„Az én Varázsszemüvegem!”
A csodás október, a gyönyörű ősz színei reménnyel töltötte el a mi kis csoportunknak is, hogy szebbnek lássuk a világot, és higgyünk abban, hogy boldogabbak lehetünk, ha optimistán szemléljük, és meg tudjuk látni a szép dolgokat benne.
Az októberi foglalkozást a „Fújj-fújj” című relaxációs játékkal készítettem elő, melyben azt játszottuk, hogy mi vagyunk az őszi szél, és mozgatjuk az őszi fákat. Ezt mozgással, és ki-be fújással gyakoroltuk, mely segítette testben és lélekben is ráhangolni a gyerekeket a témára. A gyerekek kreatívan választottak hangokat, aszerint, hogy gyenge szellő, vagy erős szél hangját utánozták. Miután lecsendesedett a „szél”, meghallgattuk Bagdi Bella- Pozitív gyerek vagyok c. dalt, amely alatt körbe sétáltunk a csoportban. Majd Szomorú Szilárd, és Boldog Blanka Játékkal vezettem be a témát. A gyerekek húztak egy szomorú, vagy vidám arcot ábrázoló kártyát, majd elmutogatták, vagy eljátszották, a többiek pedig kitalálták, hogy ők most éppen milyen, (boldog, vagy szomorú) állapotban vannak a kártya szerint. Nagy örömömre, a gyerekek miután ráéreztek a játék ízére, nagy lelkesedéssel, és kreatívan fejezték ki érzelmeiket. Volt, aki csak lebiggyesztett szájjal jelezte, hogy ő most szomorú, és volt, aki boldogan megölelte a társát.
A téma feldolgozását a Tódi törpe varázsszemüvege c. mesével folytattam. Vendégségbe jött hozzánk Tódi törpe, és Süni Artúr, (bábok), akik segítettek megismerni a varázsszemüveg titkát. A mese végén megtanultuk Tódi törpe szebben látó mondókáját, melyet mozgással kísérve el is játszottunk. A gyerekek szerették volna felpróbálni Tódi varázsszemüvegét, így körbe adtuk, és mindenki kipróbálhatta. Közben beszélgettünk arról, milyen lehet a varázsszemüvegben látott világ, mit látunk szépnek a világban, és mi az, amin változtatnánk, ha megtehetnénk? Beszélgettünk arról is, hogyha levesszük a szemüveget, hogyan lehetünk képesek szebbnek, jobbnak látni a világot. Tódi törpe hozott ajándékba a gyerekeknek szebben látó varázsszemüvegeket, amiket bármikor felvehettek, amikor szomorúnak, rosszkedvűnek érezték magukat. Ezeket egész hónapban használhatták a gyerekek, egy kosárban helyeztük el a csoportban. Egyszer elvittük magunkkal az élményszerző sétára, amikor a varázsszemüvegünkkel is megcsodálhattuk, milyen gyönyörű az őszi természet. A foglalkozás lezárásaként mindenki elkészíthette a saját szemüvegét, melyet haza vihettek, és apa, anya is felpróbálhatták a szebben látó szemüveget.
A foglalkozást a Bagdi Bella- Boldog vagyok c. dalával zártuk, mely alatt szabadon táncolhattak a gyerekek az optimista szemüvegükben.
Így nyújtott segítséget nekünk a szebben látó varázsszemüveg, mely nem csak az októberi foglalkozáson, hanem egész hónapban végig kísérte a csoport mindennapjait. Ha szomorúak, rosszkedvűek voltunk, vagy nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy szerettük volna, csak felkaptuk- mert mindig kéznél volt-és megpróbáltunk változtatni, és optimistán látni a világot!

1.Bevezetés: mozgás alapú relaxáció
Fúj, fúj, égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok.
Bemutatkozik boldog Blanka és szomorú Szilárd.
2.Téma feldolgozása:
Mese: Tódi törpe varázsszemüvege.
Mese előadása, megbeszélése. Varázsszemüveg felvétele után elmondja mindenki miben ügyes, miben szeret ügyes lenni.
Optimista fa elkészítése minden ág más-más ( ügyesen rajzol, számol…)
Falevelek vágása, ragasztásra a jelére. Mindenki megnézte a másik gyerek levelét. Levezetés: Bagdi Bella : Pozitív vagyok c. dalát többször meghallgattuk , mozgás a zenére.
Tevékenység továbbvitele: a gyerekek felragasztják más színű levélből , hogy mit szeretnének elérni, miben szeretnének fejlődni, lehet egy színes levelű fája is a csoportnak

Egymás felvidítása szuperül sikerült grimaszokkal, sok nevetéssel. A szebben látó mondókát gyorsan megtanultuk és máris szebben láttuk a világot. A varázsszemüvegek igazán egyedire sikerültek, kitartóan színesítették őket.

A gyerekekkel megismerkedtünk az optimizmus gyakorlásával.
Megbeszéltük, beszélgettünk róla, mi is az optimizmus. Miért fontos.
Elkészítette mindenki a Varázsgömbjét. Mindenki elmondta mire vágyik a legjobban. És ezeket bele is rajzolták a gömbbe.

Ezt a tevékenységet Boldog Dóra megjelenése indította be. Egyszerű kis bábjáték során felvidította Kék szemű Mackót, aki sokat szomorkodott. Együtt énekeltek és táncoltak, megtáncoltatták a gyerekeket is (Bagdi Bella Ha boldog vagy kezdetű dalára). Aztán segítségükkel különböző arckifejezéseket ábrázoló emojikat válogattunk, rendezgettünk. Gesztenyékből óriási mosolygós arcot raktunk ki. Majd minden gyermek elkészítette a maga varázsszemüvegét, amely abban segített neki, hogy még színesebbnek láthassa a világot és mindenben megláthassa a jót.

A gyerekekkel nagyon jó hangulatban kezdtük a foglalkozást, Boldog Dóra is táncolt, hiszen „Ha jó a kedved üsd a tenyered” mozgásos dalt énekeltük, táncoltuk el. Majd „szerető falevelek” voltunk és egymásnak adtuk át a falevelet , akivel a legjobban érezzük magunkat. Aztán „Rongybabák”-ként feküdtünk le a szőnyegre és újból táncoltunk Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok dalára. Ezt a jó hangulatot tovább véve játszottunk egyet. A feladat a képeket a megfelelő smile alá kellett tenni. Megbeszéltük, hogy mi mindannyian nagyon ügyesek és boldogok vagyunk, hisz mindent megtudunk tenni, ha kitartóak vagyunk akkor, minden akadályt le tudunk győzni és mind e közben mindenben megtalálhatjuk a jót. Mesénk a Az aranyos tarajos kiskakas volt, amelyet megbeszéltünk. Utána egy akadálypálya várt ránk, amelynek a teljesítése után a mosolygos smile volt a jutalmunk. Miután kiszíneztük még táncoltunk a végén, illetve a zene elhalkulásával akit a legjobban szeretünk megöleljük.
A szülőknek elkészítettük az értékeink fáját, amit a faliújságra ki is raktuk.