Az állatok világ napján sokat beszélgettünk az állatokról és alkottunk. A Tódi törpe varázsszemüvege mesét elolvasva beszélgettünk. Voltak-e szomorúak és miért (leg többen aért mert nem kaptak meg valamit: baba, autó, )? Mit látok szépnek (nap, hold, dinópark, virág, színek)? Mit lehet látni egy varázsszemüvegen (mesét, fákat, sünit, állatkertet, nyuszit)? Készítettek varázs távcsövet, igen lelkesek voltak mindenki elkészítette a saját távcsövét és utána jót játszottak vele.
Az optimizmus gyakorlása
Októberben a hónap nevezetes napjai közül az Állatok világnapját választottuk e jeles nap köré építve a hónap témjának feldolgozását. Mrgnéztük az Oscar-díjjas kisfilmet Piperről a kismadárról, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. A film jó lehetőséget adott a téma elindításhoz. Origami kutyákat hajtogattunk és vendég is látogatott hozzánk terápiás állatokkal.
Az októberi boldogság óránkon a gyerekek megismerkedtek az optimizmus fogalmával. Fűz Nóra: Úgysemegy és Debizony című meséjének felolvasása közben a gyerekek kitalálhatták, hogy vajon hogyan folytatódhat a történet. Végül elmondták a véleményüket és a főszereplőnek új nevet választottunk, Úgysemegy manóból Úgyismegy manó lett. A mese tanulsága az volt, hogy a szeretet mindent legyőz, képes elhitetni velünk, hogy el tudjuk érni a kitűzött céljainkat. Ennek kapcsán elkészítettük a Szívmanó és az öt szeretetnyelv képet. Mindenki kiválaszthatta, hogy melyik szeretetnyelv kártyát szeretné megrajzolni, majd megszavaztuk és felragasztottuk mindegyikből a legszebbet a Szívmanó köré.
Az október hónap Világ Gyalogló (HÓ)Nap, ezért az osztállyal egy nagy sétát tettünk a város központjában, a szép őszi időben. Úti célunk egy bábszínházi előadás megtekintése volt, de útközben több nevezetességet is megfigyelhettünk, többek között a Nagytemplomot, a Déri Múzeumot és a Debreceni Református Kollégiumot.
🌞 Október – az optimizmus hónapja a negyedikeseknél! 💛
Tanító nénivel a gyerekek arról beszélgettek, mit jelent pozitívan látni a világot, és hogyan segít a jókedv és a remény a mindennapokban.
A közös játék, beszélgetés és nevetés ismét bebizonyította: együtt minden könnyebb és vidámabb! 😊💫
Az októberi boldogságóra célja az volt, hogy a gyerekek megtapasztalják és tudatosítsák, mit jelent az optimizmus, és hogyan tudják a mindennapjaikban gyakorolni a pozitív gondolkodást. A feldolgozás alapját A szomorú királykisasszony című mese adta, amely szemléletesen mutatta be, hogy a boldogság forrása gyakran nem külső dolgokban, hanem a belső hozzáállásunkban rejlik.
A mese meghallgatása után a gyerekek közösen megpróbálták kitalálni, miért lehetett szomorú a királykisasszony, majd arról beszélgettünk, hogy ki és hogyan vigasztalná meg. Ez a feladat segítette az empátia és az érzelmi intelligencia fejlesztését, miközben teret adott az önkifejezésre és az együttérzés gyakorlására. A beszélgetés során a gyerekek többféle nézőpontot fogalmaztak meg: volt, aki szerint a királykisasszony csak unatkozott, más szerint hiányzott neki a szeretet. Sok ötlet érkezett arra, hogyan lehetne őt megvigasztalni – például barátsággal, játékkal, kedves szavakkal.
Ezt követően példamondatok segítségével gyakoroltuk az optimista és pesszimista szemlélet megkülönböztetését. A gyerekek fénymásolt feladatlapokon különböző élethelyzeteket kaptak (pl. „Nem sikerült a matekdolgozatom”), és meg kellett fogalmazniuk, hogyan gondolkodna egy optimista, illetve egy pesszimista ember. A feladat nagyon jól sikerült – a tanulók hamar ráéreztek, hogy az optimizmus nem azt jelenti, hogy minden tökéletes, hanem azt, hogy a nehéz helyzetekben is meglátjuk a jót.
A foglalkozás során alkalmazott tevékenységek sokféle kompetenciát fejlesztettek:
• Szociális és érzelmi kompetenciák: empátia, együttműködés, önkifejezés.
• Kommunikációs kompetenciák: véleményalkotás, érvelés, példamondatok alkotása.
