, dicséret
Eszközök: a mese szereplői / bábok/

Boldog Dóra megérkezett a gyermekek közzé, szeretettel köszöntötte őket. Nagyon örültek a gyermekek, hogy ismét eljött Boldog Dóra hozzájuk. Beszélgetőkörrel indította Dóra a Boldogságórát, a boldogító jó cselekedeteket beszélték meg a gyermekekkel. Beszélgetett velük arról is, hogy nemcsak arra kell figyelnünk, hogyha jót teszünk valakivel, hanem arra is, hogy ránk milyen jó hatással van, ha segíthetünk valakinek, ha önzetlenek vagyunk, ha adunk vagy adakozunk. Az adventi időszakhoz jól illeszkedett ez a téma. A gyermekeket nagyon érdekelte ez a téma. Itt arról is beszélgettünk, hogy ők fognak sütni otthon az anyukájukkal mézeskalácsot, melyet aztán itt az óvodában, majd a nagyszüleikkel együtt fognak kidíszíteni és a Leukémiás gyermekeknek fogjuk eljuttatni szeretetünk jeléül. Mentálhigiénés játékkal folytattuk: Rég játszottunk egymással. A gyerekeknek egy kis csengőt kellet elvinniük egy társhoz úgy, hogy ne szólaltassák meg, csak akkor, ha odaértek a kiválasztott társ elé és meg kellett mondani, hogy miért neki szerették volna adni azt a csengőt. Boldogságmondókával jártuk körbe a Boldogságvárunkat, és megfogva a boldogságot betettük a blúzunk alá, hogy mindig velünk legyen. Relaxációs gyakorlattal folytattuk: „Égig érő fa vagyok, megnővök, mint a nagyok!” Ez az egyik kedvenc gyakorlatuk, azért választottam ki ezt, mert ebben jól érzik magukat gyakorlat kivitelezése közben. Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok zenéjére ringatóztunk együtt egy nagy körben, miközben hallgattuk és énekeltünk. A gyermekek szívesen hallgatják Bagdi Bella zenéit.
A decemberi Boldogságóra témája különlegesre sikeredett, hiszen több napon keresztül valósult meg szeretett kiscsoportosaim körében, akik szeptemberben kezdtek még csak óvodába járni. Szeretettel hívtuk meg a nagyszülőket advent időszakában egy nagyszülős délelőtti közös programra, melyen betekintést nyerhettek a Boldogságórába, hiszen az aznapi témánk is a Boldogító jó cselekedet volt és ennek apropóján mézeskalács díszítésre invitáltuk meg őket, melyet felajánlottunk a Leukémiás gyermekek számára. Boldogságórámat Boldog Dóra eljövetelével kezdtem, ő megismerkedett a nagyszülőkkel. Azt mondta nekik, hogy vissza szeretné őket repíteni az időben, oda, amikor ők voltak gyerekek. Ezt az élmény átélve egy mesével kedveskedett nekik. A jószívű királyfi volt a mese címe, melynek végén meg is ajándékozta a gyerekeket, nagyszülőket egy ruhás színező kis koronggal, melyet otthon, ha kiszínezik, arra kérte a királyfi őket, hogy emlékezzenek mindig rá, a Jószívű királyfira A Boldogságóra közben a gyermekek a nagyszüleikkel együtt mézeskalács szíveket és papír szíveket is ragasztottak összetartozásunk jelképéül. A pillangó csoport jó cselekedetéhez ez hozzá tartozott, hiszen a szülők sütötték a gyermekeikkel otthon a felajánlott mézeskalácsokat, melyet aztán a nagyszüleikkel együtt a csoportban díszítettek fel a gyerekek. A gyermekekkel közösen megtanultuk Balla Piroska: Adventi mondóka című kis verset és ezt elmondva megörvendeztettük a nagyszülőket. Majd egy játékkal zártuk a Boldogságóránkat. Bekötött szemmel fel kellett ismerniük a nagyszülők hangját, aki kitalálta kaphatott a kezébe egy kis piros laminált szívet, melyet odaadhatott imádott nagymamájának. A gyermekek-nagymamák, nagypapák szívvel-lélekkel élvezték ezt a játékot. Ezt a játékot most játszottuk először. Kedvencükké vált.
Szívünkben az idei Karácsonykor hálát éreztünk, hogy jó cselekedetre neveltük gyermekeinket, családjaikat több generációkon keresztül.

