Boldogító jócselekedet
Boldogító jó cselekedetek
December hónap témája a boldogító jócselekedetek volt, amit a közelgő ünnepek hangulatában különösen aktuálisnak éreztünk. A Mikulás legendáján keresztül beszélgettünk a jótettek erejéről, és arról, hogy az ajándékozás nem mindig tárgyakat jelent, hanem figyelmességet, kedvességet is. A beszélgetések során megtanultuk, hogy egy-egy jócselekedet nemcsak annak ad örömet, aki kapja, hanem annak is, aki adja.
Téma: Jócselekedetek, pozitív énkép, szeretet, spiritualitás
Bevezetés: Adventi kincsesdoboz – napi kis jócselekedeteket tartalmaz.
Tevékenységek:
• Pozitív énkép: Én-címer készítése – „Ki vagyok én?”
• Szeretet: Szeretet-kör – mondd el egy társadnak, mit szeretsz benne.
• Spiritualitás: „Mi láthatatlan, de fontos?” – gondolatkör, érzések, szeretet.
• Jócselekedet: „Kedves titkos küldetés” – húzunk egy cetlit, pl. „Rajzolj valakinek egy vidám képet.”
Zárás: „Ma jót tettem, mert…”
Ebben a hónapban a jó cselekedetek kerülnek előtérbe. A jó cselekedetek boldogító hatással vannak arra a személyre is, aki jót tesz és arra a személyre is, akivel jót cselekednek. Mi mindenre van szükség egy jótevőnek? Mire lesz szükséged a jó cselekedetekhez? Készítsünk rajzot!
Célok kitűzése és elérése
Cél: A céltudatosság, tervezés, motiváció fejlesztése.
Eszközök: SMART-cél sablon, ceruzák
Felépítés:
• Bevezetés (5 perc): Mit jelent a cél? Kinek van célja most?
• Fő rész (25 perc): Saját cél megfogalmazása SMART-módon. Példák bemutatása. Rövid- és hosszú távú cél megrajzolása.
• Megosztás (10 perc): Kiscsoportos megbeszélés, célok bemutatása.
• Levezetés (5 perc): Motiváló üzenet írása maguknak.
Idézet elemzése: „Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után.”
Mindenki kap egy idézetet, és megpróbálja önállóan értelmezni, majd megosztja ezt az idézetet a társaival:
1. Amikor kedves és nagylelkű vagy valakivel, akkor pozitívabban látod őt, és ezáltal elfogadóbb és megértőbb leszel, és így magadat is pozitívabban érzékeled.
2. Amikor segítesz valakinek, és látod mások nehézségeit is, automatikusan jobban értékeled a saját életedet és a neked megadatott dolgokat.
3. Amikor másoknak segítesz, vigaszt nyújtasz, akkor elterelődik a figyelmed a saját gondjaidról és rágódásaidról, mivel a figyelem fókuszát valaki másra irányítod. Ezáltal sokkal jobb lesz a közérzeted.
4. A jó cselekedetek gyakorlása fejleszti az önbizalmadat, és azt az érzést, hogy képes vagyok másoknak segíteni.
5. A jó cselekedetek ráirányítják a figyelmed az értelmes élet érzésére. Átélheted, hogy szükség van rád és tudsz valami olyat tenni, amitől jobb lesz veled a világ.
6. A jó cselekedetek kielégítik alapvető emberi szükségleteidet: kapcsolatba kerülsz másokkal, rád mosolyognak, hálásak neked, és értékes barátságokra tehetsz szert.
Megbeszéljük, miért fontos a „jóság”, hogy egymást segítsük.
Megbeszéltük, milyen ehet az empatikus, segítőkész ember.
Jó cselekedetek leltárát készítünk, feljegyzünk legalább 5 dolgot, amit másnak adtunk, és 5 dolgot, amit kaptunk, illetve azt is, hogy az adott dolgot kinek/kitől kaptuk.
Melegzuhany: Párban dolgoznak, egymásnak kell egy-egy percen keresztül kedves bókokat mondaniuk egymásnak.
Jó cselekedetek napsugarai: A Nap önmagunkat jelképezi, a sugarak pedig a jó cselekedeteink, leginkább azzal kapcsolatban, hogy saját magukkal hogyan tehetnek jót. Ez alapján rajzolnak a gyerekek.