• Kognitív képességek: problémamegoldás, perspektívaváltás, gondolkodás fejlesztése.
A gyerekek aktívak, érdeklődőek és lelkesek voltak. A mese érzelmi világa és a játékos feladatok jól illeszkedtek életkori sajátosságaikhoz. A pozitív szemléletformálás és a saját tapasztalatok megosztása élményszerű tanulást biztosított számukra.
Összegzésként elmondható, hogy az óra elérte célját: a tanulók megértették, hogy az optimizmus segít a nehézségek kezelésében, és hogy ők maguk is képesek pozitívan hatni másokra. A hangulat végig derűs, bizalmas és elfogadó volt, ami elősegítette a nyitott, őszinte kommunikációt.
A negyedik osztályos gyermekek egy nagyítón keresztül mutatták meg életük legszebb pillanatait, melyek életükben azok a mozzanatok, melyeket a legszívesebben látnak.
Optimizmus hónap – Boldogságóra összefoglaló
Vegyes korosztályú óvodai csoport
Októberben az optimizmus témakörével foglalkoztunk a Boldogságóra keretében. A gyerekekkel közösen felfedeztük, mit is jelent pozitívan gondolkodni, hogyan tudjuk megőrizni a jókedvünket, és mi segít abban, hogy a nehézségek ellenére is kitartsunk.
A foglalkozások során különböző mindfulness technikákat próbáltunk ki: elmondtuk a „Pillanatkapitány” mondókát, elvégeztük az 5-4-3-2-1 földelő gyakorlatot, és kipróbáltuk a gyermekjógát is, amely segített megnyugodni, ellazulni és a jelen pillanatra figyelni.
A gyerekek nagy lelkesedéssel hallgatták az „Úgysemegy manó” című mesét, amelyben a kis manó megtanulta, hogy az optimizmus és a nagypapájától kapott bátorító szavak segítségével bármit elérhet. A történethez kapcsolódva Móricz Zsigmond „Iciri-piciri” című meséje is megerősítette bennünk: a kitartás és a „soha fel nem adás” hozzáállása mindig meghozza a gyümölcsét.
A vidám hangulatot megnevettetős játékok, nagytesi gyakorlatok, sorversenyek és kötélhúzás is színesítették. A közös játék során megtapasztaltuk, milyen jó érzés, amikor biztatjuk egymást és együtt örülünk a sikernek.
Zárásként meghallgattuk Bagdi Bella „Pozitív gyerek vagyok” című dalát, amely remekül összefoglalta a hónap üzenetét: a pozitív hozzáállás, a kitartás és a jókedv mindannyiunkban ott rejlik – csak elő kell hívnunk. 🌈
Tódi törpe 🤓 varázsszemüvegének története alapján átbeszéltük a gyerekekkel, hogy néha pont a rossz tulajdonságok menthetnek meg minket a bajtól / süni 🦔 és a tüskéi/, csak meg kell keresni a dolgok jó oldalát.
Valamint a 🍄 alatt című mese segítségével megbeszéltük, hogy a „rossz” dolgok ellenére is történhetnek bizony jó dolgok is. A mesében eláztak az állatok az eső🌧 miatt, azonban a gomba, ami alá bebújtak így tudott növekedni. 🙂
Mi is felvettük a varázsszemüvegünket 🤓, mely segítségével felsoroltuk, hogy milyen szép dolgokat látunk a csoportban.
Tanultunk egy versikét is: 🙂
Van nekem egy szemüvegem,
ha felteszem azt,
Szebbé válik minden benne,
amit megmutat.
Így jutottunk el Boldogvárunk 🏰 második lépcsőfokára.🙂
Erkölcstan óra keretében foglalkoztunk a gyerekekkel az optimizmus, illetve a pesszimizmus fogalmával. Beszélgettünk róla mit jelentenek ezek a szavak, valamint arról, hogy milyen tulajdonságai vannak egy optimista embernek, és egy pesszimista embernek. Meghallgattunk a Szomorú királykisasszony című mesét, majd megbeszéltük miről szólt a mese, mi az amit tanulhatunk belőle. Ezt követően a gyerekek lerajzolták a saját optimista arcképüket.
Osztályfőnöki órán beszélgettünk az optimizmus és a pesszimizmus fogalmáról. A tanulók csoportba rendeződtek a szerint, hogy ők optimistán vagy inkább pesszimistán élik napjaikat. Mondatokat kaptak, melyet optimistán és pesszimistán kellett befejezni. Megállapítottuk, hogy minden hozzáállás kérdése és az agyunkban dől el, hogy melyik irányban haladunk. Óra végére a pesszimista társaság is optimistábban látta a világot!