Az idei évben annyival módosítjuk tervezeteinket, hogy a „hála” témakört – ismerve annak egész életünkre szóló jótékony hatását – az összes többi témához hozzárendeljük, erősítve ezzel, hogy mint pozitív, jó szokás legyen jelen mindennapjainkban.
Szeptemberben felfedező útra indultunk – a bennünk lévő kincseket és értékeket kezdtük el kutatni. Ehhez minden kisgyereknek külön-külön készítettünk egy „kincses fát”, amelynek alapja saját tenyérnyomatuk. Értékeiket az ujjnyomataik jelzik, melyeket akkor aktiválunk, ha a nap folyamán bármikor használják barátságosságukat, türelmüket, kedvességüket, figyelmességüket, fegyelmezettségüket, kreativitásukat vagy egyéb emberi értékeiket. Az ujjnyomatok köré írjuk az épp használt értéket, ezzel „hitelesítjük” azt, tehát onnantól kezdve illő őket tudatosan használni, hiszen már fény derült meglétükre.
A kollégákkal és a szülőkkel való együttműködésünk és a hatékonyság erősítésére (okt. 18-tól) havonta egyszer óvoda szinten „Boldogság-műhely” találkozókat szervezünk, ahol az aktuális hónap témájáról beszélgetünk, azokkal kapcsolatos interaktív játékokat játszunk – magunkban is erősítjük mindazt, amit a gyerekeknek szeretnénk átadni.
A folyosón elhelyezett, felnőtteknek szóló „bölcsesség táblánk” idén is folyamatosan működik – hetente új tartalommal várja olvasóit.
Boldogító jó cselekedetek




Szigetszentmiklósi Csicsergő Óvoda
4, Jó cselekedetek gyakorlása
A jó cselekedetek gyakorlásához a Télapó csizmája c. mesét mondtuk el, és ez mellett izgatottan készültünk a – most már csoportszokássá vált – kántálásunkra is. Saját kezűleg készített karácsonyi ajándékokat, és karácsonyi jókívánságokat vittünk az idősek otthonába.
Elmondhatatlanul megható érzés, amikor a kicsik átadják az idős néniknek és bácsiknak a kis ajándékokat, és meghallgatják karácsonyi kis versikéinket, dalainkat. Ez kölcsönösen felemelő érzés.

Debreceni Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola
A december mindig nagyon várt hónap a sok meglepetés, ajándék, az ünnepek és a téli szünet miatt. Járt nálunk a Mikulás, az angyalkák szorgalmasan hozták-vitték az egymásnak küldött jókívánságokat, apró meglepetéseket. De gondoltunk azokra is, akik nehéz körülmények között élnek. Nekik élelmiszercsomagot, könyveket, játékokat gyűjtöttünk. Otthonra díszeket készítettünk a karácsonyfára.

Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Az adventi időszakban a felsős dráma-szakkörösökkel a szomszédos óvodában és a város főterén jászsági betlehemes játékot adtunk elő.

7-es számú Óvoda, Sepsiszentgyörgy
A decemberi hidegekben két utcaseprő asszony dolgozott közel az óvodánkhoz. Meghívtuk csoportunkban, melegedni. Teával kínáltuk meg őket. Öröm volt hallgatni őket, tapasztalni a szerénységüket.

December hónapban az ünnep közeledtét várva, egyre jobban előtérbe kerültek a családról, szeretetről szóló irodalmi, zenei élmények, közös beszélgetések. Az advent, a titokzatos várakozás öröme belsőleg is ráhangolta a gyerekeket, felnőtteket egyaránt az ünnepre. A Mikulás és a Karácsonyhoz minden gyermeknek van már élménye az ajándékozásról. Sokat beszélgettünk arról, ki mit szeretne kapni, illetve milyen ajándékkal kedveskednek ők a családtagoknak.
Megismertettük a gyerekeket az Ezüsthajú angyalka és Fanni Angyal kalandjai című mesével. Mindkét mesét kedvelték a gyerekek, szívesen osztották meg velünk gondolatainkat a mesével kapcsolatban. A mesék rávilágítottak arra a fontos cselekedetre , hogy milyen nagyon örömteli dolog az életünkben, mindennapjainkban, másoknak is örömet szerezni, szép emlékeket csempészni mindennapjaikba.
Az ünnephez kapcsolódóan minden gyermek elkészíthette a saját Angyalát, melyet az utolsó nap titokban hazavihettek, hogy majd a család karácsfájára Szent este felhelyezhessék.
Hagyománnyá vált óvodánkban, hogy karácsony előtt is ellátogatunk az óvoda közelében található Idősek Otthonába. Az otthonban lakó nénik, bácsik szeretettel várják ezeket a látogatásokat, melyre a gyerekek örömmel készülnek. Ezek a látogatások sok melegséget, szeretetet, ” fényt” visznek az idősek mindennapjaiba.
jó volt látni a mosolygó arcokat, a meg-megcsillanó „szeretet könnyeket” az idősek szemében. A gyerekek énekkel , versekkel kedveskedtek, majd átadták ajándékaikat – a maguk által készített kis angyalkákat. A csillogó gyerekszemek árulkodtak az ajándékozás örömteli érzéséről.