A 2025/26-os tanévet ezekkel a szavakkal nyitottam meg áhítaton az iskolai közösségünknek.
„Áldás, békesség!
Szeretettel köszöntök mindenkit a 2025/26-os tanévben is Boldogságórás csapatunk nevében.
Az iskolánkba újonnan érkező 7.-es és 9.-es diákok számára szeretném elmondani, hogy a Boldogságóra program 4. éve működik a gimnáziumban. Ez egy olyan oktatási program, melynek célja a lelki egészség gondozása. Abban próbál segíteni:
 hogy a mindennapjainkban a nehézségek ellenére is észre tudjuk venni azt, amiért hálásak lehetünk
 tudjunk megélni a boldog pillanatokat
 segít elfogadni nemcsak másokat, hanem önmagunkat is és
 inspiráló célok kitűzésére bátorít
Ennek a tanévnek a jelképévé a hegy-metaforát választottam, mely mindenkinek a saját fejlődési útját jelképezi. Most a hegy lábánál állunk, szeretnénk, ha velünk tartanátok ezen a lelki kalandozáson.
Hála Istennek vannak diáknagykövetei is a programnak, akik segítségemre lesznek a túravezetésben: Kiss Panka Luca 8.B, Csuka Gréta 9.B, Dombi Evelin 9.C, Dombi Regina 11.C és Máró Flóra 11.A osztályos tanulók.
Minden héten csütörtökön nagyszünetben várunk benneteket a Díszterembe egy kis játékos együttlétre/Boldogság-gyakorlásra. Most csütörtökön lesz az első alkalom. Biztatunk benneteket, hogy hozzatok magatokkal egy tárgyat, ami egy olyan nyári élményetekhez kapcsolódik, amiért hálásak vagytok.
Várunk mindenkit szeretettel! Legyen jobb velünk a világ!”
1. TÚRAALKALOM
– az önbizalom-hegyet kivetítettem, ez várta a terembe érkezőket
-első alkalommal a hegy lábánál gyűltünk össze
-nemcsak diákok, pedagógusok (kb.50 fő volt jelen)
-a foglalkozás menete (12 perc nagyjából, mivel idő, míg mindenki megérkezik):
Boldogságóra – A hegy metaforája (12 perc)
0:00–2:00 – Megérkezés
(kivetítve a hegy képe)
„Képzeljétek el, hogy most mindannyian egy nagy hegy lábánál állunk. Ez a hegy előttünk az életünk útja ebben a tanévben, a céljainkat, a felfelé törekvésünket, a fejlődésünket jelképezi. Innen indulunk el együtt.”
(A következő szabályokat tartsátok szem előtt: 1.ezeken az alkalmakon, semmi sem kötelező, ami nem esik jól a testemnek/lelkemnek, azt nem csinálom
2. Nincs olyan , hogy jól vagy rosszul csinálok valamit: itt és most ahogy tudom, ahogy sikerül
3. Mindenki a saját tempóját követi, figyeli önmagát)
________________________________________
2:00–5:00 – Földelő gyakorlat
-Mielőtt elindulnánk felfelé, álljunk fel és nyújtózzunk egy nagyot az ég felé, minha egy égig érő fa lennénk,
-ezután a napraforgóvá változunk: törzsünkkel forduljunk kétszer jobbra, mintha onnan jönne a fény, majd kétszer balra, mintha onnan jönne a fény.
-vegyünk egy mély levegőt- 2 mp-ig bent tartjuk… és 4 mp alatt lassan kifújjuk.”
2-szer megismételjük.
-Most nézzünk körül, hová is érkeztünk, járkálj kicsit a teremben és:
 keress három dolgot, amit látsz a teremben, s miközben keresgélsz vegyél fel egy kártyát, amit még nem olvashatsz el (A TEREMBEN SZÉTSZÓRTAN ÖNSZERETET MEGERŐSÍTÉSEK- KÁRTYÁKAT TALÁLTAK)
 figyelj meg két hangot, amit hallasz.
 végül keress egy érzést, ami most jelen van benned,amit meg tudsz nevezni – például izgatottság, öröm, energikusság, szomorúság,unalom…
Menj vissza a helyedre: Ezzel megérkeztünk ide, a hegy lábához.”
________________________________________

