A hatodik osztályos tanulókkal a Boldogságóra program keretében az optimizmus, azaz a pozitív gondolkodás témáját jártuk körül. Az óra során beszélgettünk arról, mit jelent optimistának lenni, és hogyan segíthet ez a nehéz helyzetek kezelésében.
Egy rövid történet segítségével rávilágítottunk, hogy ugyanazt a helyzetet lehet pesszimistán vagy optimistán is szemlélni – és ez kihat a hangulatunkra és döntéseinkre is.
A tanulók ezután kreatív feladatot kaptak: vagy egy nehéz helyzetet írtak át pozitív végkimenetelű történetté („Pozitív forgatókönyv”), vagy személyes „Napfény-naplót” készítettek, amelyben az aznapi örömeiket gyűjtötték össze.
A gyerekek nagy lelkesedéssel vetették bele magukat az alkotásba, és meglepően mély gondolatokat fogalmaztak meg.
Az óra végén közösen összegeztük, hogy az optimizmus nem azt jelenti, hogy minden jó – hanem azt, hogy a nehézségek ellenére is kereshetjük a jót. A visszajelzések alapján a tanulók pozitív élménnyel és motiváló gondolatokkal zárták az órát.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus gyakorlása a 2. számú napközis csoportban
„Nagyon kevés kell a boldog élethez; mindez benned van, abban, ahogy gondolkodsz.”
(Marcus Aurelius)
Októberben a pozitív gondolkodás gyakorlását állítottuk a boldogságóra középpontjába. Az optimista szemlélet abban segít, hogy a gyerekek minden helyzetben a lehetőséget, a fejlődés és a tanulás oldalát lássák. A kutatások is alátámasztják, hogy a bizakodó hozzáállás erősíti az önbizalmat, javítja a lelki jóllétet és kitartóbbá tesz a nehézségekkel szemben.
A Komplex Alapprogram művészeti alprogramjához kapcsolódva zenehallgatással és kézműves tevékenységgel dolgoztuk fel a témát. Meghallgattuk a hónap dalát. A zene élményt nyújtott. Ráhangolt a derűs érzésekre és motiválta a gyerekeket abban, hogy saját élményeiket, gondolataikat is megosszák.
Játékos feladatként pozitív érzelmeket kifejező emojikból tablót készítettünk, ami segítette a gyerekeket abban, hogy felismerjék és kifejezzék érzéseiket. Ezt követően közösen fogalmaztunk meg optimista mondatokat a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódva. A tanulók megértették, hogy a nehézségek nemcsak akadályt, hanem új lehetőséget is jelenthetnek és az előremutató szemlélet sokszor elvezet a megoldáshoz.
A foglalkozás végén beszélgettünk arról is, hogy a derűs gondolkodás és a humor hogyan segíthet az iskolai kihívások, a baráti nézeteltérések vagy akár a családi viták megoldásában. Lelkesen osztották meg saját példáikat, és kimondták: ha bizalommal és derűsen közelítünk a helyzetekhez, az események is kedvezőbben alakulhatnak. Mindenki megtapasztalhatta, hogy az életöröm és a remény erőt ad a mindennapokhoz, és segít abban, hogy bátrabban tekintsünk a jövő felé.”
Figura Tünde
napközis nevelő
Kiskunmajsa, 2025. 10. 09.
Optimizmus
1.Nevető levelek
Gyűjtsetek minél több falevelet és tegyétek bele egy kosárba! Körben ülve egyesével adjatok oda egy-egy
falevelet annak, aki megnevettetett titeket. Mondjátok el azt is, hogy mivel nevettetett meg!
2.Optimista montázs PLAKÁT készítése
A kép témája: „Ilyen vidámak is tudunk lenni!”
Gyerekfotók saját állattal.
3.Az ajándék
Nézzétek meg a következő díjnyertes animációs filmet: Az ajándék! https://www.youtube.com/watch?v=3XA0bB79oGc
Mire „tanította meg” a kisfiút a kapott ajándéka? Volt már, hogy jobb kedvre derített egy kisállat?
Beszélgessetek róla beszélgetőkörben!
4.Mosolydal hallgatás https://www.youtube.com/watch?v=CnIjYdIvjuk
Az optimizmus gyakorlása témájú boldogságóránkat az állatok világnapjára építettem. A gyerekek kérésére az első óránkon megismert színes, mosolygós Boldogságpillangót is elhoztam magammal, hogy melegséggel töltse meg szívünket. Az óra iránti érdeklődést a hónap dalával keltettem fel. Körben állva a „Pozitív gyerek vagyok” dallamára ritmusos táncmozdulatokat adtunk tovább egymásnak.
