A héten őszi gyümölcsökkel, zöldségekkel foglalkoztunk. Megállapítottuk, hogy bár a reggelek már hűvösek, de rengeteg szépséget tartogat nekünk az ősz. ” Kincsét ontja ránk” ezt a címet adtam ennek a hétnek. Minél több érzékszervet bevonva ismerkedtünk az őszi gyümölcsökkel, megtapogattuk, szagoltuk, kóstoltuk, szemügyre vettük. Nagyon sok vizuális tevékenység valósult meg a héten. A boldogságóra foglalkozást is nagyon élvezték a gyerekek,a hónap dalára közösen táncoltunk, a mesét figyelmesen hallgatták és rengeteg varázsszemüveg készült, amellyel megnéztük a gyerekek munkáját a faliújságon, szemügyre vettük egymást és mindenkiről tudtunk mondani jó belső tulajdonságot is, és megállapítottuk, hogy csodálatosan szép évszak az ősz. A legfőbb, legnagyobb dolog az volt a héten, hogy minden gyermek azt mondta: nagyon szeretnek oviba járni, és nagyon jól érzik magukat a Katica csoportban.
Az optimizmus gyakorlása
Az október hónap témája az optimizmus gyakorlása volt. A ” Repül a karom, ha akarom, ha nem akarom” című relaxációs gyakorlattal kezdtük a téma feldolgozását. A ” Tódi törpe varázsszemüvege” című mese meghallgatása és a kérdések átbeszélése után ( aki szeretett volna) megpróbáltunk olyan dolgokat mondani, ami jó volt nekünk pl: süt a nap, finom volt a reggeli, a kiskutyám elkísért az oviba…. Majd körben ülve mindenkiről mondtunk néhány jótulajdonságot. Végül eljátszottuk a „Szomorú Szilárd és Boldog Blanka ” című játékot, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Aki szerette volna, az elkészítette a saját varázsszemüvegét.
Ebben a hónapban a tanítás nélküli napok és az őszi szünet miatt csak egy boldogságóra volt kivitelezhető.
A foglalkozás elején meghallgattuk és együtt énekeltük Bagdi Bella: “Világomban minden rendben van” című dalát.
Megbeszéltük: Miket szoktál mondani magadnak? Milyen pozitív dolgokat mondasz magadnak?
Például: „Szerethető vagyok! Értékes vagyok! Kihozom magamból a legjobbat! A jó oldalát nézem mindig mindennek.”
Életünk minden egyes helyzetében eldönthetjük, hogyan reagálunk embertársaink viselkedésére, és a velünk történő eseményekre. Ha pozitívan vélekedünk, és viszonyulunk egymáshoz, azzal optimistábban élhetjük meg a mindennapjainkat. Ha lelkesek vagyunk az emberekkel és eseményekkel kapcsolatban, az boldogsággal tölt el „A pohár félig tele lesz, és nem félig üres”.
Elmeséltem a gyerekeknek: „Tódi törpe varázsszemüvege” című mesét. Utána megbeszéltük miért lehetett szomorú a sün. Saját élmények révén beszélgettünk a szomorúság okairól. Majd különböző módszereket kerestünk a megvigasztalásra. Szoktunk-e másokat megvigasztalni? Ilyen helyzetben ki hogyan szokott kedveskedni? Ha gond van hogyan lehet őket megvigasztalni?
A gyerekeknek segíthet a következő fejlődési szemléletmódot kifejező gondolat: “Minden nehéz volt, mielőtt könnyűvé vált.”
Mandala színezés közben meghallgattuk Bagdi Bella: “Kitartás erősség” című dalát.
-Relaxáció: Rongybabává válok, csak pihenni vágyok… (Boldogságóra könyv 38.oldal)
-szomorú Szilárd és Boldog Janka ( csapatjáték) -Mese:A varázsbonbon (Örömvár könyv 14.oldal) -Szinező ( Boldogságóra munkafüzet 14.oldal)
– Zárókör: Te mitöl vagy ma boldog?
Ezt a témakört is nagy örömmel fogadták a tanítványok.
A kifejezéseket (optimizmus-pesszimizmus) már hallották, de a jelentésük, megértésük magyarázatot igényelt.
A kijelölt feladatok csoportos és egyéni elvégzése után világossá vált, ki mennyire optimista vagy pesszimista.
Különböző szituációs feladatokat jelöltünk ki, és feltettük a „szemüvegeket” is.
Hol ború-, hol derűlátóvá váltunk, és kipróbáltunk minden lehetőséget.
Jókat nevettünk, teljesen oldott hangulat lett az osztályteremben.
Mintha nem is iskolában lettünk volna.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Fantasztikus órát töltöttünk el az optimizmusról, és a pesszimizmusról beszélgetve. Piros- zöld kártyák segítségével egy ugyanazon szituációs helyzetet két szemszögből fogalmaztunk meg. Nagyon érezték a gyerekek, milyen a lemondó, enervált, illetve bizakodó, pozitív hozzáállás. A mese lekötötte őket, és míg kis hídjaikon tevékenykedtek, az alkotások egyedire, szépre sikerültek.
E téma nem könnyű a serdülőkorú gyerekeknek, akiket a befelé fordulás, a lehangolódás az általános jellemzőjük. Mindent rossznak ítélnek meg, ami körülöttük van, az egész világot ellenségnek tekintik. A mindennapokból vett pesszimista kincsengésű helyzeteket, történeteket alakítottunk át optimistává. Ezen érzéseket nem egyszerű se átélni, se kimondani, se átfordítani. Nagyon sokszínű gondolat, megítélés született. A foglalkozás második részében elkészítettük az „Optimista üvegünket”, melyet optimista „üzikkel” töltöttünk meg. Az osztályban helyeztük el, így a jövőben bármikor kivehető egy-egy cédula.
Százhalombattai Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatos Általános Iskola
Októberben sokat beszélgettünk arról, milyen erők hajtanak bennünket a céljaink elérése felé. Mindannyian elkészítettük optree-nket, az otimizmus fánkat, aminek az ágai a pozitív tulajdonságainkból álltak.
Bárczi Gusztáv Ált. Isk., Szakiskola , Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Lelkesen készültek az optimista szemüvegek.