A nyárádszeredai I. B osztály december folyamán szeretettel fogadta és valósította meg képességeihez mérten a feladatokat. Az alábbiakban kerül röviden bemutatásra.
Jócselekedet-pörgyettyű
Kísérletek sora bizonyítja: ha segítőkészségünket és együttérzésünket fejezzük ki, kedvezőbben értékeljük azt a személyt, akinek segítő jobb kezünket nyújtjuk.
A mellékletben megadott pörgettyűt készítettük el és betartva az abban lévő utasításokat, szebbé, jobbá varázsoltuk egymás napjait, hangulatát. Megerősödött bennünk az együttérzés, empátia, segítőkészség. A beszélgetések során rájöttünk, hogy mindenki fontos része a közösségnek, szebb vele a világ.
Feldolgozásra került az interaktív mese a karácsonyi csillagokról, az öreg fenyőkről, elkészítettük a csillagot is. Gyakoroltuk az öt szeretetnyelvet a hónap folyamán: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek és testi érintés. Ezek közül mindannyiunknak van egy elsődleges és egymásodlagos szeretetnyelve, amelyek mélyebben hatnak ránk az összes többinél. Ha ismerjük a másik elsődleges szeretetnyelvét, és azon kommunikálunk vele, akkor úgy tudjuk felé kifejezni a szeretetünket, hogy ő azt kellően érezze is. A fenyő és csillag szerepében sikerült mindezt még jobban megerősíteni.
Szeretetet és szívvel- lélekkel és általunk kézzel készített meglepetést adtunk egymásnak, figyelve arra, hogy kinek melyik a kedvenc színe, mit szeret? Kifejezve ezeket karácsonyi díszekben, téli dekorációkban. No meg finomságokat is hoztunk, megörvendeztetve egymást az adventi időszak minden napján. A szeretet és a hála kifejezése, az adok-kapok érzés megrősítése tette szebbé a decemberi hónapot és könnyebbé a várakozás idejét. Mézeskalácsból összeraktuk, azt a kifejezést, ami a legfontosabb számunkra: Mi összetartozunk!
A feladatok által megismertük jobban önmagunkat, egymást, közelebb kerültünk egymáshoz és tanultunk a szeretet nyelvén kommunikálni, mely mindannyiunkat boldogabbá tett. Bearanyozta a napjainkat.

Az advent időszakában mindig sok figyelmet fordítunk társainkra, illetve az elcsendesedésre, a befelé figyelésre is. Ezt a két dolgot hoztunk egységbe a jócselekedet pörgettyűvel, melyre a tanulók az általuk elképzelt, megvalósítható kedvességeket írták. Igyekeztek nap, mint nap pörgetni, választani a kerék által kínált apró örömszerzésekből és azt természetesen véghez is vinni.
Remélem ezáltal sikerült még szebbé tenni a várakozás időszakát sokak számára.
A gyerekek mindenesetre örömmel készítették el a pörgettyűt. Köszönjük szépen a havi ajánlást! 🙂

Novemberi boldogságóráinkon a társas kapcsolatainkat tartottuk fókuszban, és szabadidőnk nagy részében játék helyett megélhettük az egymáshoz tartozás, az egymásra való odafigyelés, az egymást segítés élményét: Mikulás műsorhoz színdarabot próbáltunk… Ennek eredményét decemberben, a jócselekedetek hónapjában élvezhettük. Mikulás napján egy nagyon kedves, vidám, és igazán jól sikerült jelenetet adtunk elő iskolánk minden tanulójának és pedagógusának. Boldogságórás osztályként természetesen ebbe is belecsempésztük a boldogságórák élményét: a színdarabban Mikulás és a kis manói megajándékozták a gyerekeket és a felnőtteket. Mindenkinek készítettünk egy kis piros karton szivecskét, egy-egy szem cukorkával. A színdarabunk záró verse így hangzott:
Hócsizmás, hó-bundás,
nagy szakálla zúzmarás.
Arca piros, hideg csípte,
csengős szánon szarvas vitte.

