2025.10.09.-én tartottam a csoportban Boldogságórát az ,,optimizmus’’ témakörében. Bagdi Bella dalait hallgattuk, amit nagyon kedvel a csoport minden tagja. Ezt követően a lányok bevonásával pozitív arckifejezések keresésére került sor. A fiúk verbálisan segítették a lányokat. az óra jókedvűen telt.
Az optimizmus gyakorlása
Október 21-én tartottuk a 12F osztályban a második Boldogságóránkat. Egy előzetes feladattal kezdtük az órát: a csoport tagjai németül beszámoltak arról, mit olvastak a neten a bohócdoktorokról, a nevetésterápiáról és a nevetőjógáról. Ezután gyakorlatban is kipróbáltuk a hónap témájának, az optimizmusnak a gyakorlását: a diákok szituációs játékokat játszottak német nyelven, ahol negatív mondatokra, kellemetlen helyzetekre kellett pozitív, optimista válaszokat adniuk. A legjobb, legkreatívabb, legoptimistább reakciókat összegyűjtöttük és együtt megbeszéltük. Kiderült, hogy még a legrosszabb, legkellemetlenebb helyzetben is meg lehet találni a pozitívumot: ha nincs a városban internet, el lehet menni biciklizni, barátokkal találkozni, ha nem ízlik az ebéd a menzán, saját magunk is főzhetünk valamit, amit szeretünk, ha rossz jegyet kapunk egy tantárgyból, ez több tanulásra ösztönözhet bennünket. Az óra végén ismét a mesterséges intelligencia segítségével oldottunk meg egy feladatot: ezúttal az AI Song Generator program segítségével német nyelvű dalt alkottunk, ki lehetett választani a dal stílusát, a témáját (ezúttal természetesen az optimizmus, a pozitív gondolkodás volt a téma), sőt, még néhány szót is, amit a dalnak tartalmaznia kellett. Meghallgattuk a különböző stílusú dalokat, megállapítottuk, hogy minél jobban hasonlítottak egymásra a parancsok, amit megfogalmaztunk, annál inkább megegyeztek az eredményként kapott dalok.
Az októberi boldogságóra keretében összefoglaltuk és átismételtük, hogy tavaly miket tanultunk az optimizmus gyakorlásáról. Idén csoportmunkában oldottunk meg feladatokat a Boldogságóra munkafüzetből. Egy kódfejtős feladatban megismerkedtünk egy svéd bölcsességgel. Ezután a gyerekek optimista és pesszimista befejezést adtak ugyanolyan mondatkezdéseknek. Végül a témához színezőt is kaptak. Házi feladatként pedig idézeteket kell gyűjteniük az optimizmussal kapcsolatban.
Az óra témája az optimizmus volt. Közös relaxáció után, grimaszokkal próbálták a gyerekek egymást mosolyra bírni, jókedvre deríteni. Helyzetkártyákat osztottam ki a gyerekeknek (Elázott a cipőm…., Nem sikerült edzésen gólt lőnöm…., A táncversenyen utolsó lettem…., Osztálytársam véletlenül leöntötte a ruhámat vízzel…. stb.). A kérdésem az volt, hogyan tudnák a helyzetet megoldani, hogyan cselekednének. Örömmel hallgattam, hogy mindenki optimistán állt hozzá a problémához. Megbeszéltük, hogy az optimizmus egy olyan szemléletmód, ami segíthet, hogy a nehézségeket megoldjuk. Ők fogalmazták meg, ha így állunk hozzá a dolgokhoz az egymás közötti konfliktusok is megszűnnek, derűsebbek, vidámabbak leszünk. Saját maguk fogalmazták meg, hogy ha dolgozatot írnak és nem sikerül, nem szabad elkeseredni, nem szabad feladni. Biztatni, segíteni kell egymást. Ezután egy „optimista szemüveget” készítettünk a gyerekekkel. A lencsébe belerajzolták, hogy nekik milyen a világ optimista szemüvegen át. A tanórát meditációval és zenehallgatással zártuk. Az óra nagyon jó hangulatban telt, öröm volt hallgatni a gyerekeket és számomra is öröm volt, hogy boldognak, vidámnak láttam őket.
„Hepe után mindig hupa következik, és hupa
után mindig hepe jön. És még sohasem
fordult elő a világon, hogy hepe után hepe,
és hupa után hupa következett volna.”
Micimackó
A hónap témájához kapcsolódva a növendékekkel beszélgettünk az optimista gondolkodásról, majd violinkulcsból vidám kismadarakat készítettünk. A közös alkotás segítette a pozitív hangulat megteremtését és az önkifejezést.
Október – Optimizmus gyakorlása
Gyalogtúra a zalai dombok között:
• Élvezd az utat: Minden lépés egy lehetőség a friss levegő, a természet hangjai és látványai élvezetére. Az apró részletek, mint a madárcsicsergés vagy egy virágzó bokor, pozitív élményként rögzülnek.
• Figyelj a képességeidre: a meredek emelkedőre kihívásként gondolj, amit képes vagy leküzdeni. A „tudok én ezzel megbirkózni” hozzáállás erősíti az önbizalmat.
