Karácsony közeledtével adományokat gyűjtöttünk a leukémiás gyermekeknek, adakoztunk mely nemes feladat óvodásként is. Ajándékoztunk, fát díszítettünk, közösen ünnepi ebédben vehettünk részt! Ez a hónap lehetőséget adott arra, hogy „Jó emberré csak a szívemmel válhatok”. Andi néni meséje által pedig tiszta szívvel készültünk karácsony szent ünnepére.

A karácsonyfa a decemberi foglalkozás jelképe volt. Készítése közben énekeltünk ,beszélgettünk a barátságról szeretetről és próbáltam előhozni azokat a dolgokat információkat amiről már korábban is beszélgettünk. A barátság a család a szeretet az ajándékozás az önzetlenség kapott hangsúlyt a foglalkozáson.A gyerekek meglepő gondolatokat fogalmaztak meg. Számomra is érdekes volt hogyan élik meg óvodásaink ezt az ünnepet. A tèmát!

A gyerekekkel megbeszéltük, hogy a „Boldogság várának” negyedik lépcsőfokára jutottunk, ebben az időszakban van advent, ilyenkor kedvesebbek, segítőkészebbek vagyunk, mint máskor. Megismerkedtünk Bezzeg Andrea: Szívem kertje meséjével, valamint többször is meghallgattuk, együtt énekeltük a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” dalt. Jóságos manókká válhattak a gyerekek. Kihúzták egymás jelét és néhány napon keresztül a kihúzottal kedvesebben viselkedtek, segítettek. A játék végén megbeszéltük, hogy voltak, akiknek mindez nehézséget okozott, mert olyan gyermek jelét húzták, akikkel nem, vagy csak keveset szoktak játszani. Mások szerencsésebbek voltak, mert a barátjukat húzták, vele könnyebb volt kedvesnek lenni, segítséget nyújtani. Az a gyermek, aki utoljára húzott, a saját jelét húzta ki. Mindez csupán azért érdekes, mert ő saját magát mindig ostorozza, alábecsüli.
Hagyomány nálunk, hogy minden Luca napján mindenki magának „elveti” a búzáját. Ezen a napon sokan hiányoztak, de közös munkával a hiányzóknak is lett búzájuk, szívesen elültették a jelen lévők a barátaiknak is.

