Beszámoló
1.osztály
Kirándulni voltunk két alkalommal a közeli erdőben. Első alkalommal a Felső-Csevice forráshoz, második alkalommal már egy kicsit tovább is eljutottunk. A gyerekek mindkét alkalommal nagyon jól érezték magukat. Megcsodálták az őszi erdőt, a sok szép színes falevelet, miközben észrevétlenül vegyült az osztály. Azok is beszédbe elegyedtek, akik iskolában nem szoktak barátkozni egymással. Minkét túra egy kicsit közelebb hozta egymáshoz az osztály tagjait. Sokat nevettek és közben önfeledten csodálták a természet szépségeit.
Az optimizmus gyakorlása
A gyerekek feladata az volt, hogy gondolkozzanak el az elmúlt évben megtett és elért céljaikon. A kéz és a szív a köteléket jelenti a gyerek és vágyai között. 5 dolgot kellett megfogalmazniuk, hogy ebben az évben miben fejlődött, mit tanult és milyen képességeket sajátítottak el.
Boldogságóra
Osztály: 5. osztály
Foglalkozás: optimista október
Nagy izgalommal kezdtünk bele a foglalkozásba az osztállyal. A téma eleinte kicsit idegen volt számukra, mert nem értették pontosan az optimista szó / pesszimista szó jelentését. A szómagyarázat után azonban már érdeklődtek, saját példákat is elmeséltek, mikor voltak optimisták vagy pesszimisták. A foglalkozás feladatait nagyon élvezték. A verses mese feldolgozása során aktívak voltak. Egy játékos feladat következett „Adj egy mosolyt tovább”. Megfogalmazták, mit jelent számukra a boldogság. Ezután egy boldogságfát készítettek, amelyen a falevelekre írták rá, kinek mit jelent a boldogság. Beszélgető boldogság-körrel zártuk a foglalkozást, amikor saját gondolataikat fogalmazták meg nyitott végű mondatokon keresztül. A Pozitív gyerek vagyok című dallal zártuk a foglalkozást.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda
Havi Boldogságóránkat, ráhangolódásként a “Süss fel nap”dal éneklésével keztük,mivel azon a napon éppen borongós idő volt. Majd beszélgettünk az optimizmus fogalmáról. Példákon keresztül próbáltam közelebb vinni a gyerekeket ehhez a fogalomhoz. Pl.“Ha betegek vagyunk, az rossz dolog, de ebben az a jó, hogy ilyenkor otthon lehetünk anyukánkkal”. Mosolygós és szomorú smile-val vidám és szomorú dolgokat soroltunk fel, megbeszéltük, melyik vált ki jobb érzést belőlünk. Egy mosolygós napocska körbeadásával továbbítottuk a “napfényt” és mindenki mondhatott egy kedves szót, vagy jó tulajdonságot a társának, hiszen mindenkinek vannak erősségei. Ezután, elmeséltem Csukás István: Sün Balázs című meséjét és a mese tanulságaként beszélgettünk arról, hogy, ha valamit szeretnénk elérni, akkor kitarónak kell lennünk, le kell győznünk az akadályokat. A jót kell keresni és meglátni a rossz dolgokban is, mert minden rosszban van valami jó.
A Boldogságóra végén pedig mindenki körberajzolhatta saját tenyerét, melyekből, elkészítettük a mosolygós nap boldogságos sugarait.
Október hónapban az optimizmus gyakorlása témakörben megbeszéltük, hogy hogyan értékelné a különböző élethelyzeteket az optimista és a pesszimista ember. Szemléletváltás páros gyakorlat során kipróbáltuk, hogy a problémás helyzetekben hogyan segíthet az optimista szemlélet. Önálló munka során írtak a tanulók pozitív jellemzőket saját magukról.
