A boldogító jócselekedetek hónapjában nem tartottam külön boldogságórát, mivel ilyenkor az egész iskola jótékonysági lázban ég. Mindannyian tudjuk, hogy adni jó. Az idén is megrendezte az iskola a karácsonyi vásárt, amelynek célja, hogy az összegyűlt pénzt rászoruló tanulók családjának adják (pl. súlyos beteg tanuló, elhunyt szülő). Az osztályommal boldogságóra helyett azt beszéltük meg, ki mit vállal, mit hoz, mit csinál, beosztottuk a segítőket, eladókat, mikor váltanak, ki tesz rendet, stb. Nagyon ügyesen együtt működött az osztály, és igazán büszkék lehetünk magunkra, minden remekül alakult.
Boldogító jó cselekedetek
Karácsoy közeledtével jobban figyelünk egymásra, segítünk egymásnak, együtt ünnepelünk és figyelünk arra, hogy mindenki jól érezze magát.
A gyerekek alma és körte formában rajzoltak le különböző jócselekedeteket és ezeket tűztük fel a jóság fára.
A gyerekekkel közösen elvittük a Mikulás gyárba az általuk behozott adományokat .
Beszélgetés után a rajzon bejelölték a tanulók, mi kell ahhoz, hogy valaki jó cselekedeteket tudjon végrehajtani. Ezek után pedig tanáraiknak írtak kedves üzeneteket.
Ebben a hónapban nagyon sok olyan sok programunk volt, amely tele volt jó cselekedetekkel. Megérkezett a várva várt Télapó. Elutaztunk a városunk adventi vásárába, ahol egy nagy sétát tettünk. Majd a szülőkkel közösen karácsonyi kézműves foglalkozáson elkészültek a karácsonyi ajándékok. Az óvó nénik meglepetés mese előadása a gyerekeknek nagy meglepetés minden évben, hiszen ez már hagyomány az óvodánkban. A fenyőfa alá kerültek a csoportunk új játékai. Elkészítettük az „ajándék- képet” amely a csoportunk facebook oldalára fog kerülni, meglepetés lesz a szülőknek szilveszterkor. Az öltözőbe került a gyerekek kezéből készült dísz, amely mindenki számára a csoportunk ajándéka. Nagyon tartalmas, szép hónapot tudhatunk magunk mögött.
Boldogságvárunk negyedik lépcsőfokára vezető út a „jobb adni, mint kapni” fő gondolattal volt kikövezve.
Advent idején csoportunkban szokás, hogy az adventi naptárból előkerülő 2 db földimogyorót megosztják a gyermekek egy kedves társsal. Tökéletes gyakorlása volt a jócselekedetek gyakorlására minden nap. A középsősök már hozzáfűzik azt is, hogy miért választottak valakit.
A szívem kertje című mese után mindenki kihúzhatta társa jelét egy kalapból, akinek a jóságos manója lehetett pár napig. A végén elmondhatták, hogy mit tettek társuk megsegítésére. Általában segítettek a játékelrakásban.
Kedvenc mozgásos játékunkká vált, a futás után jelre történő kedves gesztus adása annak akit választunk. Többségük az ölelést esetleg a simogatást választotta.
Szinezéssel, vágással, hajtogatással angyalkákat készítettünk, melyet elajándékoztunk egy másik csoportnak, hogy ünnepi (angyali) díszbe öltöztethessék ők is a csoportszobájukat.
A decemberi hónapban is sikerült elkészíteni a közös plakátunkat, ami ismét szebbé varázsolta a csoportszobánkat.
Annak ellenére, hogy kevesen voltunk, mindenki nagyon szívesen vett részt a foglalkozáson.
Iskolánk osztályai egy – egy szivecske formájában ábrázolták az általuk fontosnak tartott jócselekedetet a boldogság fáján. A boldogsághoz több út vezet, az egyik egymás segítése , megbecsülése. Tegyünk egymásért!