Erdőkön és havas hegyen
Repült a szán szélsebesen.
Télapó a nagy zsákjából
Szétosztott a BOLDOGSÁGból.
Ezt természetesen sok munka előzte meg: a próbák mellett ki kellett vágnunk kartonból közel 240 szív formát, ezeket csomagolni, osztályonként előkészíteni. Ebben a munkában osztályunknak segítettek iskolánk Boldogságóra Diák Nagykövetei. Diák Nagyköveteink célja, hogy a falu óvodájával szorosabb kapcsolatot ápoljanak, hiszen a sümegcsehi Lurkó Óvoda Maci csoportja szintén boldogságórás csoport, évek óta ők is Boldog Óvodaként működnek. Ebben a kezdeményezésben pedig mi segítettük a Diák Nagyköveteket: Mikulás műsorunkkal (mintegy főpróbaként) megleptük az óvodásokat, ahol „Télapó a nagy zsákjából” szintén „szétosztott a boldogságból”: a kis ovisok is egy kis szivecskével és édességgel térhettek haza. A kölcsönös segítség szintén jócselekedet volt tőlünk és nekünk, ahol adtunk és kaptunk is egyszerre.
A gyerekek arcán valódi boldogságot láthattunk, pedig nem ők kaptak ajándékot, hanem ők adtak (élményt a műsorral és ajándékot is), ezzel újabb decemberi jócselekedetet hajtottak végre.
De a jócselekedetek sora itt nem ért véget. Idén is részt vettünk a Mosoly Manók cipősdoboz akciójában, ahol először 30 dobozt tudtunk összeállítani és becsomagolni, majd egy második hullámban újabb 32 dobozt pakoltunk tele a rászoruló gyerekek részére.
Osztályunkban is hagyomány, hogy az adventi időszakban minden nap kihúzzuk egy kisgyerek nevét, aki a kis csokimikulás mellé egy kártyát is választhat. A kártyán szintén egy-egy jócselekedet van valamelyik osztálytársa felé (pl: kiszolgálja az ebédlőben, megdicséri óra végén a legügyesebb gyereket, rendet rak a padjában, rajzol neki valami kedveset, ír neki egy pozitív üzenetet stb.). Természetesen neki is jár egy kis „jutalom”. Aznap kihagyhat egy házi feladatot, elöl állhat sorakozónál, oda ül a teremben, ahová csak szeretne, a tanári asztalnál dolgozhat stb.
Személyes fejlődésemhez is a gyerekek segítségét kértem. November-decemberben végeztem el a Fedezd fel az erősségeid pedagógusként! képzést, ahol a záró feladat egy foglalkozás megtervezése volt. Meséltem erről a gyerekeknek, akik annyira érdeklődőek voltak, hogy az utolsó tanítási héten decemberben 3 extra boldogságórát tartottunk, ahol megvalósítottuk a megtervezett erősségközpontú foglalkozást. Ez nagy ajándék volt számomra, hiszen így könnyebben írtam reflexiót, de szerencsére a gyerekek is úgy élték meg, hogy megajándékoztam őket sok-sok érdekes gyakorlattal, ismerettel, játékkal, együtt töltött idővel.
A december – bár mindössze 14 tanítási napból állt – nagyon sok lehetőséget adott nekünk, hogy átéljük a jócselekedetek boldogító hatását. Jót tettünk osztálytársainkkal, segítettük Diák Nagyköveteinket, megajándékoztuk az ovisokat és iskolatársainkat, minden pedagógusnak átadtuk kis szivecskéinket, idegen rászoruló gyerekeknek dobozoltunk ajándékokat. És végezetül még azt is átélhették a gyerekek, hogy segítettek nekem a „tanulásban”, nagyon komolyan vették a feladatot, hogy ezzel is jót tegyenek velem, segítsenek a fejlődésben.
Sokszorosan átélhettük, hogy adni jó, boldogságot adni még jobb!
Hálás vagyok ezért a hónapért és a gyerekekért, ilyen lelkülettel megérkezni karácsony ünnepére igazán nagy áldás!

A december a boldogító jó cselekedetek hónapja,amit nagy izgalommal vártunk a kis elsőseimmel.
A boldogságórákat mindig nagyon várjuk várják,viszont a december hónapot még inkább,látták a hónap eseményeit,érezték rajtam is,hogy ez egy kicsit más hónap lesz,tudtàk Brigi néni is izgalommal,meglepetésekkel készül.
Egész hónapban hallgattuk a hónap dalát és tényleg szeretni csak szívevel tud,lát az ember!A szülők visszajelzése alapján otthon is hallgatni „kell”😊a dalt,a hónap végére kivülről énekelték és az utolsó napokban még táncoltunk is rá!
Számunkra fontos a relaxálás,mindig minden napra csempészünk egyet be,most kedvenc a medvetánc relaxáció,igazi kis medvebocsokká tudnak válni.
A tanmesét,ami A kőleves c.mese volt,sokan ismerték,a meseszőnyegünkön való felolvasás után sok sok kérdés merült fel a gyerekekben,örültem és meglepődtem,hogy nem nekem kell kérdezni.Hatásos volt a mese,mert eljutottunk úgy a jó cselekedetekig,hogy nem is gondolták,hogy milyen könnyű nemes érzés jót cselekedni!
Az osztály a mesefeldolgozás,beszélgetés után angyalkákat készített,amivel feldíszítettük az 1.d osztály jócselekedetek karácsonyfáját.
A legizgalmasabb élmény számukra a szívhezszóló rajz készítése egy szerettemhez feladat volt,fantasztikus milyen érzelmeket váltott ki belőlük és számomra is szívmelengető volt,amikor az egész csaladjuknak rajtoltak,apa anya tesó!És megkönnyeztem,hogy segíts tanító néni,hogy hogyan írjuk azt,hogy EGYÜTT A CSALÁD,mivel még írni csak kevés dolgot tudunk!
Lezárásként mindig a hónap dalát szeretnék!
Nagy izgalommal várjuk a januárt új erővvel!
De addig is hatalmas, nagy érzelmekkel ,feltöltődve álltunk készen a karácsonyra!Az 1.d osztály áldott ünnepeket kíván!

A foglalkozást ismét relaxációs gyakorlatokkal kezdtük: összehangoló gyakorlatokat végeztünk. Beszélgettünk arról, hogy mit jelent az önzetlen jó cselekedet, különösen így, adventi időszakban. Megbeszéltük, hogy az önzetlen jótettek milyen pozitív hatással vannak a lelkünkre, a testünkre, az immunrendszerünkre. Játékkal folytattuk az órát: az „Adok nektek valamit” elnevezésűt próbáltuk ki, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. A következő rövid játékban mindenki megnevezett egy jó cselekedetet, amit valamelyik osztálytársának „ajándékozna” és a többiek megpróbálták kitalálni, hogy kinek. Felidéztük a „Kőleves” című mesét (pár hete dolgoztuk fel olvasás órán) és értelmeztük az utolsó mondatát majd megfejtettük a mese tanulságát. „Jó cselekedet angyalkákat” készítettünk, kivágtuk őket és feltűztük a faliújságra. Mivel korlátozottan állt idő rendelkezésünkre, így délutáni foglalkozás keretében készítettük el a jótevők leltárát.