Boldogságóra a Cica csoportban – Téma: Jó cselekedetek, gondoskodás másokról
Decemberben a Boldogságóra a jószívűség és másokról való gondoskodás témája köré épült. A foglalkozást egy játékos, testtudatos relaxációval kezdtük:
„Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga…”
A nyugodt környezet segítette a gyerekeket az ellazulásban, ráhangolódásban a foglalkozás további részére.
Ezután Bagdi Bella: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok…” című dalát hallgattuk meg, amelynek közben minden alkalommal, amikor a „szívemmel” szó elhangzott, a gyerekek kis szívet formáltak a kezükkel és a magasba tartották. A zene hatására a gyerekek figyelme és érzelmi nyitottsága erősödött, bensőséges, szeretetteljes hangulat alakult ki.
A foglalkozás elején a munkafüzet 27. oldalán lévő feladattal vezettük be a témát:
„Segítsünk a mókusoknak megtalálni a helyes utat!” – a gyerekek örömmel oldották meg a feladatot, ami játékosan kapcsolódott a segítségnyújtás gondolatához.
A téma feldolgozása során mesegyertyát gyújtottunk, majd a Boldog Dóra mondókával hívtam a gyerekeket mesére:
„Kerekerdő kalandra hív Téged…”
A mai történet Bezzeg Andrea: „Szívem kertje” című meséje volt , amely egy jószívű kislányról, egy koszos kertről és egy varázslatos seprűről szólt. A mese után beszélgettünk:
– Szoktatok segíteni otthon?
– Jó érzés volt segíteni?
– Mi történik, ha nem segítünk, pedig lehetőségünk lett volna?
– Csak embereknek segíthetünk? Mit tehetünk az állatokért, környezetért?
A gyerekek nyitottan osztották meg tapasztalataikat: volt, aki a kóbor cicákról, más a téli madáretetésről beszélt. A munkafüzet 30. oldalán szereplő képet kiszínezték, miközben tovább beszélgettünk a jócselekedetek erejéről.
A foglalkozás zárásaként minden gyermek elmondhatta, milyen jó cselekedetet tett aznap, majd egy kanál “jóságlisztet” tehetett a közös dobozba. Ez az adventi projekt része, ahol a mindennapi jó tettek „lisztjeiből” a hónap végén közösen sütit sütünk. Minél több a liszt, annál több süti – és annál több jót tettünk!
A foglalkozás gyakorlati részeként képeslapokat készítettünk a mosonmagyaróvári Gyermekek Átmeneti Otthonában élő kisgyerekeknek. A gyerekek szívből hajtogattak, ragasztottak. Emellett közösen megbeszéltük a konzervgyűjtés a kutyamenhelynek, illetve a tartós élelmiszer és ruha gyűjtés a budapesti Hajléktalan óvoda kis lakói részére szervezett akciókat is.
A gyermekek örömmel, együttérzéssel vettek részt minden tevékenységben – valóban megtapasztalhatták, hogy a gondoskodás másokról boldoggá tesz.
Maci csoport
A mellékletben található jócselekedet pörgettyűt használtuk a csoportban. Többféle képen is bekerült a csoport életébe. Volt amikor reggel megérkezéskor mindenki pörgetett, hogy neki mi lesz az aznapi jócselekedet célja és lehetőség szerint próbáltuk megbeszélni, hogy ki hogyan érzi megvalósult-e a célja. Úgy is játszottuk, hogy a nap végén megbeszéltük, hogy a végig gondolva az egész délelőttöt a pörgettyű melyik szeletére mondhatjuk, hogy megtörtént. Sok apró dologról derült ki, hogy bizony az is számít.
Hagyományos osztálykarácsonyunk idén egy különleges ajándékkal egészült ki. Karácsonyfadíszeket készítettünk egymásnak. Mindenki kiválaszthatta a neki tetsző sablont, majd kiszínezte kedve szerint. Második lépésben egymásról írtak a gyerekek – a feladat az volt, hogy írjanak társaikról kedves megállapításokat. Lehet az egy jó tulajdonság, egy kedves gesztus tőle, vagy elismerés valamilyen cselekedetével kapcsolatban. Bizony nem ment könnyen ez a feladat, sokszor elhangzott bizonytalanságot sugalló mondat („Mit írhatnék róla?” vagy „Rólam biztosan nem írnak semmi jót!”). Kétszer is időt szántunk még erre a gyakorlatra, de megérte. Az elkészült mondatok nyomtatva (hogy ne ismerjék fel egymás írását) felkerültek a díszekre, és a téli szünet előtti utolsó tanítási napon a gondosan becsomagolt apró ajándékaik mellé ezek a díszek is átadásra kerültek.