Az adventi időszak ideális volt ahhoz, hogy a jócselekedekről beszélgessünk. Fő témánk a család és az ünnep ebben a hónapban, fontos az elcsendesedés, az egymásra figyelés, az érzelmek kifejezése.
Többször játszottunk szituációs játékot, nagyon sokat beszélgettünk ki kinek mivel segíthet, mivel okozhat örömet. A manóink kérésére egy kalapból kihúztuk egymás jelét és őrangyalokká váltunk. Megható volt nézni, hogy próbáltak a gyerekek egymás kedvében járni, segítették a kicsiket, bátorították, vigasztalták őket. Az adventi kalendáriumunk ebben az évben csoki és édesség helyett angyalposta volt, a gyerekek angyali üdvözletet kaptak, amelyet a csoport előtt felolvastunk és büszkén vihettek haza. Ezzel is arra próbáltuk ösztönözni őket, hogy meglássák egymásban a jót, kiemeltük ki miben ügyes, tehetséges, miért szerethető. A családok bevonása is fontos volt számunkra, velük együtt hangolódtunk az ünnepre. A nagymamákkal mézeskalácsot sütöttünk, a szülőkkel pedig egy meghitt adventi készülődős délutánt, estét töltöttünk csoportunkban.

DECEMBER AZ ÜNNEPRŐL SZÓL….

„December az ünnepről szól, akkor szép ha hull a hó, úgy jó, ha van meleg szoba, s a bejgliben sok dió. Jó dolog a sok ajándék, de figyeld a szemeket, s meglátod, a legnagyobb kincs az őszinte szeretet. Szerencsére fér a szívbe óriási nagy adag, s minél többet adsz belőle, neked annál több marad.
A mi csoportunkban nagyon kevés ajándékot kapnak a gyerekek mint fizikálisan, mint lelki értelemben, ezért fontosnak tartom, hogy megérezzék a szépségét az adásnak és tudják, hogy ezáltal ők is kapnak, többek lesznek. Igyekeztem az egész hónapot ennek jegyében megtervezni, és ebben a szellemiségben megélni a gyerekekkel. Minden alkalmat megragadtunk, hogy széppé varázsoljuk a körülöttünk élők életét.
A szomszéd csoporttal tartottunk közös boldogság órát, amit nagyon élveztek a gyerekek.
Vendégségbe hívtuk óvodánk minden óvónénijét és megmutattuk nekik, hogy hogyan is szoktunk mi együtt játszani, remélve, hogy talán sikerül kedvet csinálni ahhoz, hogy a következő évben még több csoport csatlakozzon ehhez a programhoz. A nap végén megtanítottunk egy éneket, majd mivel közeledik a karácsony, egy angyalkával is igyekeztünk a hangulatot ünnepibbé varázsolni.
Ami mégis leginkább megérintett minket, az az volt, amikor ellátogattunk egy idősek otthonába, ahol énekeltünk, verseltünk a gyerekekkel, bízva abban, hogy a máskor oly egyhangú napokba talán sikerült egy kis melegséget, szeretetet varázsolni. Látva a könnyes szemeket, mi is meghatódtunk, hiszen vannak olyanok, akiknek nincs más látogatójuk. A mi ajándékunk az ő mosolyuk volt és az, amikor az egyik néni a gondozót kérte meg, hogy a pár szem cukorkáját ossza szét a gyerekek között, mert ő már nem tud felállni.
Bízom abban, hogy az ünnep elmúltával is megmarad mindannyiunkban ez az érzés, és hogy idejében sikerül gyermekeinkben elültetni a magját annak, hogy adni jó, hogy figyeljünk oda egymásra.
Áldott, békés ünnepeket kívánunk mindenkinek!