• Társas élmények kiemelése: Ha nem egyedül mész, élvezd a beszélgetést, nevetést, közös célok örömét. Az énekszó számunkra egy pozitív töltet az út során.
• Pozitív várakozás: Tervezéskor örömmel várd a tájat, a kilátást, a pihenőhelyeket vagy a sikerélményt a végén.
• Hála: Figyelj a pillanatra: a napfényre, a szélre, a fáradtság ellenére is a mozgás örömére.
• Humor és rugalmasság: Ha valami nem úgy alakul, mint tervezted (hosszú út, eltévedés, nehéz terep), inkább nevess rajta és tekintsd kalandnak.
Aradi vértanúk:
• Hősiesség és példamutatás kiemelése: a vértanúk bátorságukkal, elkötelezettségükkel és hazaszeretetükkel példát mutattak.
• Örökség és szabadság értékének ünneplése: a megemlékezés a szabadság, az összefogás és az önálló gondolkodás értékét hangsúlyozza.
• Tanulság és jövőbe tekintés: a hősiesség nem csupán múltbéli esemény, hanem mindennapi életünkben is jelen lehet: bátorság, igazságosság, kitartás.
• Közösségi összetartozás: Együtt emlékezünk, együtt erősödünk, és együtt viszünk tovább egy örökséget, ami nemcsak múlt, hanem jelen is.
Mesevilág:
• A mesék főszereplői gyakran nehézségekkel, kihívásokkal szembesülnek: Apóka a répa kihúzásával, Maugli a dzsungelélet megismerésével, elfogadásával. A bátorságuk, kitartásuk és találékonyságuk kerül előtérbe.
• Probléma kezelése, a megoldás és a kreativitás ereje mutatkozik meg.
• A mese végén a pozitív kimenetel és a tanulság adhat reményt és ösztönzést.
• A hangsúly a jó cselekedetek jutalmán, a szeretet és együttműködés erején van.
• A szereplők közötti barátság, családi szeretet, közösségi összefogás kiemelése erősíti a mese pozitív üzenetét.
• A nehézségek ideiglenesek, és a pozitív kimenetel várható.
Bozakom-kör:
• A kutyák is érző lények, és legtöbbjük csak barátkozni szeretne. Emlékeztesd magad arra, hogy a kutyák általában kedvesek, és a szeretetet viszonozzák.
• Nem kell sietni, lépésről lépésre is elég haladni. A bizalom idővel alakul ki, minden apró közeledés siker.
• A kutya is megérzi, ha nyugodt vagyok. Ha te nyugodtan viselkedsz, az állat is biztonságban érzi magát, és ez kölcsönösen hat.
• A félelem nem gyengeség, csak egy érzés, ami megváltoztatható. Minden érzés múlandó, és gyakorlással átalakítható.
• Sok kutya segíti az embereket – ők is a barátaink lehetnek. A terápiás kutyák bizonyítják, milyen sok jót hozhat a jelenlétük.
• Ha megismerem, már nem lesz ismeretlen – és nem lesz ijesztő. A félelem legtöbbször az ismeretlentől ered. Egy nyugodt, barátságos kutyával való találkozás átírhatja a régi tapasztalatokat.
• Én döntöm el, mennyire engedem közel – az irányítás az én kezemben van. Ez segít visszaszerezni a biztonságérzetet és a kontrollt.
Dányády farm:
Ellátogattunk egy állatfarmra, és ez az élmény teljesen feltöltött energiával és örömmel. Rövid túránkat követően a gazda elvitt minket traktoron a birtokára és utánfutóról nézhettük meg a gyönyörű marháit. A farmon tett séta során rengeteget tanultunk az állatok életéről, szokásaikról és arról, hogyan gondozzák őket. A friss levegő, a napsütés és a zöld környezet még élvezetesebbé tette az egész napot. Minden pillanatban éreztük, hogy a farm nemcsak az állatoknak, hanem nekünk, látogatóknak is ad valami különlegeset: boldogságot és békét. A nap végén hálásak voltunk ezért a lehetőségért, tele lettünk pozitív érzésekkel, új tudással és emlékekkel.
Tanulóink értelmileg akadályozottak, és életkoruknak megfelelően az optimizmus gyakorlása leginkább a felnőtt mondatatival, pillanatok kiemelésével történik meg. Meghallgattuk a hónap zenéjét, amire örömmel táncoltunk, a szöveget segítséggel értelmeztük. Esőtáncot jártunk, az esernyő mozdulatait kellett követni. Hagyományosan a képnézegetés következett, kiválasztottuk a kollázshoz a képeket, felelevenítettük az élményeket, hangsúlyoztuk újra a pozitív gondolatokat (nehezített helyzetekben is – félelem leküzdése). Óra végén moziba invitáltuk a gyerekeket, diafilmvetítés következett A kismalac és a farkasok címmel. Eljátszottuk, hogy hogyan kell viselkedni udvariasan a jegyvásárlásnál (sorban állás), meghallgatni a mesét fegyelmezetten. Megbeszéltük a malacka tulajdonságait:
• okos – átveri a farkast,
• talpraesett – gyorsan reagál a veszélyre,
• bátor – nem ilyed meg, pedig egyedül van a házban,
• vidám – nevetve énekel a végén.
