Az optimizmus gyakorlásához előre elkészítettem a szomorú és a boldog arcot,hurkapálcika és papír karton segítségével . Együtt megbeszéltük, hogy ők a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka nevet kapják A téma bevezetését relaxációs gyakorlattal kezdtem az ellazulás érdekében. Ezt követte a téma feldolgozása . A gyerekek a szőnyegen kör alakban helyezkedtek el, ezzel is erősítve közösségi érzésüket. Beszélgetést kezdeményeztem, a téma miért lehetünk szomorúak, és miért lehetünk vidámak. A beszélgetés alatt körbe adtam két tükröt a gyerekek tükörbe nézve állapítsák meg milyenek látják magukat. Megbeszéltük, hogy a mosolygós arc , sokkal szebb mint a szomorú. A két báb felhasználásával gyakoroltuk az arc mimikát, szomorú és mosolygós arcot utánozva. A mozgásigény kielégítésére meghallgattuk az optimizmus dalát Bagdi Bella. Pozitív gyerek vagyok, a Világomban minden rendben van című cd-ről. Az aznapi téma lezárásaként mindenki készített mosolygós arcot, kör alakú forma kivágásával és a szem és száj megrajzolásával, melyet haza is vihettetek
Egy másik alkalommal feldolgoztuk, Tódi törpe történetét. A gyerekek a beszélgető szőnyegen a mesét türelmesen meghallgatták. Megbeszéltük a szereplőket, a történet lényegét, mondanivalóját. A gyerekek elképzelésük szerint kiszínezték Tódi törpe házát, majd kiszínezték, az előre elkészített szemüveget. A szemüveg felvételekor csodálatos dolgokat láthatnak benne, minden szép, ha hisznek benne, a mondóka segít a varázslásban, s ha leveszik, akkor is boldogok lesznek már. A téma befejezéseként mindenki kiszínezte és kivágta az optimizmus jelét a mosolygós arcocskát és felhelyeztük a boldogság vár második lépcsőfokára.
Szabadon választható tevékenységek voltak:
Önarcképkészítés, rajzolják meg mosolygós önmagukat, a tükör segítségével
Kívánság, rajzolják le ,e a varázsgömbbe, hogy mire vágynak.
Színezés: Az élet napos oldalát látom
Ügyességi játékok: ki miben ügyes: színezés, rajzolás, építés, gombok szétválogatása, számolás.
A téma feldolgozása során, a beszélgetésekből kiderült, hogy a gyerekek többsége akkor szomorú, ha valami baj éri. Felborul a biciklivel, eltörik a lába , beteg lesz, de van aki azért szomorú, mert meg bánt valakit, testvérét, szüleit, barátját, csoporttársát, vagy éppen valami rosszat tett , eltört valamit, vagy meg rongálta a játékot vagy bármi mást..Megbeszéltük, hogy minden elmúlik egyszer a szomorú dolgokat majd követik a szép dolgok és ezeknek örüljünk és legyünk boldogak Ha megsérülünk vagy eltörik a lábunk meggyógyulunk, ha megbántunk valakit tudjunk bocsánatot kérni és mi is tudjunk megbocsájtani. A gyerekek többsége akkor boldog ha valami ajándékot kap , de annak is nagyon örülnek, ha valami jó cselekedetért jutalmat vagy dicséretet kapnak. A varázsszemüveg segítségével megbeszéltük milyen szép dolgokat láthatunk a környezetünkben, a csoportszobában és az udvaron. A tükörbe nézve a gyerekek pozitív én képét erősítettük.
Az optimizmus gyakorlása
A csoporttal ebben a tanévben kezdtem a közös munkát. A gyerekek nagyon aktívak, mindenről van véleményük. Közösen beszélgettünk arról, hogy ki milyen élményeket élt át a nyáron, az elmúlt egy évben, és korábban is. A felelevenített élményeket két csoportba rendeztük (pozitív és negatív). A negatív élményeket megpróbálták átfogalmazni pozitívvá. Akinek nem sikerült, közösen segítettünk. A gyerekek megtanulták, hogy minden rosszban lehet jó. Megbeszéltük a körülöttünk élő emberekről mit gondolunk, boldogak-e és miért. Kialakult bennük, hogy mire van szükségünk most és mire lehet szükségünk később a boldog élethez. Ezután megkértem a gyerekeket, hogy gondolják végig nekik mire lesz szükségük ahhoz, hogy majdan boldog emberek legyenek. Itt kérdezgettek, hogy a családdal, munkával vagy mással kapcsolatos legyen. Szándékosan úgy válaszoltam, hogy ne befolyásoljam őket, saját maguk jussanak el odáig, hogy nekik mi lesz majd fonos, milyen életet szeretnének élni. A rajzokból elkezdtük a tablót összeállítani. ekkor felcsillant a szemük, hogy nekik már most lesz tablójuk, nem kell nyolcadikig várni. Innen jött az újabb ötletük, hogy a rajzaik mellé tegyük fel a fotóikat is. A folyosón lévő tablókon látták, hogy vannak rajtuk idézetek. Végül azzal az ötlettel áltak elő, hogy ha már úgyis azt rajzolták meg, mi lesz velük húsz év múlva, akkor a hasonló dalból legyen egy idézet is. Ezt a dalt már a ballagásokon többször hallották. Nagyon örültek az összeállított tablónak, büszkén mutatták a barátaiknak, szüleiknek.
Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda
A relaxációs feladatok után, a hónap dalát a gyerekek improvizált mozgással kísérték. A minden jóra fordul játék kiindulópontja: kirándulást terveztünk az erdőbe, de éppen aznap esett az eső. Összegyűjtöttük az ötleteket, miként varázsolhatjuk mégis vidámmá a napot. Pl. megtanultuk és eljátszottuk ( poharakkal) Lovász Hajnalka: Gumicsizma,esőkabát című versikéjét. A vidámság perceinek megörökítésénél egészen meglepő képek is születtek. Van, aki pl. akkor érzi úgy, hogy minden rendben van, amikor ebédel vagy alszik.
A gyerekek vidám smiley-kat készítettek, melyekre pozitív gondolataikat írták le.
Gyöngyösi Arany János Általános Iskola
Ennek a korosztálynak kissé nehézkes volt az optimizmus fogalmának megértése, de az érzések, gondolatok pozitívvá formálása során ráéreztek a jelentésére.
A tabló készítésekor főleg anyagias dolgokat jelenítettek meg (ház, autó), de többen a jövőbeni foglalkozásukat (fogorvos, csillagász, katona, favágó) rajzolták le.
A kész tabló nagyon tetszett nekik, örömmel nézegették egymás munkáit.
Boldogságóránk napja egybe esett 2 osztálytársunk (testvérpár) utolsó velünk töltött napjával, ugyanis el kellett költözniük Bárándról. A búcsú szomorú hangulatába így csempésztem bele az optimizmust, és sikerült az utolsó együtt töltött napot a körülményekhez képest vidámmá, derűsebbé varázsolnom. Segítségül Tihanyi Edit: Varázsfelhő című spirituális gyerekkönyvét hívtam, melynek 4. fejezetében a Kétféle varázspálcában nagyon szépen ír a pozitív gondolkodásról:
„hogy kétféle varázspálca létezik: az egyik, amivel jó dolgokat lehet varázsolni. A másik pedig, amivel rossz dolgokat. És valamelyik varázspálca mindig a kezedben van, még ha nem is lehet látni. ….és ha véletlenül a rossz varázspálcát vetted fel, semmi mást nem kell tenned, csak kicserélned a jóra, ami máris örömmel varázsolja be a jó dolgokat az életedbe.”
A jó varázspálcát kezünkbe véve alkottuk meg a Valóra vált álmok tablónkat, ami a 16 tanuló boldog jövőképét ábrázolja.
A Boldogságóra program második hónapjában, minden rosszban kerestük a jót és a szépet.Beletekintettük a jövőbe, elővettük a Varázsgömböt.Jövőnket szépnek láttuk, szeretnének boldog családban élni, harmonikusan, gondtalanul.
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Beszámoló
Boldogságóra, T24-es épület
2019. október 17.
Az optimizmus gyakorlása
Helyszín: T24-es épület, földszint, nagyterem
Téma: Hogyan legyünk optimisták a hétköznapokban
Foglalkozásvezető: Dr Csehóné Just Réka, Németh Magdolna
Cél: A kollégisták ismerjék fel, fogalmazzák meg a „hurrá optimista”, a pesszimista és a világot realista módon történő szemléletmód közti különbséget.
Eszközök: idézetek/képek vetítése, filmvetítés, papír, ceruza
Jelenlévők: 9 fő
Foglalkozásvázlat:
1. Bevezető
2. Projektorral kivetített optimista szemléletű képek, fotók mentén irányított beszélgetés
3. Life Line – Életvonal című animációs vizsgafilm megtekintése, megbeszélése
4. A program által javasolt feladatok közül a „Varázseszközök” című feladatot választottuk
5. A foglalkozás lezárása
Optimizmus hajóján jövőbelátó távcsővel néztünk a boldog jövőnk felé.
Az órát Aranyosi Ervin: Életre szóló tanmeséjével kezdtük.
Beszélgettünk a mesében elhangzott gondolatokról, majd készítettünk illusztrációt a hallottak alapján. Végezetül meghallgattuk és elénekeltük a hónap dalát.😍