Karácsonyra készülődve évek óta kedvenc dalunk a „Szálljatok le, szálljatok le karácsonyi angyalok” kezdetű ének. Ez szolgált motivációként egy beszélgetés alkalmával. Arról beszélgettünk, hogy ki miben tud segíteni a karácsonyi készülődés alkalmával, és ezáltal örömet okozni szüleinek. Gyerekekről lévén szó, természetesen a meglepetés, az ajándék és az elmúlt év otthoni élményeinek felidézése került a beszélgetés középpontjába. Mindenki elmesélte, mit szeretne kapni a Jézuskától ezen a karácsonyon. Az ajándékozás örömén felbuzdulva angyalkákat készítettünk, hogy minden gyermek megajándékozhassa családtagjait.
A halmozottan hátrányos helyzetű és a rászoruló családok számára ruhákat, cipőket tudtunk kiosztani a Máltai Szeretetszolgálat segítségével.
Hosszú-Hanzel Veronika óvodapedagógus
Boldogító jó cselekedetek
boldogító jó cselekedetek volt a hónap témája.A munkafüzet 31.oldal feladatát csináltuk meg. A kismadaraknak segítettünk megtalálni a helyes utat. Beszélgettünk arról hogy ki kinek mit szokott segíteni.Szinte mindenki tudott mondani valamit.Sokan mondták hogy segíteni szoktak a szüleiknek porszívózni, takarítani, főzni,leveleket söpörni, autót takarítani
Andreetti Károly Általános Iskola és Művészeti Iskola
Jócselekedeteink pozitív hozadéka az „aranyalmákban” olvasható.
December hónapban második osztályosaink lettek az iskola „angyalkái”. Mindenki naponta számolta az adventi időszakban a boldogító jócselekedeteit. Igyekeztünk nagyon jók lenni az iskolában és otthon egyaránt. Minden osztály ajtajára rácsempésztük jelünket: egy magunk készítette karácsonyi angyalos ajtódíszt. Apró ajándékokkal készültünk az adventi időszak valamennyi ünnepére. Részt vettünk az „Adj egy jó szót!” kihívásban. Először szüleinket, majd tanítóinkat, barátainkat iskolatársainkat, s végül a karácsonyi műsorunk vendégeit leptük meg egy-egy jó szóval. A kihívást olyannyira magukénak érezték a gyerekek, hogy önállóan is készítettek elismerő cédulákat szeretteiknek. Ezzel még színesebbé, élvezetesebbé, boldogabbá vált számunkra a várakozás, az advent amúgy is különleges időszaka.
December hónapban második osztályosaink lettek az iskola „angyalkái”. Mindenki naponta számolta az adventi időszakban a boldogító jócselekedeteit. Igyekeztünk nagyon jók lenni az iskolában és otthon egyaránt. Minden osztály ajtajára rácsempésztük jelünket: egy magunk készítette karácsonyi angyalos ajtódíszt. Apró ajándékokkal készültünk az adventi időszak valamennyi ünnepére. Részt vettünk az „Adj egy jó szót!” kihívásban. Először szüleinket, majd tanítóinkat, barátainkat iskolatársainkat, s végül a karácsonyi műsorunk vendégeit leptük meg egy-egy jó szóval. A kihívást olyannyira magukénak érezték a gyerekek, hogy önállóan is készítettek elismerő cédulákat szeretteiknek. Ezzel még színesebbé, élvezetesebbé, boldogabbá vált számunkra a várakozás, az advent amúgy is különleges időszaka.
Boldogító jó cselekedetek hava
A december hónap mindig hordoz valami különlegességet, valami meghittséget magában.
A boldogságórák ismét tökéletes alkalmat nyújtottak arra, hogy olyan dolgokról beszéljünk, amikre a tanítási órák keretén belül ritkán jut idő.
Minden foglalkozáson arra fektettem nagy hangsúlyt, hogy megértsék, a jó cselekedetek gyakorlásához nem kell különleges tehetség, idő vagy pénz. Ez nagyon fontos dolog. Hiszen diákjaim nagy része halmozottan hátrányos helyzetű környezetből érkezik.
Erre a hónapra az adventi angyalkád leszek címszóval kihúztuk egymás nevét és bizony sok-sok példával először nekem kellett ötletbörzét tartanom, hogy mi mindennel lehet kedveskedni, egyáltalán hogyan lehet jobban odafigyelni a kihúzott társunkra.
Elkészítettük a jó cselekedetek virágát is. Jó volt látni, ahogy komolyan elgondolkodnak azon, hogy a maguk jólétéért önmaguk is sokat tehetnek.
Kamasz diákjaim megfogalmazták, hogy nehéz szavakkal otthon hálát mondani bármiért is. A kézikönyv ebben is segített. Jobb veled a világ feliratú szívecskés pálcikát készítettek a gyerekek egyedi üzenettel egy családtagnak.
Ugyanakkor pozitív üzenet kártyákat nyomtattam s egyedi feliratot készítettek a hátlapjára a gyerekek. A kártyákat nyíltan, vagy rejtve is át lehetett adni egy tanulótársnak vagy iskolai dolgozónak. Mindezekkel csatlakoztunk az adj egy jó szót felhíváshoz is.
Csoda volt ez a hónap is. Most is igyekeztem minél több meditációs és relaxációs technikát megmutatni a gyerekeknek. Szép lassan épül be minden technika, minden jó szó a gyermekek világába. Kell-e annál nagyobb visszacsatolás, mint amikor egy fárasztó nap végén én kapok hála cédulát a diákoktól…
Boldog Dóra az adventi gyertyagyújtás napján érkezett hozzánk és a Szívem kertje c. mesét hozta nekünk ajándékba,melyet a Süni csoportos gyerekekkel együtt hallgattunk meg. A boldogító jócselekedeteket igyekeztünk a mindennapjainkban megvalósítani, s felismerni még a legapróbb megnyilvánulásait is itt az óvodában és otthon is. El is készítettük jóságaink szivecskéjét melybe beírtuk az apróbb – nagyobb szívességeket és jóságunk karácsonyfáját díszítettük vele. Azt is fontosnak éreztem, hogy a jócselekedetekekkel kilépjünk szűkebb környezdtünkből és ezért csatlakoztunk a Remény a Leukémiás GYermekekért Alapítvány felhívásához. Kezdeményezésünkhöz a családok mellett óvodánk egy csoportja és sok dolgozója is csatlakozott. Gyermekeink lelkét annyira megérintette a segítő szándék, hogy sokan a saját – Mikulástól kapott édességükről is le tudtak mondani. Az édességek mellé egyedi, gyógyító jókívánságokkal ellátott JOBB VELED A VILÁG szivecskét készített minden kisgyerek és egy rövid levélben leírtuk, hogy miért kapják. Mikor elkészült a csomag, megszeretgettük és útjára indítottuk. Remélem akik megkapják olyan boldogok lesznek, mint mi a készülődés folyamán. Annyira „belejöttünk” a jóság, gondoskodás gyakorlásába, hogy abba sem tudtuk hagyni, így kertünk madarainak is készítettünk ajándékba csipegetni való finomságokat. Mit gondolunk a jószívűségről? Szóljon erről saját szerzésű mondókánk. „Jónak lenni jó dolog, jóvá válni én tudok. Segítek ahol tudok, mert jószívű gyerek vagyok.”