A téma bevezetéséhez megismerkedtünk Boldog Blanka és Szomorú Szilárd smileyval. Megnéztük a köztük lévő különbségeket. Beszélgettünk arról, hogy kihez melyik áll közelebb, s hogyan tudjuk mindenben meglátni a jót.
Az állatok világnapjára emlékezve különféle állatok grimaszfotóiból kártyákat készítettem. A fotók utánzásához mimikákat, gesztusokat, testtartásokat vetettünk be. A mókás kifejezéseket kellett eljuttatni a csoport első tagjától indítva az utolsóig. Mondanom sem kell, nagyon élvezték a gyerekek.
A téma feldolgozásához megismerkedtünk Tódi törpe varázsszemüvegével. A mese felolvasása közben a gyerekek elkészítették a saját varázsszemüvegüket.
A téma zárásához, összegzéséhez kipróbáltuk a pesszimista és az optimista szemüveg viselését. Gyakoroltuk meglátni a jót az általam készített kérdéskártyák segítségével.
Az állatok világnapjához és a téma továbbgondolásához nagyon jól passzolt a Piper című rövidfilm, amit már délután a napközis foglalkozás keretében néztünk meg. Számtalan újabb gondolatot és rajzolási lehetőséget vetett fel.
Optimista esernyő.
Az októberi Boldogságórán, az optimizmus gyakorlása alkalmával, először optimista mondatokat gyűjtöttek közösen a lányok, majd ezekből választottak és írtak be az esernyők sávjaiba. Az esernyő szimbolikája szépen kifejezi, hogy az optimizmus „védelmet” ad a nehézségek ellen. Beszélgettünk arról, hogy mivel lehet mások szomorúságát elűzni, kivel osztják meg, ha rossz kedvük van, miért jó, ha megosztjuk másokkal a gondjainkat. A pozitív jövőkép fenntartása, a jó lehetőségek és megoldások keresése még akkor is, ha nehézségekkel találkozunk. Nem egyenlő a naiv hozzáállással, hanem a remény és a kitartás képessége.
A Boldogságóra foglalkozáson elkezdjük az optimizmus témakörét. Először elolvasom a témakörhöz tartozó mesét. Utána beszélgetünk róla, hogy voltak-e már szomorúak, és hogy mi szokta őket ilyenkor felvidítani. A foglalkozás zárásaként ezt a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játékával is szemléltetjük.
A gyerekek mosolygós tányérokat festettek, majd motíváló idézeteket gyűjtöttek.
A tanóra elején felidéztük az előző óra anyagát és elmondtuk a következő mondatot: Anya szeret,
apa szeret, biztonságban vagyok, köszönetet adok-kapok, hálás vagyok. Mozgásalapú relaxációs
gyakorlatokkal folytattuk, „Napimádás, Meglengetem a karom, pedig alig akarom…”. Meghallgattuk a hónap dalát: „Pozitív gyerek vagyok”. Mit jelent az optimizmus, milyen ember az optimista ember? Beszélgetőkört alakítva ismerkedtek a fogalommal. A táblára a mosolygó napocska mellé felírták, hogy mik töltik el őket jó érzésekkel. Szemléletváltással folytattuk. Mit csinál az adott szituációban a pesszimista, illetve az optimista ember? A füzetbe olyan tulajdonságaikat kellett felsorolniuk, melyek szerethetővé teszik őket. A zárókörben minden tanuló próbált megfogalmazni egy optimistának tűnő mondatot.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Nagykereki Tagóvoda
Ezen a boldogságórán az optimizmust gyakoroltuk a gyerekekkel. Felolvastam nekik az „Úgysemegy és Debizony” című mesét, ami segített megérteni, milyen fontos, hogy higgyünk magunkban, és ne adjuk fel akkor sem, ha valami elsőre nehéznek tűnik.
A mese után sokat beszélgettünk arról, hogy néha mi is viselkedünk úgy, mint Úgysemegy manócska, aki mindent lehetetlennek lát. Megtanultuk, hogy mindig érdemes pozitívan nézni a dolgokat, és bízni abban, hogy képesek vagyunk megvalósítani az álmainkat. A gyerekek elmesélték, mik azok a célok, amiket most még nem tudnak elérni, de hisznek benne, hogy később sikerülni fog.
A beszélgetés végén mindenki megkapta a remény és kitartás erősségi jutalmát, amely arra emlékezteti őket, hogy ha pozitívan látják a világot, minden sikerülhet. Meghallgattuk Bagdi Bella „Pozitív gyerek vagyok” című dalát is, majd kiszíneztük a kifestőt.