Ebben a hónapban az optimizmus témakörét jártuk körbe. Először is megnéztük az Erősségek kertjében a Remény, optimizmus virágának videóját. Nagyon szeretik ezeket a kisfilmeket. Beszélgettünk magáról a szóról, mit is jelent. Milyenek vagyunk, ha a pozitív dolgokat látjuk és keressük, és milyenek ha nem. Milyen ember az, aki pesszimista. Példákat gyűjtöttünk a kétféle szemléletről. Játszottunk Add tovább a grimaszt! játékot és nevetés versenyt rendeztünk. Szeretem, hogy ennyire kedvelik a játékokat. Jól érzik magukat ezekben a helyzetekben, de ez természetes. Belenéztünk a „Varázsgömb”-be és elképzeltük, milyenek lesznek 20-30 akár 40 év múlva. Optimistán tekintettünk a jövőbe. Ami a hónapban a legjobban tetszett nekik, az az ‘Ennyire szeretlek’ kis papír figura elkészítése.
Megismerkedtünk a hónap dalával: Pozitív gyerek vagyok. 🙂
Elolvastuk A szomorú királykisasszony meséjét. Tréfás nyelvtörőket mondtunk egymásnak. Lerajzoltuk, hogy mi nevettet meg minket.
Örök mosolyú “tükörképet” készítettünk. Megfejtettük a munkafüzet keresztrejtvényét.
Tanulmányoztuk a pesszimista, illetve az optimista gondolkodásmódot és következményeit.
Nagy plakátra felírtuk, hogy mit mondanánk magunknak, hogy sikereket érjünk el.
Megcsinálom! Képes vagyok rá! Sikerülni fog! Erős vagyok! Kitartó vagyok! Minden rendben!
Elültettük az optimizmus magjait (nárcisz és tulipán)
\\\”Van nekem egy szemüvegem, ha felveszem azt, szebbé válik minden benne, amit megmutat.\\\”
A gyermkek nagy örömére ismét ellátogatott csoportunkhoz Boldog Blanka és Szomorú Szilárd, akik különböző utasításokat adtak a két csapatra osztott gyerekeknek. Ezután meghallgatták Tódi Törpe varázsszemüvegének a történetét, amely során megérhették, mit is jelent pozitívan, optimistán gondolkodni. Aki kedvet kapott elkészíthette a saját varázsszemüvegét, majd ki is próbáltuk. Mindenki elmondhatott magáról és egy választott társáról pozitív tulajdonságokat.
Majd a varázs szemüvegen keresztül néztük a világot, a gyerekek számára rossz, nem tetsző dolgokat pozitív gondolattá, dologgá alakítottuk át. A varázs szemüveget ezentúl bárki felveheti, ha rossz kedve van, nem tud megoldani egy problémát. Táncoltunk, énekeltünk a pozitív gyerek dalára. Végül mindenki feldíszítette saját optimista szemüvegét.
A tanulók új mesét szerettek volna hallani, pont kapóra jött a Boldogság óra Úgysem és Debizony című meséje. Élvezettel hallgatták a nem is olyan rövid mesét. A mesehallgatás után dramatizáltuk is a történetet. Majd a labirintus rajzot követően mindenki lerajzolhatta milyennek szeretné látni iskolánkat.
Ismét nagy izgalommal fogadták Boldog Dórát a gyerekek, aki a kezdő relaxációval jóízű gyerekkacajt hozott a csoportba. Majd egy vidám éneklést követően, bemutatta a gyerekeknek Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát, akik különböző feladatokat adtak a gyerekeknek, mint például utánozzák ugyan azt az érzelmet amit látnak, vagy az ellentétét mutassák. Két csapatot is alkottunk, ahol az volt a feladat hogy a másik csapatot valamilyen vicces dologgal fel kellett vidítani.
Ezután meghallgatták Tódi Törpe varázsszemüvegének a történetét, amely során megérhették a gyerekek, mit is jelent pozitívan, optimistán gondolkodni. Aki kedvet kapott elkészíthette a saját varázsszemüvegét, majd ki is próbáltuk. Mindenki elmondhatott magáról és egy választott társáról pozitív tulajdonságokat. A szülőket is bevontuk a téma feldolgozásába. A gyerekek hazavitték a szemüvegeket és otthol a szülőknek is fel kellett próbálni és elmondani mit látnak. Másnap a gyerekek nagy izgalommal mesélték az otthol elhangzott pozitív dolgokat.