A gyerekek voltak az „angyalok” és a termet kidíszítették.
Boldogító jó cselekedetek
Törteli Szent István Király Általános Iskola
A családdal együtt töltött perceket jelenítettük meg.
2023 is elrohant. Ilyenkor az ember egy kicsit megáll, összegzi az év történéseit és lelkesen készül az ünnepekre.
Fontosnak tartottam, hogy ne csak a csoportszobánk legyen ünnepi díszben, hanem a lelkünk is. Ne vesszen el ennek az időszaknak a varázsa! Beszéltem a gyerekeknek arról, hogy nem a drága ajándékok számítanak, hanem a család, a szeretet, az egészség, a béke, a hála.
A karácsonyi időszak eseményekben gazdag volt. December hónap bővelkedett jó cselekedetekben. Igyekeztem tudatosan figyelni ezekre a jó tettekre. Adtunk is és kaptunk is!
Amit mi szívből adtunk:
-Énekeket, mondókákat a Mikulásnak.
-Verseket, dalokat a családoknak a hagyományos karácsonyi ünnepélyünkön.
-Saját készítésű ajándékokat a szülőknek.
-Verset, melyet a Komáromi TV egyik közösségi oldalán sok-sok ember hallhatott.
-Saját készítésű képeslapokat, melyek nagy örömet okoztak az Idősek Otthonában élő embereknek.
-Egy szerény összeget, mellyel segítettük a mentőkutyák mindennapjait.
-Szeretetet és finom falatokat, a városunkban hagyománnyá vált karácsonyi ablakvadászaton.
Én is megpróbáltam kicsit jobban odafigyelni a környezetemben élőkre, hogyan tudok örömet okozni másoknak. Ha boltban jártam, szívesen vettem olyan élelmiszert, amit adományként felajánlottam. Évek óta szívesen feldíszítem a lépcsőház bejárati ajtaját. A szomszédjaim mindig hálásak ezért a szépségért és megköszönik az ünnepi dekorációt.
Amit mások szívből adtak:
-Játékokkal teli dobozokat, melyet egy helyi ingatlanközvetítő iroda vezetője önként gyűjtött a gyerekek részére.
-Élelmiszercsomagokat, melyet a Magyar Vöröskereszt bázisóvodájaként szétosztottunk a nehéz körülmények között élő családok között.
-Ajándékcsomagot és vásárlási utalványt, mellyel a Tám-pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény segítette a rászoruló családokat.
-Újonnan vásárolt ruhákat és cipőket, melyet egy helyi vállalkozó ajánlott fel óvodásainknak.
Egyik délutánon a kollektívánk is összegyűlt egy kis karácsonyi vacsorára, ahová meghívtuk a nyugdíjas kolléganőinket is. Az intézményvezetőnk kedves szavakkal megköszönte egész éves munkánkat, együttműködésünket, ami jóleső érzéssel töltött el mindannyiunkat.
Természetesen én is megköszöntem a dadus nénim egész éves segítőkész és kitartó munkáját. Szeretettel köszöntöttem új kolléganőnket. Apró, személyes meglepetéssel megajándékoztuk egymást és egy öleléssel fejeztük ki hálánkat egymásnak. A szülőknek is köszönetet mondtam együttműködésükért és odafigyelésükért.
Boldog vagyok, hogy részese lehettem a fent leírt pillanatoknak, történéseknek.
Természetesen (és nem utolsósorban) a Boldogságórára kitűzött feladatainkat is megvalósítottuk. A karácsonyi dalok mellett gyakran szóltak Bagdi Bella dalai, Bezzeg Andrea meséjét is meghallgattuk. A csoportszobánkban található galériára elhelyeztem az idei adventi borítékaimat, melyek a Boldogságórák megerősítő kártyáit rejtették. Decemberben, ahogy a Karácsonyhoz közeledtünk, minden nap felolvastam az ovisaimnak az aznapi pozitív üzenetet.