Téma: Boldogító jó cselekedetek.
„Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után.” (Tamási Áron)
Korcsoport: 4-5 évesek
A negyedik téma a boldogító jó cselekedetek volt a boldogságóra keretében. Szervesen illeszkedett a tervezett projektjeinkhez -jeles napok, adventi készülődés.
Cél, feladatrendszer: A gyermekek, amikor jó cselekedeteket hajtanak végre, érezzék meg, hogy empatikusabbnak, és szerethetőbbnek látják magukat is, erősödik önbizalmuk, fokozódik boldogság érzésük.
A jó cselekedetek gyakorlása az egész adventi időszakot átölelte. A karácsonyváró beszélgetőkörök alkalmával eleinte nehezen fogalmazódott meg a gyerekekben, milyen jó cselekedeteket tapasztaltak mások részéről vagy tettek másoknak, de a többszöri alkalmak, gyakori beszélgetések segítettek számukra észrevenni mások jó szándékát és a beszélgetések alatti megerősítések, dicséretek tovább ösztönözték őket az újabb jó cselekedetekre. Már maguk is észrevették, hogy ki segített nekik az öltözködésben, ki vigasztalta meg azt, aki szomorú volt, ki segített az asztalok terítésében, díszítésében, játékok pakolásában, otthon ki mit segített, mivel szerzett örömet családtagjainak.
A boldogságóránk témájának feldolgozásához :
Bezzeg Andrea: Szívem kertje c. mesét dramatizáltam el.
Kezdő relaxáció: „én hangom”, „tüdőtakarítás”, „együtt az Á, O, U hangokban”
Kezdő éneklés: Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel vállhatok, Repülj velem c. dal
Munkafüzetben lévő „ jó cselekedetek jelét”, „ hálás vagyok a barátaimért” kiszíneztük, megrajzoltuk.
Bevontam a családokat- Boldogvárat készítettek otthon kartonpapírból, amivel játszani tudtak a csoportban a gyerekek.
Kártyajáték: Kalandok kapuja.
A gyerekek mindennapjaiba beépült a tudatos jócselekedetre koncentrálás, egyre többször önállóan felfedezték a lehetőségét annak, hogy valakinek segíthessenek, örömet szerezzenek. Mézes kalácsot gyúrtunk, szaggatunk, sütöttünk, ajándékoztunk egymásnak. Egész héten át tartó Mikulás hetünkön számtalan jó cselekedetek történtek. A helyi korházunk gyerekosztályán gyógyuló gyerekek részére csokoládét gyűjtöttünk. A rászoruló családoknak segítséget nyújtottunk ruha és játékok gyűjtésében, osztásában. A napok múlásával erősödött a tenni akarás, a másik gyerekre való odafigyelés. Sokat játszottunk a témában, drámajátékokat találtunk ki, apró ajándékokat készítettek egymásnak a gyerekek. Jeles és születésnapokat ünnepeltünk együtt rajzokat ajándékozva (Mikulás, adventi gyertyagyújtások, betlehem megtekintése a téren, karácsony-ünnep) A csoport játékokat kapott karácsonyra, melyet testvériesen megosztottak egymással és örömmel tevékenykedtek együtt. Az emberi kapcsolatok mélyültek, szorosabbá váltak, a közösség együtt élte át a várakozás és a beteljesülés örömét, megosztottuk egymással a boldogságot.

Boldogító jó cselekedetek

1. A gyerekekkel gyakran felelevenítjük azt a mondást, hogy „Jobb adni, mint kapni”. Karácsonyhoz közeledve a beszélgetőkörök alkalmával még inkább aktuálissá vált ennek a mondásnak a jelentésének átbeszélése. A nagyok ,már példákon keresztül közelítették meg a témát.
2. Bagdi Bella „Jó emberré csak a szívemmel válhatok „ című dal meghallgatása mozgásos koreográfiával.
3. Szívem kertje című mese meghallgatása, tanulságok levonása, beszélgetés a mese történetéről, a szereplők tulajdonságairól. Mondjatok hasonló történetet.
4. Szituációs játékok:
– Utazás buszon. Felszáll egy idős néni. Nincs ülőhely. Te mit tennél? Mit illik tenni?
– Felszáll egy fiatal kismamam. Nincs ülő hely. Te mit tennél? Mit illik tenni?
– Mondjatok hasonló példát jó cselekedetekre.
– Itt az óvodában együtt volt e már valamilyen jó cselekedetünk?
– Igen: Madáretetés, Állatok világnapján gyűjtés az állatmenhelynek, karácsonyi doboz gyűjtés rászoruló gyerekeknek. Szelektív hulladékgyűjtés. Szomorkodó társunkat megvigasztaljuk.
– Otthon volt már jó cselekedetek? És olyan cselekedet, ami nem volt szép és szégyelltétek?
– Karácsonyhoz közeledvén mindenki várja a karácsonyt, az ajándékozást. Számít, hogy mekkora ajándékot kapsz? Mi a legfontosabb? Nagyon kedves válaszokat adtak a gyerekek pl: A legfontosabb a szeretet, hogy együtt van a család. A legjobb amit mi készítünk a saját kezünkkel,stb.
5. Anyalka hajtogatása, átadása társnak, felnőtteknek, szülőknek.
6. „Mit tettem jól?” Úton a boldogság várhoz. Csak akkor léphettek egy lépcsőfokot, ha tettetek valami jót. Mindenki elmondja a körben, hogy aznap, vagy előtte nap tett-e valami jót. Ha mindenki elmondta közös örömtáncot járnak.
7. Jótett- tisztás rajzolása