A decemberi hónap témaköre a boldogító jó cselekedetek. A téma feldolgozása során felhasználtam az aktualitást. Az adventi előkészületeket, a Mikulás várást, az ünnepi ráhangolódást a karácsonyra.
December első hetén már vártuk a Mikulást. Készítettünk mikuláscsizmát, piros színű papír csík eltépésével, ragasztásával, a csizma felületét mozaikkal kirakva. Mikulást is készítettünk papír henger felhasználásával. Énekkel és verssel is készültünk. Felidéztük Miklós püspök történetét Közben megbeszéltük, hogy a Mikulás csak a jó gyerekeknek hoz ajándékot. Készítettem a gyerekeknek egy jóság táblát, a gyerekek jeleivel ellátva, a hét napjaira lebontva. Azok a gyerekek, akik valami jót cselekedtek, valami jót tettek, jutalom szívecskét kaptak. A gyerekeket ösztönözte ez a tábla, a mindennapi jó cselekedetekre. De nem csak az óvodában kell jónak lenni, hanem otthon is, ezt is megbeszéltük. A szülőket is bevontam, készítettem egy kis könyvecskét, otthoni jó cselekedetek címmel ellátva. A kis könyvben a szívek mellé kellett írni a szülőknek, az otthon történt jó cselekedeteket. A határidő december 16. volt, a későbbi megbeszélés érdekében. A téma sikeres feldolgozásának érdekében felhasználtam: „ A mese egy kicsi kézről „ című történetet. Ez egy kedves szívmelengető történet a segítségnyújtásról, az együttérzésről, az odaadásról, a jó cselekedetről, a háláról.
Az adventi előkészületek alkalmából, a római egyház képviseletében, Eiben Tamás atya meghívására, az egyik délelőtt, ellátogatunk a csoportunkkal a romai katolikus templomba. Itt megcsodálhattuk az oltárt, a gyönyörű festményeket, szobrokat Tamás atya mesélt a szentekről, angyalokról és Jézusról. Sok gyerek először hallott ezekről a dolgokról. A templomlátogatás után, átmentünk a parókiára. Itt a gyerekek karácsonyi színezők közül választhattak és filctollal kedvükre színezhetek, majd közösen elkészítettük az adventi koszorút, amit el is hozhatunk magunkkal. Majd búcsúzóul Tamás atya és anyukája megvendégeltek bennünket. Az ajándékot és a szíves vendéglátást, dallal és verssel köszöntük meg.
Hagyományainkhoz híven az adventi időszakban, az óvoda és iskola jó kapcsolatának fenntartása, ápolása érdekében, a leendő elsős tanítók meghívására, csoportunkkal ellátogatunk, a Szent Piroska Általános Iskolába. A tanító nénik közös programot szerveztek. Megérkezéskor már vártak bennünket, kínáltak bennünket finom pogácsával és meleg teával. A vendéglátás után a tanító nénik megismerkedtek a gyerekekkel, majd elmondták, hogy mit fogunk készíteni. A gyerekek a papírból készült angyalkákat, kis segítséggel, tudták el készíteni. A karácsonyi asztali dísz már közösen készült. A gyerekeket segítették a tanító nénik, mi óvónők és a szüleik. A közös program jó hangulatban telt, a gyerekek végig érdeklődőek, figyelmesek, türelmesek, ügyesek voltak. A tanító nénik sokat dicsérték őket. Az elkészült angyalkát és az asztali díszt megtarthatták. Ajándékba az iskolás gyerekek által készített papír Mikulást kaptak. Az ajándékot a gyerekek boldogan fogadták és hálából köszönetet mondtunk a közös délutáni programért.
.
A várva várt Mikulás december 6.-án megérkezett, de ebben az évben nem szánnal, hanem hő lég ballonnal szállt le a gyerekek közzé. A puttonyában hozta az ajándékokat, természetesen minden gyerek megkapta a mikuláscsomagot, amit a jó cselekedetekért meg is érdemeltek. Az ajándékért cserébe mikulásdalokkal és versekkel kedveskedtünk a nagy szakállúnak.
A hő lég ballont a gyerekek ki is próbálhatták, felszállhattak a magasba a Mikulással együtt, óriási élményt biztosítva, ezáltal számukra.
Az adventi időszak során, minden héten meggyújtottuk a gyertyákat, megbeszéltük a négy gyertya jelentését (hit, remény, szeretet, békesség). Adventi naptárat is készítettem papírból, fenyőfa és 24 gömb dísz felhasználásával. A karácsony közeledtével egyre több gömb került a fára. Új karácsony dalokat, verseket tanultunk és eddig tanultakat felelevenítettük Közösen megbeszéltük, hogy mit ünnepelünk ilyenkor és, hogy ki, hogyan készül. Beszéltem a gyerekeknek Jézus születéséről, a születési körülményeiről, szüleiről, a látogatóiról (pásztorokról, királyokról) az ajándékozásról, a családról, a szeretetről, a hitről és a jóságról. A gyerekeket érdekelte a téma, aktívak voltak, és sok mindent megjegyeztek a hallottakból Közösen készítettünk angyalkákat, színes kartonpapír felhasználásával, amit haza is vihettek. Az angyalka jelképezte a jóságot. Mi is legyünk olyan jók és tiszták, mint az angyalok. A gyerekek szüleinknek készítettek ajándékba karácsonyi képeslapot, jó kívánságaikkal ellátva.
Az utolsó héten mézes kalácsot is készítettünk a gyerekekkel. A sütemény elkészítése során a gyerekeket 5 fős csoportokra osztottam, a könnyebb hozzáférhetőség és a tészta hatékony felhasználása érdekében. Minden gyerek részt vett a sütemény elkészítésében. Nyújtották, formára szaggatták, majd díszítették és tepsibe tették. A megsült süteményt jó ízűen fogyasztottuk.
A hónap folyamán több alkalommal is meghallgattuk a hónap dalát (Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok, a Repülj velem című albumról) és a Boldog vagyok című dalra a gyerekek örömmel táncoltak, mozogtak, tapsoltak, ugráltak, dobbantottak, nyújtózkodtak, kiáltottak, ahogy a dal szövege vezette őket.

December 16. volt az otthoni jó cselekedetek határideje, a 28 kis könyvből 18-an vissza is hozták, akik jártak az óvodába, a többiek hiányoztak. Kiderült, hogy a gyerekek nagyon segítő készek otthon. Sokan segítenek az ágyalásban, a takarításban, a süteménykészítésben, főzésben, mosogatásban, rendrakásban, fahordásban, farakásban stb. Testvéreikkel szemben jó szívűek, és ha szomorú valaki a családban, azt észreveszik és megvigasztalják.
Az óvodában is nagyon sok jó cselekedetet hajtottak végre ebben az időszakban a gyerekek. Szívesen segítettek egymásnak és a felnőtteknek egyaránt. Környezetüket tisztán tartották, rendet raktak, megigazították takaróikat, segítettek az ágy elrakásában. Aktívan részt vettek a karácsonyi előkészületekben, segítettek a mézes sütemények elkészítésében és az ajándékokat is örömmel készítették a szüleiknek. A jó cselekedetekért cserébe jutalom szívecskét kaptak, amit a jóság táblán a jelük mellé helyeztek, minden gyereket örömmel és boldogsággal töltött el, ha az nap valami jó cselekedetet hajtott végre Ösztönzés képen a jutalom táblát továbbra is megtartjuk az egész évfolyamán, az ötlet sikeres volt.

A boldogságvár negyedik lépcsőfokára, felragasztottuk a jó cselekedetek jelét a szívecskét, így egyre közelebb kerültünk a boldogság elnyeréséhez.