OPTIMIZMUS
Az október hónap témája az optimizmus volt.
A foglalkozást A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom, domborítok mint a cica, házba bújok mint a csiga relaxációs gyakorlattal kezdtük
A témát a Szomorú Szilárd – Boldog Blanka játékkal vezettem be. Két csoportra osztva a gyerekeket, igyekeztünk az éppen aktuális szomorú csapatot megnevettetni.
A Tódi törpe varázsszemüvege mesét érdeklődve hallgatták. Ezt követően mi is elkészítettük az optimista szemüvegünket. A szemüvegek színezése, díszítése közben meghallgattuk a Pozitív mondóka c. dalt, majd Tódi törpe mondókáját mondogattuk.
A beszélgetést követő szituációs játékban szemüvegünket felvéve már máshogy láttuk a nehézségeket, és megtaláltuk a jó hozzáállást.
Minden gyermek kapott egy mosolygós (optimista) és egy borulátó, szomorú arcot ábrázoló emojit. Ezek felemelésével kellett jelezniük, hogy a példamondatokban szereplő gyerekek optimisták vagy pesszimisták. A játék végén felvettük az optimista szemüvegünket és a pesszimista hozzáállásokat átértékeltük, optimista szemléletűvé alakítottuk át.
A foglalkozást egy mozgásos szobor játékkal zártuk le. A zene megállításakor magasba emeltem a mosolygós/szomorú arcot, ennek megfelelő szoborrá kellett változniuk.

Az optimizmus gyakorlása

A foglalkozást az „Arcizomlazítás játékosan”relaxációs gyakorlattal kezdtük.
A témát a vidám és szomorú emojikkal játékosan vezettem be a gyerekeknek.
Ezután elmeséltem nekik az”Úgysemegy és Debizony” című mesét.A mesében található kérdéseket megbeszéltük közösen a gyerekekkel,amikkel rávilágítottam a mese lényegére.
Ezután a gyerekek nagy izgalommal rajzolták a varázsgömbbe azt,amit nagyon szeretnének ,hogy valóra váljon.
Levezetésként színezhettek is egy részletet a meséből.
Vidáman telt a délelőttünk.

„Remény és optimizmus”
Ebben a hónapban, egy kezdeményezés alkalmával, meghallgattuk a „Pozitív gyerek vagyok” című Bagdi Bella dalt, majd a beszélgetőkörünkön, a gyerekek elmondhatták, hogy ki miben nagyon ügyes, mik az erősségeik, illetve, Cinege csoport lévén, körbe adtuk csoportunk aprócska fából készült cinege madarát, aminek el lehetett árulni, mi az, amit „még nem” tudunk megtenni, amit még egy kicsit gyakorolnunk kellene. Ehhez segítségül hívtuk „A kitartás virágát az Erősségek kertjéből”, ami nagyon tetszett a gyerekeknek.
Végezetül az ölelés világnapjára emlékezve játszottunk, és ugyan kendő nélkül, de „Szeretettel öleltük” egymást.

