A tanulók új mesét szerettek volna hallani, pont kapóra jött a Boldogság óra Úgysem és Debizony című meséje. Élvezettel hallgatták a nem is olyan rövid mesét. A mesehallgatás után dramatizáltuk is a történetet. Majd a labirintus rajzot követően mindenki lerajzolhatta milyennek szeretné látni iskolánkat.
Az optimizmus gyakorlása
Ismét nagy izgalommal fogadták Boldog Dórát a gyerekek, aki a kezdő relaxációval jóízű gyerekkacajt hozott a csoportba. Majd egy vidám éneklést követően, bemutatta a gyerekeknek Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát, akik különböző feladatokat adtak a gyerekeknek, mint például utánozzák ugyan azt az érzelmet amit látnak, vagy az ellentétét mutassák. Két csapatot is alkottunk, ahol az volt a feladat hogy a másik csapatot valamilyen vicces dologgal fel kellett vidítani.
Ezután meghallgatták Tódi Törpe varázsszemüvegének a történetét, amely során megérhették a gyerekek, mit is jelent pozitívan, optimistán gondolkodni. Aki kedvet kapott elkészíthette a saját varázsszemüvegét, majd ki is próbáltuk. Mindenki elmondhatott magáról és egy választott társáról pozitív tulajdonságokat. A szülőket is bevontuk a téma feldolgozásába. A gyerekek hazavitték a szemüvegeket és otthol a szülőknek is fel kellett próbálni és elmondani mit látnak. Másnap a gyerekek nagy izgalommal mesélték az otthol elhangzott pozitív dolgokat.
A z első osztályosaimmal feldolgoztuk és eljátszottuk az Aranyszőrű bárány című mesét, majd szituációjátékokat játszottunk. Az óra végén nevet-szomorú csapatjátékot játszottunk. A csoportos öleléssel az óra folyamán többször is boldogítottuk egymást.
A tanulókkal az osztályfőnöki óra elején megbeszéltük a következő fogalmak jelentését: remény, optimizmus. Ezt követően a mellékletben található kérdéskártyák segítségével dolgoztunk. Mindenki húzott egy kérdést és választ adott rá.
A 11. A osztály az óra elején meditációval kezdett, hogy csökkentsük a stresszt és növeljük a boldogságérzetet. Megbeszéltük mi az optimizmus. Ezt követően Mindenki húzott 1 nevet, és arról a személyről kellett pozitív dolgokat írnia, majd a személyre szóló üzenetek „kézbesítésével” a pozitív én-képet erősítettük.
Ráhangolás: Szívmanó Nyugilégzés kártyák – sóhajlégzés és mosolylégzés kipróbálása.
Bevezető játék: Mit érezhet?
Érzelmi arckifejezéseket szemléltető kártyákat húztunk. A gyerekeknek meg kellett nevezzenek egy lehetséges szituációt, amiért a kártyán szereplő családtag negatív érzelmet érez (szomorú, fél, dühös, szégyelli magát stb.), és egy sóhajlégzést végeztünk. Ezt követően lehetséges megoldásokat kellett találni, hogy a dolgok jóra forduljanak, majd elhelyeztük a kártya pozitív párját (vidám, nyugodt, elégedett stb.) és egy mosolylégzéssel lezártuk a képzeletbeli szituációt.
Játék: Ezt már tudom!
A gyerekek pantomimmel be kellett mutatniuk, hogy mi az, amit ők már teljesen önállóan el tudnak végezni, a többiek ki kellett találják. Ilyeneket mutattak: felöltözés, biciklizés, fotbalozás, egy lábon ugrálás stb.
Lezárás: Buborékfújás
Minden gyermek gondolt valamire, amiben szeretnének ügyesedni, valami, amit szeretnének tudni elvégezni, megcsinálni stb. Hangosan ki is mondták, majd egy kivánságbuborékba fújták.
Lezárás:
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Októberben témánk az optimizmus gyakorlása volt.
Beszélgettünk a gyerekekkel a pozitív gondolatok fontosságáról, a derűs életszemlélet másokra is jótékony hatásáról, valamint, hogy milyen jó pozitív gondolkodású emberek közelében lenni, hogy milyen jó, ha nekünk is van ilyen családtagunk, barátunk. Kedves dolog, ha mi magunk szeretnénk ilyen emberekké válni, akik fényt, mosolyt, vidámságot hoznak mások életébe. Nagyon tetszett a gyerekeknek az Úgysemegy és Debizony című mese, melynek színezőjét el is készítettük. Örömmel hallgattuk a hónap zenéjét is.
A mai foglalkozás középpontjában az optimizmus, vagyis a pozitív gondolkodás és a jó dolgok észrevétele állt. A gyerekek a mese segítségével megértették, hogy a nehéz helyzetekben is érdemes a jót keresni, és hogy a pozitív hozzáállás segíthet a megoldásban.
A történet során aktívan figyeltek, együtt gondolkodtak azon, hogyan változott a szereplő érzése és viselkedése, amikor optimistán kezdett tekinteni a világra.
A színező feladatban az érzelmeik kifejezésére kaptak lehetőséget. Különböző színekkel mutatták meg, mikor érzik magukat vidámnak, bátornak, vagy éppen szomorúnak. Ez a tevékenység segítette az önkifejezést és az érzelmek tudatosítását. A gyerekek örömmel osztották meg egymással, mely színek jelentik számukra az örömöt vagy a boldogságot.
A tükör előtti gyakorlat során minden gyermek megállt a tükörben saját magával szemben, és elmondott egy pozitív mondatot:
– „Ügyes vagyok!”
– „Sikerülni fog!”
– „Mosolygok, és jól érzem magam!”
Ez a rész nagyon vidám és bátorító hangulatban zajlott. A gyerekek láthatóan élvezték, hogy saját maguknak mondhatnak kedves szavakat, és közben mosolyoghatnak is. Többen újra is szerették volna mondani a „varázsmondataikat”.
A foglalkozás során a gyermekek megtapasztalták, hogy a pozitív gondolatok és a mosoly nemcsak a saját, hanem mások kedvét is jobbá tehetik. A hangulat derűs, elfogadó és támogató volt, a gyerekek figyeltek egymásra és örömmel vettek részt minden tevékenységben.
Összességében a foglalkozás elérte célját: a gyerekek megismerték az optimizmus jelentését saját élményeiken keresztül, és megtapasztalták, milyen jó érzés hinni magukban és a jó dolgokban.