A gyerekekkel egy délutáni foglalkozás alkalmával egy arcjátékkal ( Mutasd az arcoddal, gesztusaiddal, hogy vagy!)hangolódtunk a témára. Majd meghallgattuk a hónap dalát. Röviden beszélgettünk a jövőbeli terveikről, ki mi szeretne lenni, hogyan képzeli el az életét 20- 30 év múlva. Meglepődve hallgattam, hogy néhány 1. osztályos tanulónak konkrét elképzelése van a terveiről. De a többi gyereknek is volt valamilyen elképzelése. Ráadásul a vágyaikat könnyebb volt elképzelni, lerajzolni. A foglalkozást azzal zártuk, hogy gondolják végig, fogalmazzák meg, hogyan érhetik el ezeket a vágyakat, álmokat. Adjanak egymásnak tanácsot.
Közösen rövid távú célként megfogalmaztuk, hogy mindenkinek a lehető legjobban tanulni kell ahhoz, hogy később elérhetőek legyenek a kitűzött vágyak.

Optimista gondolatok,
Mi szeretnék lenni 20-30 év múlva

A jövőbeli élet megrajzolásánál a vágyak, álmok jelentek meg a gyerekeknél. Két diáknál az élet szintjén, a többieknél egyéni vonatkozásban. A legtöbben kiváló sportolók szeretnének lenni, de fizika-Nobel díjas, híres youtuber, pilóta, űrhajós is megjelenik, ami nagyon jellemző a mai szemléletmódra, minél különlegesebbnek, híresebbnek kell lenni, mert csak az lehet boldog. Szerencsére a realitás talaján is megmutatkoznak rajzok, autószerelő, számítógépszerelő a másik véglet, ami megjelenik.
A tablót naptár formájában készítettük el, amit fel tudunk tenni a falra és bármikor végignézhető, eltehető majdani bankettra, hogy ott is elővehető legyen az emlékek felidézésében.

Vágyaink valóra váltásához batátokra, szeretetre, kitartásra, pozitivitásra és optimizmusra van szükségünk