” Van a magyar nyelvben egy szó, melynek nincs párja a világon.
KEDVES. Sem az angol, sem francia, sem a német, sem a spanyol nem bír ezzel a szóval. Amikor azt mondja valakire vagy valamire, hogy KEDVES, ez már magában foglalja a mosolyt, amit jelenlétével szívünkre és arcunkra varázsol. Azt a szép, meleg érzést, ami nem csupán elviselhetővé teszi, de megszépíti körülöttünk a világot valami egyszerű, bűvös érzelmi varázslattal” /Wass Albert: Magyar szemmel- részlet/
Az októberi témánk az optimizmus. Relaxációs gyakorlatként „Körbe, körbe karikába..” játszottunk.
Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok dalára színeztek a gyerekek nagy örömmel és a végén már hangosan énekelték, sőt néhányan táncra is perdültek. A „Hogy vagy?” témabevezető kérdésre 3 színű smile-hoz szaladtak a táblához. A téma feldolgozása során az Egyperces interjúval kezdtünk párokban, majd csoportmunkában a mindig van megoldás keresztrejtvényt, a „Min nevetünk? rajzot készítették el. A szomorú királykisasszony meséjét kíváncsian hallgatták meg és közösen beszélgettünk arról, hogyan tudnánk megvigasztalni. Ismét csoportokban láttak hozzá az Optimista? Pesszimista? mondatok írásához. Ezután egyéni feladatként kapták meg, hogy pozitív megerősítő mondatokat írjanak magukról és ezt otthon gyakorolhatják majd tovább. Zárókörben megfogalmazták miért érdemes az optimista szemléletet erősíteni magukban, majd meditációban meg is erősítettük ezt egy mondattal. Minden gyermek mosollyal az arcán ment ki az óráról.
Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola
yúkanyó kenyere és a Boldogságóra illata
Közös Boldogságóra a Fáy óvodában – Együtt minden könnyebb!
Szeptember 30-án, a Népmese napján a mesék varázslatos világát vittük a 2. z osztályosokkal a szomszédos Fáy óvodába. A délelőtt közös meséje a Tyúkanyó és a kenyér volt, melyből két változat is elhangzott. Az elsőben Tyúkanyó egyedül dolgozik, miközben társai lustálkodnak. Ezt a történetet az óvoda minden aprósága meghallgatta.
A mese után a nagycsoportosok Boldogságórán vettek részt, mivel az óvodában is zajlanak már ilyen foglalkozások. Központi téma az optimizmus és az együttműködés volt. A gyerekekkel beszélgettem arról, milyen érzés, ha segítenek nekik, és milyen, ha ők segítenek másoknak. Az érzéseiket egy hangulathőmérőn is elhelyezhették. Ezt követően felvettük az optimista szemüveget és egy újabb mesét meséltem, melyben az állatok összefogtak és mindenki segített tyúkanyónak.
Közösen készítettük el a nap szimbólumát, a „Boldogság kenyeret”, amelybe minden kisgyermek beleadott valamit, ami szerinte boldoggá tesz minket – volt, aki szeretetet, más barátságot, segítőkészséget, vidámságot vagy éppen türelmet tett a kenyérbe.
A mesék tanulsága most is igazolta magát:
– Ha összefogunk és optimistán nézünk a világra, minden nap lehet egy kicsit „boldogságóra”.
Hálásak vagyunk az együttműködésért, a vendéglátásért és az ajándékba kapott pozitív üzeneteket tartalmazó könyvjelzőkért.
Jó volt látni, mennyire nyitottak és lelkesek voltak a gyerekek — a közös mese és játék igazi örömforrás lett mindannyiunknak.
Kehidakustányi Deák Ferenc Napköziotthonos Óvoda
Október 2. hetén egészséghét volt az ovinkban. Az optimizmus témakörét dolgoztuk fel. Érkezett hozzánk a héten az óvodai szociális segítő, aki bátorító mesével készült, különféle ételek kóstolásával kapcsolatban, a végén pedig a legbátrabbak, szemüket letakarva kaptak egy-egy falatot, és az ügyesebbek kitalálták, hogy mit is kaptak.
A boldogságórás mesék közül az Úgysemegy és Debizony történetét meséltem el a gyerekeknek.
Októberben az optimizmus témájával foglalkoztunk.
Először optimista mondatokat írtunk kis szívecskékre, amelyekkel megtöltöttük az optimista fánkat – így minden levél és szív jókedvet és reményt sugárzott.
Ezután egy mesét hallgattunk meg, ami arról szólt, hogyan láthatjuk szebben a világot, ha felvesszük az „optimista szemüveget”.
A mese után mi is lerajzoltuk a saját optimista szemüvegünket, és megbeszéltük, hogyan segíthet ez nekünk abban, hogy a nehéz helyzetekben is meglássuk a jót.
Nagyon vidám, inspiráló óra volt, tele pozitív gondolatokkal és mosollyal.