Középsőseinkkel az Idősek napja kapcsán ismerkedtünk meg mélyebben az aktuális témával. A tevékenység előzményeként próbáltunk külső és belső tulajdonságokat mondani egymásnak és megpróbáltuk kifejezni az ennek következtében létrejött érzéseket is. Ehhez jól illeszkedett ’A házőrző liba’ című mese cselekménye is, melyben az udvar lakói jókat mondtak egymásról, de a libához érve nem jutott eszükbe semmi. A gyerekek nagyon jól bele tudták képzelni magukat a liba helyzetébe s ezzel elindítottuk az optimizmus körülhatárolását. Megtanultuk, hogy mindenre van megoldás s ezt be is bizonyítottuk. A helyi idősek közössége ellátogatott hozzánk egy délelőtt s mi erre az alkalomra színes levélnyomatokkal készültünk, melyre kedves, pozitív gondolatokat, idézeteket ragasztottunk a gyerekekkel. A műsor lezárásaként egy közös táncot követően, a mi kis „őszanyóink” átadták nekik ezeket a leveleket. Nagyon szép volt ez a közös program, s azóta kaptunk visszajelzést is, hogy milyen jól érezték magukat nálunk, és egy fotót is kaptunk, hogy milyen jó célt szolgálnak a mai napon is a kapott üzenetek.

Az optimizmus gyakorlása:

Reggel, ahogy megérkeztek a gyerekek közösen elkészítettük az „értékeink tükrét”.
A tevékenységet tízórai után, a játékból kezdeményeztem.
A tevékenységet relaxációval kezdtük: „Meglengetem a karom…” és „Lemegy a nap, lankad a kar…” (Boldogságóra könyv ajánlása alapján). A gyerekeknek nagyon tetszett ez a két gyakorlat.
A relaxáció után meséltem el Bezzeg Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege című meséjét.
Mese után elővettem a saját varázsssemüvegem és elmeséltem egy történetet, ami kellemetlen volt, de megláttam benne jót. (A védőoltásról, ami fájt mikor megkaptam, de az volt benne a jó, hogy nem kaptam el a betegséget.)
Ekkor már éreztem, hogy váltanom kell, mivel a figyelmük elkalandozott, ezért elő vettem „Boldog Blanka” és „Szomorú Szilárd” vidám és szomorú arcokat és eljátszottuk a könyv által ajánlott játékot.
Ez után megbeszéltük, hogy magunkkal szemben is lehetünk pozitívak, belenéztünk az általunk készített tükörbe, ami megmutatja miben ügyes az a gyerek, aki belenéz, majd megosztottuk egymással mit mutat.
A tevékenység végén mindenki elkészítette a saját pozitivitás szemüvegét, amit hazavihetett, majd felragasztották az optimizmus jelét a következő lépcsőfokra.

Forrás: Bagdi Bella – Prof. Dr. Bagdy Emőke – Tabajdi Éva: Boldogságóra (3-6 évesek)

Október hónap témája: Optimizmus és pozitív gondolkodás gyerekekkel

Október hónapban az optimizmus és a pozitív gondolkodás világába vezettük be a gyerekeket, különleges tevékenységekkel és játékos foglalkozásokkal. Célunk az volt, hogy segítsük a gyermekeket abban, hogy felismerjék és értékeljék saját erősségeiket, valamint megértsék, milyen hatással van az életükre, ha pozitívan állnak a kihívásokhoz.

Szomorú Szilárd és Boldog Blanka – játék az érzelmek megértéséért
Az optimizmus témáját egy interaktív, szerepjátékos feladattal kezdtük, amit a gyerekek nagyon élveztek. A játékban két karakter, Szomorú Szilárd és Boldog Blanka állt a középpontban. A gyerekek néha a „szomorú csapat”, néha pedig a „boldog csapat” tagjai lehettek, így átélhették, milyen érzés egy helyzetet negatívan vagy éppen pozitívan szemlélni.
A gyerekek beleélhették magukat mindkét érzelmi állapotba, ami nemcsak szórakoztató, de tanulságos is volt. Megtapasztalták, hogy a boldog hozzáállás nemcsak a hangulatukat javítja, de az egész csoportot is inspirálja és összekovácsolja. Amikor a „szomorú csapat” szerepében voltak, megértették, hogy a negatív hozzáállás milyen hatással van a saját és társaik érzéseire is. Ez a gyakorlat különösen segítette őket abban, hogy tudatosabban bánjanak az érzelmeikkel, és felismerjék az optimizmus erejét.

A „Az önzetlen fa” című mese és az értékeink fája
A játék után megnéztünk egy rövid mesét, amelynek címe „Az önzetlen fa” volt. A történet középpontjában egy almafa állt, amely nagyon kedvesen bánt egy kisfiúval és mindenét megosztotta vele. A mese inspirált minket arra, hogy elkészítsük a saját „értékeink fáját”, egy nagy, színes almafát. Kartonra festettünk egy fát, majd a fa ágaira különböző pozitív tulajdonságokat írtunk, mint például „segítőkészség,” „bátorság,”. A gyerekek színes papíralmákra (amit ők színeztek ki) írták fel a saját jelüket, majd kiválasztották, melyik ágra szeretnék felragasztani az almájukat.
Ez az aktivitás lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek gondolkodjanak el saját pozitív tulajdonságaikon és azokon a jellemzőiken, amelyek erősségeikké váltak. Az „értékeink fája” végül nemcsak szép dekoráció lett, hanem egy emlékeztető is, amely mindenkit arra bátorít, hogy értékelje és erősítse önmagában ezeket a pozitív jellemvonásokat.

Október hónapban sikerült olyan élményeket nyújtanunk a gyerekeknek, amelyek segítségével közelebb kerülhettek az optimizmushoz és a pozitív gondolkodáshoz. A játékok és a közös munka során megtanulták, hogy minden helyzetnek lehet jó oldala is, és hogy a hozzáállásuk nagyban befolyásolja az élményeiket. Az önismeret és az egymás iránti figyelmesség erősítése révén pedig sikerült mélyebb közösségi élményt is nyújtanunk számukra.

Az optimizmus gyakorlása
Beszélgetőkörben beszélgettünk az optimizmus jelentéséről, hogyan gondolkozik egy optimista.
Mi a pesszimizmus?
A foglalkozást Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatokkal kezdtük.
Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok dal megismertetése
Érzelmi kockával való játék
Tükörjáték
Tódi Törpe varázsszemüvege mese feldolgozása
Varázsszemüveg készítés