A mai napon közös Boldogságórát tartottunk az angolos szakkör gyermekeivel. A gyerekek eleinte kissé megilletődtek, hiszen szokatlan volt számukra a sok ismerős és új arc együtt, de amikor elmondtam nekik, hogy miért gyűltünk össze, a feszültség lassan oldódni kezdett, és kíváncsian, nyitottan figyeltek.
A foglalkozás elején Bagdi Bella ajánlott zenéjére álltunk körbe, és a gyermekeknek azt a mozgást kellett utánozniuk, amit én mutattam. Ez vidám, oldott hangulatot teremtett, és segített a csoportok közötti kapcsolódásban.
Ezt követően a „Kerek erdő kalandra hív téged” mondókával hívtam mesére a gyerekeket, majd elmeséltem nekik a „Kígyós Jancsi” című magyar népmesét. A mese meghallgatása után beszélgettünk arról, ki volt a történetben optimista, és miért. A gyermekek nagyon figyelmesen hallgattak, válaszaikból jól látszott, hogy megértették az optimizmus lényegét: a nehéz helyzetekben is érdemes bízni a jóban.
A mese után játékos tevékenység következett: a padok mögött elhelyezett mosolygós és szomorú smiley jeleket kellett a gyerekeknek felvenniük. Én optimista és pesszimista gyerekek mondatait olvastam fel, és a gyerekeknek el kellett dönteniük, hogy a mondatot egy „mosolygós” (optimista) vagy „szomorú” (pesszimista) gyerek mondhatta. A játékot nagy lelkesedéssel fogadták, bekiabálva mondták a válaszokat, így a hangulat vidám és aktív maradt.
Ezután az angol tanárnő vette át a vezetést. Az angolos gyermekek köszöntek, bemutatkoztak, elmondták hány évesek, majd képek segítségével színeket és tárgyakat neveztek meg angolul. A csoport közepére öt gyermek állt, akiket a többiek angol utasításokkal irányítottak. A foglalkozás végén a „mackós vers” eddig tanult sorait is elmondták. Az angolos gyerekek nagy örömmel vettek részt, a többiek pedig érdeklődve figyelték a játékot.
Búcsúzóul minden angolos gyermek kapott egy mosolygós smiley jelet, amely az optimizmus szimbóluma. A feladatuk az volt, hogy ezt kiszínezzék, és otthon meséljék el szüleiknek, milyen különleges angol–Boldogságórán vettek részt. Saját csoportomban a gyerekek a teremben színezték ki a mosolygós jeleket, majd értékelésképpen kitették őket a szekrényajtóra. Egy kisgyermek megjegyezte, hogy „neki ez hosszú volt” – ez számomra fontos visszajelzés volt, hiszen emlékeztetett arra, hogy a közös programok során figyelnünk kell az időkeretre és a gyerekek terhelhetőségére is.
Összességében a foglalkozás nagyon jól sikerült, a gyerekek pozitív élményekkel gazdagodtak, megismerték az optimizmus jelentését játékos formában, és közben együttműködtek más csoportok gyermekeivel is. A légkör oldott, vidám és szeretetteljes volt, így a cél – az optimizmus gyakorlása és megélése – teljes mértékben megvalósult.

Boldog Dóra bábbal kezdeményezés
Mozgásos játék – Szedj almát, ügyesedj! Szedj körtét, ügyesedj! Nyújtózkodás, lehajlás.
Szíves játék – kartonból kivágott szívek továbbadása egymás között körben állva. Ne érjék utól egymást a szívek a gyerekek kezében!
Tükör – Minden gyermek belenéz és megfogalmaz egy jó tulajdonságot magáról.
Varázsszemüveg – Mindent jónak látunk benne magunk körül a világunkban. Minden gyermek felveszi és beszélgetünk közben.
Szemüveg színező az asztaloknál
Optimizmus zenére szabad tánc

Ennyire szeretlek❤️
Októberi boldogságóránkat is néhány relaxációs gyakorlattal indítottuk. Kézfogással egybekötve mondtuk el, a csoport köszöntő versikéjét picit másképpen: Örülök, hogy itt vagy kezdőthet egy jó nap. Köszöntelek téged, ne add fel a reményed.
A zenehallgatás része a boldogságóráinknak. A mai órán Bagdi Bella, Pozitív gyerek vagyok c. dalát hallgattuk és énekeltük el közösen. Megjegyezném: ez a dal sok gyerkőc kedvence még évközben is hallom, hogy dúdolják és énekelgetik. Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játékával fűszereztük a napot, amit a gyerekek igencsak élveztek. A mai tanulságos mesénk, most kivételesen két mesét is tartalmazott az egyik: Mese az optimizmusról, melyben a békák küzdelmét hallhattuk. A mese meghallgatása után bezsélgettünk arról,hogy a negatív dolgokat ne halljuk meg és a szívünkre hallgassunk, akkor sikerülhet minden amit elképzeltünk.Valamint felolvastam Micimackó egyik idézetét: Hepe után mindig hupa következik és hogy a hupa után mindig hepe jön……
A szeretettel ölellek játékkal a mozdulat a tapintás, érintés, illat, hang alapján a másik felismerése volt a cél. Végül ölelős játékkal zenére, táncolva lépdeltünk és a zene elhallgatása után keresni kellet valakit akit szívből megölelhettünk.
Legvégül a másik mesénk is sorra került: A rút kiskacsa c. mesét. Valamint elkészítettük az origami ölelős figurát a saját jelüket lerajzolva a figurára.
A mai boldogórát az ölelés a szeretet és a jókedv hatotta át.🤗🤗🤗