5:00–6:00 – Megerősítő kártyák
Most kérlek olvasd el a kártyádat:Ez lesz a te személyes útnakindító üzeneted (megerősít vagy felhívja valamire a figyelmedet)

________________________________________
6:00–8:00 – Nyári élmény vizualizálása
Most pedig vedd kezedbe a hozott emlékedet és csukd be a szemed.
és idézd fel egy szép nyári élményedet, ami ehhez kapcsolódik.
Próbáld felidézni mit láttál, mit hallottál akkor és mit éreztél.”

„Ez a nyári erő olyan, mint egy hátizsákban hozott energia. Vidd magaddal a nap további részébe.”
________________________________________
8:00–10:00 – Hála faleveleken
„Most mindannyian kaptok egy falevelet. Írjátok rá, hogy miért vagytok hálásak itt és most. amiért köszönetet érzel.”

„Kifelé menet kérlek, tegyétek majd fel a faleveleiteket a faliújságra. Így közösen egy hála-fát alkotunk.”
________________________________________
10:00–12:00 – Zárás
Merítsünk erőt abból, amiért hálásak lehetünk és haladjunk a céljaink felé.
Szeretném, ha a mai napon továbbvinnéd magaddal a hátizsákodban a kapott pozitív üzeneted és a hála-élményed, melyet bármikor felidézhetsz magadban, hogy jobb kedvre derülj.
Pillangóöleléssel zárjuk az alkalmunkat.

2. TÚRAALKALOM
-úgy hirdettem, hogy akinek kedve van, hozhat kisebb tükröt
Egy tó tükréhez érkeztünk. A foglalkozás menete:

-A diáknagykövetekkel együtt kiállunk, zsiráf jellel várjuk a terembe érkezőket(ismétlés_legnagyobb szíve van, azért, hogy felfelé tudja pumpálni a vért)
-szív légzéssel indítunk, a diáknagykövetek is mutatják a gyakorlatot felállva /2

„Mielőtt belevágunk, kezdjünk egy gyors villámbeszélgetéssel. Forduljatok a mellettetek ülőhöz, és mondjátok el neki egy percben, mi volt eddig a legjobb dolog a napotokban.
Aztán cseréljetek! Egy apró jó élmény is elég – lehet egy mosoly, egy vicces pillanat, bármi.” /1
-mai túránk alkalmával képzeletben egy tóhoz érkeztünk és a tó tükrében megpillantjuk önmagunkat, kicsit nézegetjük a tükörképünket

-Ki hozott tükröt? aki nem, elképzeli.Most vegyétek elő a tükrötöket, és nézzünk bele egyszerre.Ez a tükör a külső és belső tulajdonságunkat egyaránt megmutatja.
Figyeljétek meg: milyen hang szól hozzátok ilyenkor belül? Kedves és bátorító, vagy inkább kritikus? (hmm. milyen karikás a szemem, milyen kócos a hajam, jajj bárcsak bátrabb lennék, jajj.mindig elrontok valamit, nem vagyok elég okos, elég nagy) /2

-most képzeld el, hogy a legjobb barátod néz vissza rád a tükörből, mit mondanál neki? /1
A TÜKÖR AZT MUTATJA, AMIT KERESEL BENNE. A MI TÜKRÜNK A JÓT SZERETNÉ MEGMUTATNI MINDENKIBEN: a szíved jóságát, a kedvességedet, a segítőkészségedet, a bátorságodat
( „jobb veled a világ!”feliratú tükör körbehordozása)