Szívből remélem, hogy egy-egy cselekedettel sikerült átadnom a Boldogságórák mondanivalóját, hogy adni jó!
Egészséges, békés és boldog ünnepeket kívánunk: Napraforgók
Boldogságóránkat zenehallgatással kezdtük. Szinte az egész adventi időszak a jó cselekedetek keretében zajlott. Közösen mézeskalácsot sütöttünk, ajándékokat készítettünk a szülőknek. Közösen díszítettük fel a karácsonyfát. Vártuk a meglepetés ajándékokat a fa alatt. Az óvó nénik előadásában a Három fenyő c. mesét adtuk elő. Csak a kisfenyő segített a kismadárnak. Sokat beszélgettünk a családról, a szeretetről, egymás megsegítéséről. Áldott békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk!
Csupaszíveimmel szorgosan telt a december. Az adventi időszak elejétől minden együtt töltött nap egy csoda volt. Közösen elkészítettük a kis meglepetéseket az adventi naptárba. Képeslapokat készítettünk az idősek otthonába. Festményt festettünk a szülőknek. Pet palackokat gyűjtöttünk az állatmenhely számára, karácsonyi zoknikat és játékokat az ovisoknak. Adománycsomagokat a rászoruló családoknak. Manócskáink csillogó szemekkel lesték hol tudnak segíteni. Csomagoltak a szorgos kezek és közben boldogsággal teltek a kicsi szívek. Boldogan várták a Mikulást és a sok ajándékot a fa alá, bőven volt mit kicsomagolni, mert megérdemlik.
Áldott, békés ünnepeket kívánnak az 1. B osztály Csupaszívei, Kati néni és Csilla néni
Ebben a tanévben is meghirdettük a „Nap hőse” programot a „Folyosóprojektek” folytatásaként. Idén egy hóembert, (Olafot a Jégvarázs című filmből) építettünk fel apró hópelyhekből gyúrva. Minden egyes hópehely egy gyermek aznapi jócselekedete volt. A projekt megnyitóján, a folyosó immár hagyományos helyszínén, az egész alsó tagozat részvételével megismertük Olafot. Ő köztudottan híres a jócselekedeteiről és „Szereti, ha megölelik”. Ezután következett a kihívás ismertetése. Meghallgattuk Bagdi Bella Jobb veled a világ című dalát, majd kiemeltünk egy részletet:
„Tégy ma valami jót valakiért..” Ez a sor lett a projekt mottója, mert arra kértük a gyerekeket, hogy karácsonyig minél több jócselekedetet hajtasanak végre. Aki aznap ezt teljesítette, legyen a nap hőse, kerüljön fel a neve egy hópihére és ragasszuk Olaf testére, hogy karácsonyig felépüljön a hóember. Az utolsó tanítási napra roskadásig telt a hóember teste hópihékkel.Olaf megannyi kincset rejtett: a gyerekek ölelését, szeretetét, önzetlenségét, segítőkészségét, odaadását… Voltak, akiket külön ki is emeltünk, mert oly sokszor szerepelt a nevük. Volt köztük olyan kisgyermek is, aki eddig nem a jó cselekedeteiről volt „híres”, épp ellenkezőleg. Ez alatt az idő alatt viszont megtapasztalta, hogy milyen érzés adni, jónak lenni. Szerettük ezt a projektet mi felnőttek is, látva a gyerekekben mennyi jóság lakik.
Ezekkel a gondolatokkal kívánunk mindenkinek áldott, békés ünnepeket: a nagykanizsai Szivárvány EGYMI csapata!
Boldogító jócselekedetek
A lányok két program keretében is kollégistatársaik javára dolgoztak. Az első alkalom egy adventi program volt. Hagyományosan egy fiúkollégium diákjaival közösen (kb. 10-10 fő) készítettek két adventi koszorút, egyet-egyet mindkét kollégiumnak, ami nálunk a társalgó asztalát díszíti, így mindenki gyönyörködhet benne.
