Az órát fogalmak megmagyarázásával kezdtük, és megbeszéltük, mi a különbség az optimista ember, a pesszimista és a realista ember között.
Idézeteket kerestünk arra, ami a legjobban kifejezi az optimista felfogást. A kutatómunka során a legtöbb szavazat a következő idézetre esett: „Minden nap nem lehet jó, de minden napban lehet valami jó!” Ezt követően wordart program segítségével elkészítettük az idézetet mosolygós emberfejet mintázva, hiszen aki eszerint az idézet szerint veszi az akadályokat, mosolyogni fog, és derűsen kezeli az élethelyzeteket. Annyira magunkénak éreztük ezt az idézetet, és megszívlelendőnek tartottuk, hogy az osztály faliújságjára is kitettük.
Önálló munka keretében kis plakátot terveztek a gyerekek, ahol a lap egyik oldalára egy pesszimista felfogású nézőpont került, a másik oldalára pedig az, miként lehet az adott helyzetet pozitívan értékelni.
Az optimizmus gyakorlása
Erre a témára való ráhangolódást egy mondókázással indítottam, melyet körben ülve a szőnyegen többször elmondtuk közösen, mellyel elértem célomat, mosolyt csaltam minden kisgyermek arcára.
Az optimizmus szó jelentését nem tudták, de életkorukat figyelmbevéve, röviden elmagyaráztam nekik.
Ezután állva folytattuk a tevékenységet, kezemben egy labdával, amely a napocskát szimbolizálta. Akinek a labdát odadobtam, arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy „Mikor szoktál mosolyogni? Mi az, ami vidámmá tesz?”. Egymás után következtek, egymás válaszát hallva, mégis más-más válasz született.
Ismét leültünk, meséltem nekik, majd a mesével kapcsolatos kérdéseimre ügyesen válaszoltak.
Ezután ismét mozogtunk kicsit. Körben álltunk és mondtam egy helyzetet. Pl.: Esik az eső…
Az a kisgyerek, akinek eszébe jutott a helyzetről valami jó (Pl.: „de legalább nőnek a virágok”), ugrott egyet, állva maradt és megosztotta velünk, aki nem szeretett volna mondani semmit, leült.
Mosolygós napocska színezésével zártuk a tevékenységet. Mindenki napocskájába beleírtam, arra a kérdésre adott válaszát, hogy „ Mitől vagy boldog?”.
Optimizmus gyakorlása
A tevékenység helye: Lila Óvoda Telephely Napocska csoport
A foglalkozás címe: Boldog vagyok!
Ajánlott életkor: 3-7 év
Csoport: Vegyes
Tevékenységi forma: komplex (mese-vers, ének- zene, mozgás, vizuális)
Fő didaktikai feladatok: az új ismeretek átadása, gyakorlása, rögzítése
Felhasznált források:
• Bagdi Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv
pedagógusoknak és szülőknek
• Bagdi Bella, Bezzeg Andrea: Boldogságóra készségfejlesztő, kifestő és színező
munkafüzet
• GYEREKDAL Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok
Bagdi Bella: Ha boldog vagy
A tevékenység előzménye: Beszélgetés az optimizmusról, annak jelentéséről, hogy lássuk
meg a szépet és a jót magunkban. Új dal bemutatása “Pozitív gyerek vagyok.”
A tevékenység tartalma/témája: relaxálás után új dal tanítása, ezt követően mesehallgatás,
majd varázsszemüveg készítése.
A tevékenység célja: a tiszta éneklés tanítása és a közös énekes játékok megszerettetése.
A tevékenység feladatai:
Nevelési feladatok: A közösségi érzés fejlesztése, a tiszta éneklésre törekvés
Didaktikai feladatok: az új dal bemutatása, furulyán eljátszása, a téralakítási megoldások
rögzítése az ismert dalos játékok gyakorlásával.
Képesség- és készségfejlesztés: Testséma fejlesztése a térforma alakításával.
Alkalmazott módszerek, eljárások: Bemutatás, szemléltetés, magyarázat, beszélgetés,
gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, dicséret.
Eszközök: furulya, IKT eszköz, báb, szemüvegsablon, tükör
Októberi boldogságóránk keretében a tanulók önbizalmának, jövőbe vetett hitének és pozitív gondolkodásának erősítése volt a cél – a pályaválasztási döntés meghozatala előtt. Segíteni őket abban, hogy a jövőt ne félelemmel, hanem lehetőségekkel telinek lássák.
Ráhangolódásként ezzel a kérdéskörrel indítottunk: „Mi volt az utóbbi időben elért sikerem, amire büszke vagyok?”– Páros/csoportos beszélgetés.
Készítettünk egy rövid jövőképet arról, hol tartanak, mit terveznek, milyen a jövőképük.– Ezt követően közös megbeszélést folytattunk arról, milyen lépések vezethetnek odáig.
