1. Megbeszéljük, ki ismeri az „optimizmus” szót.
2. „Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót. Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz egy nap. Lehet, hogy még jobb, mint a mai.” (Janikovszky Éva) – idézet kielemzése, kinek mit mond.
3. Megbeszéljük, miért fontos, hogy optimisták legyünk, illetve, hogy mit jelent optimistának lenni, és milyen az optimista ember.
4. Különböző szituációkat olvasnak el, és el kell dönteniük, milyen optimista választ/reakciót tudnának rá adni.
5. Ismételten különböző szituációkat olvasunk el, mindenki kap egyet-egyet. Leírják, hogy hogyan látná ezt a helyzetet egy optimista és egy pesszimista.
6. Felírnak három indokot, hogy miért érdemes optimistának lenni, majd a többiekkel megosztják, ha szeretnék.
Az optimizmus gyakorlása
Az októberi Boldogságóra témája az optimizmus gyakorlása volt, melyet a Cica csoport gyermekei nagy lelkesedéssel fogadtak. A foglalkozást egy rövid relaxációval kezdtük: „Puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok” – ezzel segítettem a gyermekeket ellazulni, befelé figyelni. A nyugodt légkört halk zene, lekapcsolt világítás és puha párnák biztosították, így valóban zavartalanul tudtak relaxálni.
Ezután a foglalkozás hangulatát a Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dal emelte tovább. A gyerekek színes kendőkkel táncoltak a zenére, szabadon kifejezve az érzelmeiket, pozitív energiáikat. A mozgás és a zene segített nekik ráhangolódni az optimista gondolkodásra.
A zene után beszélgettünk arról, mit jelent az, hogy valaki pozitívan gondolkodik. Egyszerű, életkori sajátosságokhoz illeszkedő példákkal érzékeltettem az optimizmust, például: „Ha esik az eső, lehet pocsolyában ugrálni!” A gyerekek saját élményeiket is megosztották, így a foglalkozás valóban interaktívvá vált.
A pozitív megerősítések, éneklés és mozgás segítségével minden gyermek megtapasztalhatta, hogy az optimizmus tanulható és gyakorolható. A foglalkozás végére vidám, oldott hangulat alakult ki, a gyerekek mosolyogtak, és többen megjegyezték: „Ez egy jó nap volt!”
Az optimizmus témájának feldolgozása során a gyerekek először az alapfogalmakat járták körül. Megosztották egymással, hogy számukra mit jelent az optimizmus, pesszimizmus és realizmus, és közösen próbálták meghatározni ezek lényegét. A fogalmak tisztázása után a tanulók saját élményeikből merítve meséltek el olyan történeteket, amelyek jól szemléltették a véleményeiket. Ezeken a személyes példákon keresztül nemcsak jobban megértették a fogalmak jelentését, hanem lehetőségük nyílt arra is, hogy egymás nézőpontját megismerve empatikusabban gondolkodjanak az élet különböző helyzeteiről.
Október hónap témakörére való ráhangolódást egy közös énekléssel kezdtük: Bagdy Bella: pozitív gyerek vagyok című dallal, majd a gyerekek meghallgathatták a mesebőröndöm szereplőinek előadásában a Tódi Törpe varázsszemüvege című mesét. Ezek után, akinek kedve támadt, elkészíthetette saját varázsszemüvegét, majd pedig közösen kiszíneztük az optimimus jelét, amelyet mindannyian elhelyeztünk a Boldog Várunk következő lépcsőfokán.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Osztály:2.b
Tantárgy: drámaóra-boldogságóra
Téma: optimizmus
Fő didaktikai feladatok: ismeretek rögzítése
Tantárgyi átjárhatóság: testnevelés, magyar
1. Beszédművelés, motiváció:
Egy őszi mondókát („Esernyőm van”) mondogatása többféle hangulatban
(szomorúan, mérgesen ijedten, robotként, mosolyogva, nevetve, vidáman.
2. Beszélgetés
Szeretnél megoldani egy feladatot. Milyen mondatokkal bíztatnád magad, hogy a feladat megoldása sikerüljön?
Sikerülni fog! Ügyes vagyok! Megcsinálom! Erős vagyok! Kitartó vagyok! Minden rendben!
Ha ismételgetjük ezeket a pozitív kijelentéseket, önkéntelenül is jobban érezzük magunkat!
3. Optimista esernyő készítése-Készítsünk egy optimista esernyőt!
5 részre van osztva az ernyő alapon. Írj mindegyikre egy-egy bíztató mondatot!
-Sikerülni fog! Megcsinálom! Erős vagyok! Kitartó vagyok! Minden rendben!