-Szívek felvezetése
„Most kaptok egy szívet. Írjátok rá egy jó tulajdonságotokat, egy erősségeteket – valamit, amiben jók vagytok, ami érték bennetek. Nem kell nagy dolognak tűnnie: lehet, hogy figyelmes vagy, kedves, kitartó, kreatív… bármi, ami igaz rád.” /3
Ez lesz a te szupererőd, amikor majd kimész, dobd bele a kosárba, erősség- füzért készítünk belőle a faliújságra, ami közösségünk erejét fogja jelképezni.
Most pedig zárásként nézz bele újra és hallgasd mit üzen:
„HISZEK MAGAMBAN ÉS TUDOM, HOGY MEG TUDOM OLDANI AZ ELŐTTEM ÁLLÓ FELADATOKAT. NEM VAGYOK TÖKÉLETES. EZ ÍGY VAN RENDBEN. A HIBÁIMBÓL TANULOK ÉS IGYEKSZEM A LEGJOBBAT KIHOZNI MAGAMBÓL.
ÉRTÉKES VAGYOK. ISTEN EGYEDI, KÜLÖNLEGES TEREMTMÉNYE. /2
________________________________________
( A szíveket kitettük a faliújságra erősség-füzérként. Nagy segítségemre volt a készítésében Panka, aki nagyon kreatív.)

3. TÚRAALKALOM
-egy kidőlt fához érkeztünk
KINCUGI ÉLMÉNYÓRA MENETE:
– közös légzőgyakorlattal indítottunk ( 3mp alatt be, magamban: „Ragyogok” majd 4 mp alatt ki, magamban: „Lazítok”
-megbeszéltük, hogy egy nehezebb terepre értünk, ezért lóval folytatjuk utunkat( kezünket egyszerre összecsapva, majd a térdünkre csapva utánoztuk a vágtatás ritmusát)
-megálltunk elővenni a távcsövünket, hogy körülnézzünk: kik tartanak velünk, milyen az idő stb., majd észrevett mindenki a székén egy pozitív megerősítő üzenetet, amit magával vihetett az úton, ezt követően észrevettük a kidőlt fát
-megállapítottuk, hogy leülünk kicsit, mert nem tudunk továbbmenni
– megbeszéltük, mit gondolnak van-e élet még benne
-megállapítottuk, hogy igen: mohás, rovarok otthona stb.
– elmondtam, hogy a természetben a törés sosem a vég, inkább egy új forma, új szépség kezdete
– saját életünket hoztam példának: gyakran mi is úgy érezzük, földre terítettek bennünket, de mégis itt vagyunk, élünk
– a diáknagykövetek kiosztottak mindenkinek egy kivágott vázát
-1 percet kaptak a jelenlévők, hogy mellettük/előttük ülővel kapcsolódjanak és válaszoljanak egy kérdésemre: van egy szeretett vázád, amit véletlenül eltörsz, darabokra hull, de anyukáddal megragasztjátok. Mikpor értékesebb számodra? Hibátlan állapotában vagy a törés után.
-1 fiú kivételével mindenki a másodikat választotta („már története van a vázának”/foglalkoztam vele/időt töltöttem vele)
– megkértem a diákokat, tanárokat, hogy rajzoljanak 3 törésvonalat a vázára és írjanak közé 3 dolgot, amit szeretnének fejleszteni, javítani magukban a tanév végére
-majd elmeséltem a japán arannyal javítás művészetét
-megkértem mindenkit, hogy a törésvonalakat húzza át egy színnel és képzelje azt, hogy javítómester. A tanév során javítgatja, fejlesztgeti ezeket a törésvonalakat, azért, hogy a végén még szebbé, jobbá, fényesebbé válhasson.
-A végén ezt írtuk a vázára: HIBÁIMMAL EGYÜTT SZERETEM ÉS ELFOGADOM MAGAM.

(Közben történetmesélő faliújságunk lett: minden alkalom után felkerültek a foglalkozások közös produktumai, amiben mindenki gyönyörködhetett.)
Kedves együttlétek voltak, folytatjuk tovább! 🙂