A decemberi boldogságóra keretén belül a gyerekek meghallgatták a mellékletben csatolt Karácsonyi csillagről és az öreg fenyőről szóló mesét. A mesét az árnyszínház módszer segítségével valósítottam meg, mutattam be a gyerekeknek. A meséhez kellő, megfelelő légkört teremtettünk, azáltal, hogy megépítettük szivacsokból a meseszőnyeget, amelyre a gyerekek rátelepedtek. A mesét követően a gyerekek különböző technikákkal készíthették el a mesében szereplő csillagot. Az egyik asztalnál só-liszt gyurmából szaggathatták ki, a másiknál pedig kivághatták és karácsonyfadiszt készíthettek belőle.

A csoport életét átszőtte ebben a hónapban az ünnepre történő ráhangolódás, a szeretetteljes várakozás izgalma, az adventi hangulat. A hit, a remény, az öröm és a szeretet, melyet az adventi koszorú négy gyertyája szimbolizál minden ember számára nagyon fontos, és ezekkel a fogalmakkal és érzésekkel ismerkedhettek meg a gyerekek.
A szeretet, az egymásra történő odafigyelés, az önzetlen segítségnyújtás, apró figyelmességek készítése minden nap jelen voltak. Ildikó óvónéni készített a csoport számára egy olyan csodákkal teli adventi naptárt, melynek kis zsebei egy-egy apró figyelmességet, „élményt” megfogalmazó kártyát rejtettek, mely minden gyermeknek mosolyt csalt az arcára, örömet szerzet nekik. (Ilyenek, mint például: „Forró csokizás egy általad kiválasztott felnőttel!” vagy „Ebéd utáni pihenés a varázskuckóban!”) Minden nap izgatottan várták, ki húzhat a naptár következő zsebéből, kinek a napi jó cselekedete érdemel jutalmat. – Mindenki sorra került, hiszen a Gomba csoportba csak jó gyerekek járnak, és igyekeztek arra törekedni, hogy ezt viselkedésük is tükrözze.
Beszélgetőkörünk – Gombakör – változatlanul megjelent a tevékenységek során. Sokat beszélgettünk a legszebb ajándékról, mi adható, a szeretetről – mely pénzbe nem kerül-, és annak a legapróbb kifejezéséről (puszi, ölelés), az ajándék készítés és a megajándékozás pozitív érzéseiről, a figyelmesség fontosságáról. „Jó kapni, de még jobb adni!”
Karácsony közeledtével minden gyermek készített egy képeslapot szülei számára, melyet mi óvónénik kiegészítettünk egy „dobozkába” rejtett fényképpel saját gyermekükről, kik pajkosan mosolyognak a mikulássapkában. Meghitt pillanatot volt, mikor átadták kis munkájukat, s jó volt látni a szülők meghatottságát is.
Játék során „megépítettük” a szeretet folyosót, amit mindenki kipróbált, bizalommal ment végig rajta. A gyerekek nagyon ügyesen és sokszínűen fogalmaztak meg jó tulajdonságokat, pozitív gondolatokat társaikról.
A csoport kohéziója sokat erősödött ebben a hónapban, egyre mélyebb barátságok, állandósult társas kapcsolatok alakulnak ki, „szerelmek” szövődnek, és senki nincs kirekesztve, perem helyzeten, elfogadták egymást, figyelnek egymásra, együtt éreznek társaikkal.

„A karácsony azt üzeni: szeretni és szeretve lenni a legcsodálatosabb és legvarázslatosabb dolog a világon.”