4. Jó okom van rá, hogy vidám legyek!
Készítsünk optimista szemüveget!
5. Az optimista nézőpont megbeszélése
Nem vagyunk egyformák, ugyanazt az eseményt átélve másként reagálunk.
A boldog, kiegyensúlyozott emberek általában mindennek keresik a jó oldalát, arra törekednek, hogy a rossz dolgokból is tanuljanak valamit, ami hasznukra válhat később, őket hívjuk optimistáknak.
Elestem, fáj a térdem, de milyen jó, hogy nem tört el, holnap már újra focizhatok. Ha esik az eső, nem tudok ki menni, játszani, de rajzolhatok, vagy olvashatok helyette.
6.Az óra lezárása-Hogy érezted magad? Mit tanultál ma?
Reflexió: Az óra nagyon jól sikerült, a gyerekek láthatóan élvezték a változatos feladatokat. A mondóka különböző hangulatokban való elmondása remekül fejlesztette a beszédkészségüket és a kifejezőképességüket. A gyerekek lelkesen bekapcsolódtak a beszélgetésbe, és értékes példákat hoztak arra, hogyan találhatjuk meg minden helyzetben a pozitív oldalt. Az optimista esernyő és szemüveg készítése során nemcsak alkottak, hanem meg is tanulták, hogy a pozitív gondolkodás segít a nehézségek leküzdésében.
Boldogság óra
Tanító: Fábry Zoltánné
Időpont: 2024. 10.
Osztály: 3.b
Október hónapban a Boldogságóra Alapprogram havi témája: Az Optimizmus gyakorlása
Életünk során eldönthetjük, hogyan reagálunk a velünk történő eseményekre. Ha pozitívan vélekedünk, és viszonyulunk egymáshoz, azzal optimistábban élhetjük meg a mindennapjainkat. Ha lelkesek vagyunk az emberekkel és eseményekkel kapcsolatban, az boldogsággal tölt el.
Sokat beszélgettem a gyerekekkel arról, mit is jelent az a szó, hogy optimizmus. Senki nem értette a szó jelentését, úgyhogy megbeszéltük. A gyerekek közül többen hajlamosak arra, hogy bizonyos dolgokon elszomorodnak, sötétebben látják a dolgokat, annál, amilyenek.
Ezért különféle játékokkal próbálkoztam először osztályfőnöki, majd a magyar nyelv és irodalom órámon, de véleményem szerint ezek a játékok bármelyik órán alkalmazhatók, és nagyon jó hatással vannak a közösségre. A magyar nyelv és irodalom köztudottan az érzelmi intelligenciát fejleszti, ezért fontos, hogy egymásra tudjunk hangolódni, hogy szeretettel forduljunk egymás felé. Ne legyenek csoportosulások, klikkek, akik egymás ellen hangolják a közösség tagjait.
tanító: Leel-Őssy Katalin
téma: Az optimizmus gyakorlása
időpont: 2024. október 10.
Életünk minden helyzetében különböző képpen reagálhatunk a körülöttünk lévők viselkedésére, és a velünk történő eseményekre. Ha pozitívan vélekedünk és viszonyulunk, azáltal optimistábban élhetjük meg mindennapjainkat. A pohár félig tele lesz, nem pedig félig üres.
„Ha nap nap után ügyelünk rá, hogy pozitívan fogalmazzunk és határozottan derűs és jóindulatú hangulatban legyünk, nemcsak a bensőnket alakítjuk át, de a körülöttünk lévők életét is.”
Cél: A gyerekek ráhangolódnak a pozitív élményekre.
Tartalom: Egy kis napocska mindig optimista, még amikor beborul is, hisz benne, hogy újra sütni fog.
Megbeszélés:
• Voltál már szomorú, de utána jobb lett?
• Miben segít, ha reménykedünk, hogy jobbra fordul?
Októberben az optimizmus volt a témánk. Megbeszéltük, mit jelent derűlátónak lenni, és hogyan segíthet az optimista hozzáállás a nehéz helyzetekben is. Arról is beszélgettünk, hogyan lehet a rossz dolgokban is meglátni valami jót, és hogy a pozitív gondolkodás mennyit számít a mindennapokban.
A beszélgetés után tököt faragtunk – vidám arcokat, mosolygós szemeket, és néha még szívet is vágtunk bele. A lámpások fénye nemcsak a termet világította be, hanem emlékeztetett minket arra is, hogy a legnagyobb sötétségben is van fény – csak észre kell venni.
A saját kezünkkel készített töklámpások a mi kis optimista szimbólumainkká váltak. Minden egyes lámpás egy-egy mosolyt, egy-egy reményt jelképezett. Együtt világítottunk – kívül-belül.