„Mi segít abban, hogy a nehézségek ellenére is bízzak magamban?”– Tanulság: az optimizmus nem vak hit, hanem a fejlődésbe vetett bizalom.
Az óra célja volt, hogy a diákok megtapasztalják: a jövő alakítható, és bennük van a lehetőség a sikerre.
Beszámoló
6.osztály
Elsőként gyerekek az optimista-pesszimista szó jelentésével ismerkedtek meg különböző játékos feladatok segítségével. Ezeket egy szituációs játék követte, melynek során különböző élethelyzetekben döntést kellett hozniuk, „Te mit tennének ebben a helyzetben?” A játék során kiderült, hogy az osztály legtöbb tanulója sajnos nagyon pesszimista világnézetű. Ez még ennyire nem tűnt fel, mint ekkor. Fel kellett vennünk az „optimista szemüveget”, hátha segíteni fog a világnézetük pozitív irányba fordításával. Igaz elég nehéz sorsú gyerekekről beszélünk, de bízok benne, hogy a Boldogság órák hasznosak lesznek és a jövőben nem csak a negatív döntési lehetőség jut egyből eszükbe. Óra végén mindenki elkészítette a saját boldog smile-ját.
Beszámoló
1.osztály
Kirándulni voltunk két alkalommal a közeli erdőben. Első alkalommal a Felső-Csevice forráshoz, második alkalommal már egy kicsit tovább is eljutottunk. A gyerekek mindkét alkalommal nagyon jól érezték magukat. Megcsodálták az őszi erdőt, a sok szép színes falevelet, miközben észrevétlenül vegyült az osztály. Azok is beszédbe elegyedtek, akik iskolában nem szoktak barátkozni egymással. Minkét túra egy kicsit közelebb hozta egymáshoz az osztály tagjait. Sokat nevettek és közben önfeledten csodálták a természet szépségeit.
A gyerekek feladata az volt, hogy gondolkozzanak el az elmúlt évben megtett és elért céljaikon. A kéz és a szív a köteléket jelenti a gyerek és vágyai között. 5 dolgot kellett megfogalmazniuk, hogy ebben az évben miben fejlődött, mit tanult és milyen képességeket sajátítottak el.
Boldogságóra
Osztály: 5. osztály
Foglalkozás: optimista október
Nagy izgalommal kezdtünk bele a foglalkozásba az osztállyal. A téma eleinte kicsit idegen volt számukra, mert nem értették pontosan az optimista szó / pesszimista szó jelentését. A szómagyarázat után azonban már érdeklődtek, saját példákat is elmeséltek, mikor voltak optimisták vagy pesszimisták. A foglalkozás feladatait nagyon élvezték. A verses mese feldolgozása során aktívak voltak. Egy játékos feladat következett „Adj egy mosolyt tovább”. Megfogalmazták, mit jelent számukra a boldogság. Ezután egy boldogságfát készítettek, amelyen a falevelekre írták rá, kinek mit jelent a boldogság. Beszélgető boldogság-körrel zártuk a foglalkozást, amikor saját gondolataikat fogalmazták meg nyitott végű mondatokon keresztül. A Pozitív gyerek vagyok című dallal zártuk a foglalkozást.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda
Havi Boldogságóránkat, ráhangolódásként a “Süss fel nap”dal éneklésével keztük,mivel azon a napon éppen borongós idő volt. Majd beszélgettünk az optimizmus fogalmáról. Példákon keresztül próbáltam közelebb vinni a gyerekeket ehhez a fogalomhoz. Pl.“Ha betegek vagyunk, az rossz dolog, de ebben az a jó, hogy ilyenkor otthon lehetünk anyukánkkal”. Mosolygós és szomorú smile-val vidám és szomorú dolgokat soroltunk fel, megbeszéltük, melyik vált ki jobb érzést belőlünk. Egy mosolygós napocska körbeadásával továbbítottuk a “napfényt” és mindenki mondhatott egy kedves szót, vagy jó tulajdonságot a társának, hiszen mindenkinek vannak erősségei. Ezután, elmeséltem Csukás István: Sün Balázs című meséjét és a mese tanulságaként beszélgettünk arról, hogy, ha valamit szeretnénk elérni, akkor kitarónak kell lennünk, le kell győznünk az akadályokat. A jót kell keresni és meglátni a rossz dolgokban is, mert minden rosszban van valami jó.
A Boldogságóra végén pedig mindenki körberajzolhatta saját tenyerét, melyekből, elkészítettük a mosolygós nap boldogságos sugarait.
Október hónapban az optimizmus gyakorlása témakörben megbeszéltük, hogy hogyan értékelné a különböző élethelyzeteket az optimista és a pesszimista ember. Szemléletváltás páros gyakorlat során kipróbáltuk, hogy a problémás helyzetekben hogyan segíthet az optimista szemlélet. Önálló munka során írtak a tanulók pozitív jellemzőket saját magukról.