A hónap témáját a közeledő ünnepekhez kapcsoltuk. A gyerekek izgalommal várták mind a mikulást, mind a közeledő karácsonyt.
– A hónap elején megnyitottuk az óvodánkban a „Fordított Kalendárium” jótékonysági akciónkat. Nem veszünk, hanem adunk bele mindig valamit! 🙂 15 napon keresztül minden nap megnyílt egy újabb doboz, melybe a mindenféle karácsonyi meglepetést tudtunk tenni. Ebben rengeteg szülő, és gyermek részt vett, mindennap lelkesen hoztak valami új dolgot a dobozba, hogy valakinek ez majd nagy örömet okozzon karácsonykor. A megtelt dobozokat a környékbeli rászoruló családoknak juttattuk el.

– December beköszöntével már elhintettük nekik, hogy a mikulás bizony már nagyon figyel, és csak jó dolgokat szeretne látni a csoportban. Ennek megerősítésére érkezett hozzánk egy manó, aki figyelte a Mikulásnak a csoportban történő eseményeket. A manót a gyerekek természetesen nagy örömmel fogadták, segítettek neki megtalálni elveszett testvéreit, mindennap készítettek egy-egy rajzot neki, amit majd továbbíthat a mikulásnak.

– Ahogy egyre közelebb kerültünk a karácsonyhoz, minél jobban szerettünk volna erre hangolódni. Ezért, a gyerekekkel megfestettük a csoport karácsonyfáját. Ám ez a fa, nem hétköznapi karácsonyfa volt, hiszen erre, csak “jókívánság díszek” kerülhettek fel. A díszeiket megterveztük, belesúgtunk valami szépet, valami jót… majd eldöntöttük (Szigorúan titkosan!), hogy kinek szeretnénk küldeni ezt a jókívánságot.
Sokan választották barátjukat, barátnőjüket, de gondoltak kis tesóra, anyára és apára is❤️
Miután elkészültek a díszek, közösen öltöztettük fel a karácsonyfánkat – természetesen, akinek lehetősége volt rá, átadta barátjának az elkészült jókívánságot, amit ő tehetett fel a fára.
Beszélgettünk arról, hogy milyen jó érzés kapni illetve adni valamit a másiknak – legyen akár az csak egy rajz, egy ölelés vagy egy simogatás.

December 1.-24.-ig az Intézmény ajtaja előtt felállított hatalmas Kalendáriumunk ez alkalommal egy-egy új jó cselekedettel bővült napról napra. A gyerekek közösen fedezhették fel akár a szüleikkel a napi „kis küldetéseket”, amikkel színesebbé és szeretetben, odafigyelésben gazdagabbá tehették az ünnepi készülődést.

A foglalkozás megkezdése előtt Gilles Diederichs:Játékos relaxáció könyvéből választottam egy relaxációs tornát, mellyel a gyermekek számára teremtettem meg a nyugodt légkört.
A gyakorlat neve: A madárfióka kikel a tojásból
1. Elhelyezkedünk a talajon, sarkunkra ülünk, a karunk a test mögött, a homlok a földön. Hunyjuk be a szemünk, és képzeljük el, hogy egy jó meleg tojáshéjban vagyunk, ahol nem érhet baj.
2. Ezután finoman mogassuk meg a válunk, kezünk.. Nagyon lassan felállunk, és közben mozgunk, mintha kitörnénk a Tojás héját.
3. Mosolyogjunk, és csináljuk úgy mintha szárnyunk lenne. Járjuk körbe a csoportszobát röpködve. Ezután leülünk, és lélegzünk mélyeket
A relaxáció után meghallgattuk Bezzeg Andrea: Szívem kertje meséjét, amihez a munkafüzetben található illusztrációt a gyerekek kiszínezhették.
Ezunán a gyerekek előre kivágott szíveket mintáztak, melyeket később egy beszélgető kör alkalmával elajándékozhatták egymásnak.

A gyermekeket nap mint nap arra neveljük, hogy segítsenek egymásnak, mindezt a nevelés mellett természetesen példamutatással érjük el. Egyházi intézményként a napi áhítatok témáját is igyekszünk a havi boldogság témával összhangba hozni. A relaxáció, a havi dal, és a napi jó cselekedetek mellett szerveztünk a adománygyűjtést is, amibe a gyerekeket is aktívan bevontuk. beszélgettünk arról, hogy milyen sok olyan játékuk van, amit már otthon nem használnak, és ha vigyáztak rá, akkor odaadhatjuk egy másik kisgyerekeknek. A szülőket is bevontuk a jólelkű adományozásba, és így elég sok játékot juttattunk el a város gyűjtőpontjára. A gyerekek örömmel hozták és helyezték el a nagy kosárba az játékokat.
Jó érzéssel töltötte el őket is, és átérezték, hogy adni öröm.

A jó cselekedetek gyakorlása a boldogság fokozásának hatékony eszköze. Ezt gyakoroltuk mi is ebben a hónapban azáltal, hogy segítőkészségünket, együttérzésünket fejeztük ki, valamint kedvezően értékeltünk egy-egy kisgyermeket. A decemberi hónap, a karácsonyi ünnepre való készülődés segítette a téma feldolgozását, aktuálissá tételét.
Az egyik csoportba járó kisfiú szüleitől kaptunk egy feldíszíthető karácsonyfát, melyhez kaptunk díszeket is, melyet a gyerekek tettek fel a fára, amit a jó cselekedet karácsonyfának neveztünk el. Aki egy jó cselekedetet hajtott végre, az felrakhatott egy díszt a fára. Törekedtem arra, hogy a napok során mindenki legalább egyszer tudjon díszt tenni a fára, valami pozitív dolgot el tudjunk mondani róla. Természetesen megindokolta mindenki, hogy mi volt a jócselekedet, amiért tehetne díszt a fenyőre, ha pl. a kicsik nem tudtak mondani semmit, a nagyobbakat kértem meg, hogy mondjanak a társukról valami jó tulajdonságot, amit másokért tett aznap.
Megnéztük a BetterWorldians rövid videofilmjét, amit nem játszottunk ugyan el, de megbeszéltük a cselekménysort, hogy milyen hatásai vannak annak, ha valaki jót kezd el cselekedni a másikkal. Azt tapasztaltam, hogy nagyon magával ragadta a gyerekeket a történet, igazán hatással volt rájuk, könnyen vissza tudták idézni az animációban történteket.
Megnéztük Alex és Leo meséjét is, ami szintén érthető módon mutatta be számunkra a segítőkészség jelentőségét. A mese jó átvezetést teremtett egy másik, ábrázoló tevékenységbe. Elkészítették többen a szereplőket, főleg a nyuszit gyurmából.
A következő foglalkozást az “Almát szedj, ügyesedj!, Szőlőt szedj, ügyesedj!” ráhangoló gyakorlatokkal kezdtük, majd a már ismert Hüvelyujjam almafa kezdetű mondókát is elmondtuk. Ezt követően játszottuk el a figyelem-fejlesztő futójátékot az alma-körte-szőlő-t, aminek szabályát könnyen megértették és elsajátították. Változatos mozgásmintája miatt nagyon élvezték a játékot.
Pihenésképpen meghallgatták Az alma és a kerti manó meséjét, aminek rövidsége, egyszerű, követhető, érthető szövege minden korcsoport számára megfelelő volt. Természetesen a történetet el is játszottuk, majd “elkészítettük” mi is a kerti manó festékét. A tevékenység lezárásaként készítettünk az otthoni karácsonyfára egy almaszerű karácsonyfadíszt, amit hazavihettek a gyerekek, megajándékozhatták vele családtagjaikat.
Legvégül felkerült a boldogságvárához vezető lépcsősor következő lépcsőfokára a Jócselekedetek jelképe is.

Ebben a hónapban a szeretetet, az összetartozást, a segítségnyújtást még jobban kidomborítjuk, mint az év egyéb időszakában. A Mikulásról és a karácsonyról szóló varázslatos mesékkel ezek a fogalmak a kicsik számára is könnyen átélhetővé, megérthetővé váltak. Már a hónap elején megbeszélték Boldogság Dórával a gyerekek, hogy minden jó cselekedet végrehajtását követően egy- egy kanál lisztet tesznek a gyűjtő edényünkbe, amiből majd szeretet mézeskalácsokat készítünk. Napról napra egyre több liszt került a tálba, amiből a gyerekek nagy adag mézes sütit készítettek. Luca -búzát is ültettünk, amely a hagyományőrzés mellett a jó cselekedetek gyakorlására is lehetőséget biztosított, hisz a hiányzó gyerekek számára is ültettek magocskákat a jelenlévő gyerekek. A szüleiknek is nagy örömmel és izgalommal készítették az ajándékokat, ami arra is jó volt, hogy átéljék adni ugyanolyan jó, mint kapni.