Az optimizmus hónapjában az ajánlott relaxációs gyakorlat elvégzése után ismerkedtünk az „optimizmus” és a „pozitív” szavakkal. Meghallgattuk a hónap dalát, próbáltuk elemezni a mondanivalóját, majd kitaláltuk hozzá az egyszerű koreográfiánkat. Nagyon lelkesen énekelték, hogy „pozitív gyerek vagyok”!
Elkészítettem Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát. Vidám játék alakult ki a fiúk és a lányok között, buzgón igyekeztek egymást felvidítani.Mindenki szerette volna a kezében tartani Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát.
A gyerekek elkészíthették a saját Szomorú Szilárdjukat vagy Boldog Blankájukat, attól függően, hogy ki hogyan érzi magát. Szerencsére nagyon sok Boldog Blanka készült.
Meghallgatták a Tódi törpe varázsszemüvege című mesét. Elmondták, hogy ők is voltak már szomorúak (mikor hiányzott az anyukájuk vagy apukájuk, mikor valaki bántotta őket, mikor nem kapták meg amit szerettek volna stb), de mindig akadt, aki vigaszt nyújt (anya, apa, testvér, nagymama, óvónéni, dajka néni, barátok).
Elkészítette mindenki a saját varázsszemüvegét, amit felvéve mi is szebbnek láttuk a világot törpe Tódihoz és az állatokhoz hasonlóan.
Az önbizalmuk növelése céljából a tükör előtt mindenki elmondhatta, hogy mit tart magában jónak, szépnek, miben érzi magát ügyesnek. Én kezdtem a sort, majd következtek a gyerekek. Volt akinek segítséget kellett, de szerencsére nem fukarkodtak a gyerekek a segítségnyújtással. Ezután a feladatlapon is kiszínezhették, hogy mire képesek, mit tudnak már.
Törpe Tódi házikóját kedvük szerint bármikor, többször is kiszínezhették.
Az ajánlott bábjátékot kolléganőm és a dajka néni segítségével mutattam be. Nagyon tetszett a gyerekeknek, még sokáig beszéltek róla, mindenki buzgón ígérte, hogy ha beteg lesz mindig fog hallgatni a doktor nénire, az anyukájára, hogy minél hamarabb meggyógyulhasson.
A téma lezárása után egy kislány még sokszor odajött hozzám, és lelkesen, csillogó szemekkel mondta, hogy : „Én tudom milyen a pozitív gyerek”, és énekelte a hónap dalát.