A másik esetben sok órán át készítették a lányok a 8,5 kg mézeskalácsot a karácsonyi ünnepség utáni fogadásra. Nem volt könnyű megállniuk, hogy ne egyék meg, amit készítettek. De ismét ott lebegett a szemük előtt, hogy a többieknek készítik ajándékba.
Így két jótettet is végrehajtottak a lányok. Majd mivel 3 hét, így 3 csoportfoglalkozásunk volt decemberben, és az egyik az adventi koszorúkészítéssel, a másik a mézeskalácssütéssel telt, a harmadik héten az Önbizalomóra végén átgondoltuk a jócselekedetek gyakorlásának érveit.
Nagykárolyi 1-es számú Napköziotthkon / Grădinița cu Program Prelungit nr. 1 Carei
A boldogságóra e havi témáját a Luca hét keretén belül valósítottam meg, amikor is a gyerekekkel elkészítettük a boldogság bájítalát. A bájítal elkészítése során a gyerekeknek kis poharakba szódabikarbónát raktam. Ezt követően minden gyerek választott egy üvegcsét, amibe egy bizonyos színű tempera volt vízben feloldva. Egy pipetta segítségével ebből a vízből cseppentet a szódabikarbónás pohárba, jól elkeverte, s jöhetett is a varázslat, mivel minden gyerek poharába cseppegtettünk ecetet. Emellett olyan bájítalt is készítettünk, amely során lelaminált üstökbe kellett a megadott alapanyagokat tegyék a számoknak megfelelően. Egy másik asztalnál pedig a „Jobb veled a világ!” keretekbe szeretettel megtelt bájítalos üvegeket színeztek.
Decemberben arra figyeltünk, hogyan tudnánk valakinek segíteni, a jó cselekedetek boldogító erejére fókuszáltunk. Nemcsak arra figyeltünk, hogy boldoggá tesszük azt, akivel jót teszünk, hanem azt is megfigyeltük ránk milyen jó hatással van, ha segítünk valakinek, ha önzetlenek vagyunk, ha adunk vagy adakozunk. Decemberben az osztályom tanulói számos adakozási akcióba kapcsolódtak be: a menhelyen élő kutyáknak gyűjtöttünk adományokat, játékokat gyűjtöttünk városunk óvodásainak. Apró figyelmességgel leptük meg egymást karácsonyra. Egész decemberben megpróbáltunk figyelmesebbek lenni, még inkább odafigyeltünk egymásra. Megállapítottuk, hogy a jócselekedetek boldoggá tesznek minket! Megfogadtuk, hogy ezentúl figyelünk arra, hogy ott tegyünk jót, ahol éppen vagyunk!
Lackfi János szavai jutottak eszünkbe a boldogító jó cselekedetek gyakorlása során: „…ha valaki elkezd jót csinálni, az is ragadós. Akivel jót tettem, az jót tesz majd mással. És a jóság elindul, és körbecsoszogja, körbeszökdécseli, körbeszáguldja a világot…”
Decemberi hónapunk tele volt sok-sok meglepetéssel, ajándékozással.
Ellátogatott óvodánkba a gyerekek barátja a jóságos Télapó, aki megajándékozta, gyerekeket sok finomsággal. Az óvodások énekszóval és meleg teával köszönték meg a látogatást.
A meglepetések sorozata ajándékcsomagok készítésével folytatódott. A gyerekek közösen a szüleikkel csomagokat készítettek szerényebb anyagi helyzettel rendelkező gyerekek számára.
Csoportunk egy ünnepváróról ajándékozta meg a szülők, közösen hangolódtuk a szeretet ünnepére.
Kántálással zártuk az ünnepkört, amikor is az óvoda szomszédságában lévő Kálvin-központ munkatársainak énekeltek az óvodások.
Így próbáltuk átadni a gyerekeknek, hogy a karácsony szépségét nem az ajándékok nagyságával kell mérnünk, hanem egy olyan ajándékkal, amiből mindenki részesülhet, amit mindenki adhat, ez pedig a SZERETET.
Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota