Az Advent az örömteli várakozás ideje. Felkészítjük környezetünket, testünket, lelkünket az ünnepre. Ebben az időszakban intenzívebben éljük át az „adni valamit”, jót cselekedni érzését. A közös adventi gyertyagyújtás, éneklések, mesélés, összebújás, a közös barkácsolás a szülőkkel bensőségessé, örömtelivé teszik ezt az időszakot. „Szeretettfonálba” csomagolt szíveket készítettünk a gyerekekkel. Hiszen minden jó cselekedett jó érzéssel fonja be a szívünket, minden jóság amit egymásnak adunk jóérzéssel, melegséggel tölt el minket. Ezt a melegséget őrizzük, hogy örökre ottmaradjon a szívünkben.
Boldogító jó cselekedetek
Decemberben adventi társasjátékot játszottunk. Advent minden napjára jutott valami boldogító feladat, jó cselekedet. Például:
– Őrangyal nap, amikor a gyerekek titkos őrangyalai voltak egymásnak.
– Képeslapot küldtünk egy másik iskola 3.osztályos tanulóinak.
– Iskolánk felnőtt dolgozóit leptük meg apró, saját készítésű ajándékkal, szép karácsnyi idézettel.
– Családjainknak készítettünk szép karácsonyi asztaldíszt.
A decemberi téma a – boldogító jó cselekedetek – sokoldalúan került megközelítésre. Az adventi időszak bőven adott rá lehetőséget. Az osztály mikulásbuliján egymást lepték meg a tanulók, az ajándék átadásakor magára kellett ismerni jó cselekedetek, pozitív tulajdonságok alapján a megajándékozottnak. Az Erdős Otthonban adott karácsonyi műsor szintén boldogító jó cselekedet volt, mint ahogy a községi és iskola műsort is annak tekintettük. A december elején elkészítették a tanulók a jó cselekedetek virágait. A kör közepében szerepel az „én”, a szirmokba azokat a jó cselekedeteket fogalmazták meg a gyerekek, amit az adventi időszakban már megtettek, vagy majd meg szeretnének tenni. Volt olyan diák, aki nem tudott (vagy nem akart) minden szirmot „nevesíteni”.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Ebben a hónapban a témánk a boldogító jó cselekedetek voltak.
Tovább erősítettük a karaktererősségek ismeretét, felismerését, felfedezését mindenkiben. Igyekeztünk megérőek, türelmesek, kedvesek lenni egymással a hétköznapok folyamán az iskolai és családi terekben egyaránt. Együtt élhettük át az iskolában minden héten a várakozás örömét az adventi gyertyák meggyújtásakor. A karácsonyi műsor a mi iskolánkban nagyon meghitten, esti fényekben az iskola udvarán volt megtartva, ahol osztályunk néhány tagja nagyon kedves verssel köszönte meg a szülők feléjük áramló jó cselekedetét. Természetesen a szülők jóvoltából ajándékozásra is sor került, mely példamutatással, önzetlenséggel hatott a gyermekek szociális érzékenységére.
A tevékenységet az IRKAFIRKA relaxációs gyakorlattal indítottam. Minden gyermek elé egy A/3-as lapot és egy ceruzát tettem. Megkértem Őket, hogy fogják meg a ceruzájukat és csukják be a szemüket. Az általam kimondott, „firkálhattok” szóra, el kezdtek rajzolni. Volt aki, a teljes lapot kihasználva, bátran firkált, de akadt olyan kisgyermek is, aki végig bátortalanul, a lap közepére rajzolt csak.
Ezután a szőnyegen beszélgettünk arról, hogy cselekedtek -e már valakivel valaha jót és hogy milyen érzés volt ez számukra. Egy általam elhangzott példa után, sokan elmesélték, hogy milyen jót cselekedtek és hogy kivel.
Számomra az egyik legszívmelengetőbb feladat következett. Egyesével odahívtam magamhoz a gyerekeket és megkértem Őket, hogy nézzenek bele abba a cipős dobozba, amibe egy tükröt rejtettem. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy nem árulhatják el, hogy mit látnak benne. Mielőtt kinyitottam, minden egyes alkalommal ezt mondtam: „Itt látható a világ legszeretetreméltóbb gyermekének fényképe”! Volt, aki mosolygott magát megpillantva a tükörben, de olyan is volt, akin a tanácstalanság, értetlenség jeleit véltem felismerni.
Majd öleléskört indítottam. Mindenki bátran, mosolyogva szorította magához a mellette állót, mosolyt csalva ezzel, a társa arcára is.
A tevékenység végén ismét asztalhoz ültünk és mindenki kiszínezte a jó cselekedet jelét (kettőt). Egy kisgyermek kivételével (Nekünk adta), mindenki haza szerette volna vinni anyukájának és apukájának.
December a Jó cselekedetek gyakorlásának hónapja volt. A szüleink úgy neveltek minket, hogy mindig legyünk kedvesek, segítőkészek, törekedjünk arra, hogy a környezetünkben élőknek örömet okozzunk, és ha szomorkodnak, megvigasztaljuk őket. Az intézményünkben mi is ebben a szellemben neveljük a ránk bízott gyermekeket. Először meghallgattuk Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát, melyhez különböző mozdulatsorokat találtunk ki.
A téma feldolgozásához a következő játékokat játszottuk:
– Kis barátom hogy vagy? – játék, beszélgetőkör
– Jócselekedetek a csoportban: Mit tettem jól játék
– Miután megbeszéltük egymás jó tulajdonságait, minden gyerek egy tulajdonságot beírt az osztályszívbe
A gyermekek átérezték a jócselekedetek fontosságát és igyekeztek kihozni magukból a legjobbat. Beszélgetőkörök alkalmával meséltek otthoni élményeikről és átbeszéltük, hogy az iskolában milyen jócselekedeteket tehetnek nap mint nap.